tiszta beszéd a közélet és a civil társadalom kérdéseiről
2012. január 27., 20:11
2012. január 27., 18:17
2012. január 27., 18:01
2012. január 27., 17:21
2012. január 27., 17:18
2012. január 27., 17:05
2012. január 27., 16:50
2012. január 27., 16:36
2012. január 27., 16:27
2012. január 27., 13:27
A Milla (március 15., október 23.) és a Szolidaritás (január 2., Operaház) által szervezett, rég nem látott tömegeket mozgósító demonstrációk hatására a kormány parlamenti és civil ellenzéke is felocsúdni látszik az apátiájából. Hiába a választási törvénnyel való bűvészkedés, összefogás esetén immár valós lehetőségnek mutatkozik a Fidesz legyőzése. Elsőként a különféle szakszervezetekből kinövő Magyar Szolidaritás Mozgalom lépett;, a december 23-i, az Országház előtti tüntetésén a Fidesz autokratikus hatalmával szemben a Demokratikus Ellenzéki Kerekasztal (DEKA) létrehozásának szükségességét hirdette meg. E szándék mellé azóta mind a parlament demokratikus pártjai (DK, LMP, MSZP), mind a szakszervezetek és civil szervezetek felsorakoztak. Az, hogy a rendszerváltást előkészítő egykori (1989) ellenzéki kerekasztal (EKA) gondolata ismét aktuálissá vált, csak azt jelzi, hogy mára felszámoltatott a liberális parlamenti demokrácia intézményrendszere, mely a rendszerváltás óta a nyugati demokráciákra jellemző érdekegyeztetés, beszámítás és a politikai verseny civilizált mechanizmusait biztosította. A liberális demokrácia újjáépítéséig nagyon rögös út vár a szövetkezőkre, hiszen a résztvevők ma még csak a Fidesz-kormány leváltásának óhajában egységesek. A beszélgetés során összehasonlítjuk a rendszerváltás kori helyzetet a Fidesz leváltásához szükséges teendőkkel, megismerkedhetünk a Demokratikus Ellenzéki Kerekasztal tervezett működésével és egy politikailag rendkívül aktív civil egyesület véleményével, szándékaival. » Tovább »
Szeretett úri véreim: a serleg tele. Nincs már itt nekünk semmi keresnivalónk: gyerünk vissza Ázsiába!… Egy kis helyet talán kapunk, persze lehetőleg távol még az ázsiai kultúrára hajlandó népektől is. Bejöttünk – agg krónikások szerint – hős Álmossal s Árpáddal és társaival. Menjünk vissza Rakovszky Stefi, Lengyel Zoltán, ifj. Móricz Pál s a többi nyomában. De menjünk, míg – lehet…
E dicső, gazdag történelmű úri népségtől lakott ország tegnap szerencsésen elérte a legbalkánibb nívót. Az a gyalázatosságában is mulattató komédia, mely ez ország keserves parlamentjében tegnap lefolyt, bele fog kerülni a történelembe. Egy futó percig szeretnék honáruló „nemzetiségi agitátor” lenni, hadd tudnám kellő érzékenységgel felfogni a magyar parlamentben lefolyt skandalumot. Ilyen megríkató baromság megérésére mégsem voltunk berendezkedve, pedig elkészültünk mi már minden megérhetőre.
Parlament kell ennek az országnak? Kancsuka, nem parlament. Azaz dehogy kancsuka. Kisdedóvó, gyermekkert és sok-sok türelem, ha e dicső erényből maradhatott volna valami a huszadik századra. » Tovább »
A Magyar Szolidaritás Mozgalom a december 23-i parlament előtti tüntetésen a Fidesz autokratikus hatalmával szemben az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) létrehozásának szükségességét hirdette meg. E szándékot azóta támogatták mind a parlament demokratikus pártjai (DK, LMP, MSZP), mind a szakszervezetek és civil szervezetek. Hogy az EKA gondolata egyáltalán felmerülhetett, csak azt jelzi, hogy mára felszámoltatott a liberális parlamenti demokrácia intézményrendszere, mely a rendszerváltás óta a nyugati demokráciákra jellemző érdekegyeztetés, beszámítás és a politikai verseny civilizált mechanizmusait biztosította.
A vélemény- és érdekartikuláció (a szólás- és sajtószabadság), az érdekérvényesítés (választójogi rendszer) és az érdeksérelmekkel szembeni jogorvoslatot nyújtani képes intézmények (Alkotmánybíróság, bíróság) jogainak korlátozása olyan helyzetet teremtett, ahol revelációként hatott a felismerés: itt nem lesz elég az egyszerű kormányváltás, rendszerváltásra lesz szükség. Sorsdöntő, hogy milyen hosszúnak bizonyul a III. Köztársaság kimúlása és a negyedik megszületése között az autokratikus interregnum.
Bár a történelmi párhuzam kézenfekvőnek látszik, amit az EKA elnevezés épp úgy sugall, mint az események egyik legígéretesebb szereplőjének, a Magyar Szolidaritási Mozgalomnak a névválasztása is, a helyzet a két évtizeddel korábbitól gyökeresen eltérő. Az EKA nevében foglalt igényen, továbbá az összefogás és a rendszerváltás szükségességén kívül ma semmi nem hasonlít az egykori helyzetre. » Tovább »
Szép ez az ünnep, a fények ünnepe, hiszen a hagyomány szerint a csoda megtörtént: az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. Vallásosak és szekulárisak összetalálkoznak ezen az ünnepen, hiszen ki ne bízna a fény, a megvilágosodás erejében?
Apáink saját bőrünkön tapasztalták meg, hogy a borzalom bármely rezsimben úgy kezdődik, hogy elvesznek valamit. A zsidóságnak az elsők között kell tiltakoznia, amikor elveszik nyugdíjmegtakarításainkat, amikor elveszik rádiónkat, amikor elveszik az alkotmányunkat, amikor feldúlják bíróságainkat, amikor feldúlják köztársaságunkat, és amikor bóvliba taszítanak bennünket.
Az itt ünneplők közül bizonyára másoknak is volt hozzám hasonlóan vitájuk a legszörnyűbb sötétséget megélt felmenőikkel arról, hogy mit várhatunk a szabadságtól, a fénytől. Apám attól tartott, hogy a szabadsággal nem csupán az ész, a ráció, a megértés és a szeretet lép ki a fényre, hanem a gonosz erők, fekete csizmában ismét a napon fognak masírozni, súlyosan beárnyékolva a fényt. Apám nem érhette meg, hogy félelme beigazolódott. Félelme beigazolódott, ám tévedett is, mert azt ő sem látta, hogy a fekete csizmák az utca után beveszik először a parlamentünket, majd a színházainkat is! » Tovább »
A jelenlegi kormány terve a korkedvezményes nyugdíjak visszamenőleges hatályú megszüntetésére beleillik abba a sorozatba, amely a visszamenőleges hatályú, 98%-os különadóval kezdődött és ami a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosításával folytatódott. A sorozatnak bizonyosan nincs vége. Ahogy romlik az ország gazdasági állapota, úgy vetemedik a kormány egyre durvább és még inkább jogtipró lépésekre.
Ma volt az új magyar alkotmány vitája az Európai Parlamentben. Felszólalásomban jeleztem, hogy az új alkotmány – egyebek mellett – szűkíti az állampolgári alapjogokat, meggyengíti ezek védelmének lehetőségét, lehetetlenné teszi a szociális jogok érvényesülését, eltörli az alkotmányos jogorvoslat lehetőségét. Mindezek és egyéb súlyos hiányosságok alapvető európai értékeket sértenek, ezért korántsem Magyarország belügye, hogy mi van az új alkotmányban, ami az egész majdani hazai jogrendet és jogalkalmazást megalapozza. Éppen az alkotmányban találhatók meg mindazok a jogszűkítő lépések, amelyek a korkedvezményes nyugdíj visszamenőleges hatályú megvonását is lehetővé teszik, bármiféle jövőbeni változtatás lehetőségét eleve kizárva. » Tovább »
Másfél évvel az első médiacsomag kipakolása és egy évvel a médiatörvény megszavazása után immár nem előfeltevéseink, hanem tapasztalataink vannak arról, hogy ment-e e jogszabályok és az abban foglaltak alapján életre hívott szervezetek tevékenysége által a médiaszabadság ügye elébb. Következésképpen a beszélgetésben várhatóan háttérbe szorul a hitvita-jelleg, helyette konkrét példákon (mint amilyen mondjuk a Papp vs. Cohn-Bendit eset részletekbe menő taglalása) szerezhetünk ismereteket arról, hogy hogyan működnek az olyan egzotikus (ti. mert vagy az nem világos, hogy hogyan, vagy azt, hogy miért) szervezetek, mint a Médiatanács és Közszolgálati Közalapítvány. És föltesszük a létező legfontosabb médiaügyi kérdést: mit csinál a sírjában Deák Ferenc?
Az egy évvel ezelőtti beszélgetést az különbözteti meg a mostanitól, hogy akkor kevesebb volt a tapasztalat. Ami nem, az az, hogy a vitázok között örömünkre most is lesz hivatalos személy, nem is egy. Ez tényleg olyan hagyomány, amire büszkék vagyunk.
Aki látta már, amint a Médiatanács és Közszolgálati Közalapítvány egy-egy tagja együtt mutatkozik nem polgári körös személyekkel, mi több, vitatkoznak, ne jöjjön a Budai Liberális Klubba. A többieknek érdemes. » Tovább »
Tudjuk, ki Orbán, ismerjük a Fideszt. Csak azért kerülhettek hatalomra, mert Orbánnak a világról szerzett tudása és hozzáállása mit sem különbözik több millió kormánypárti és ellenzéki magyarétól. De így se győzhettek volna, ha az ország jobbik fele nem esik politikai apátiába. Mi, a Budai Liberális Klubban azért dolgozunk, hogy a liberális demokrácia híveit kibillentsük fásultságukból, hogy felmutassuk: a 2010-es évek illiberális fordulata dacára létezik hazánkban liberálisan gondolkodó közösség. Azt szeretnénk, hogy a zord idők ellenére senki se csekkoljon ki közülünk, a homo politikuszok táborából, mindenki őrizze meg érdeklődését a közügyek iránt. Sok mindent rosszul kellett csinálnunk nekünk, magyaroknak és liberálisoknak az elmúlt években, hogy ez a gazdasági és morális válság 2011-ben bekövetkezhetett az országban. A helyzettel és a megoldással foglalkozott tizennégy nagy népszerűségnek örvendő rendezvényünk, közvetítette hangulatainkat, érzéseinket és küzdelmeinket a Libretto ez évben megjelent 52 száma.
A 2012. év még az ideinél is több fordulatot tartogat számunkra, izgalmas feladat lesz a kiutat megtalálni ebből a csávából. Továbbra is számítsunk egymásra, és minden eszközünkkel tegyünk azért, hogy liberális, szabad, piacbarát évek jöjjenek Magyarországra!
Boldog új évet kívánunk elsősorban annak a 23 előadónak, aki elfogadta meghívásunkat, a több ezer érdeklődőnek, akikkel közösen gondolkodhattunk ez évben, azoknak a tízezreknek, akik olvasták a Librettót, és persze minden liberálisnak, minden polgárnak.
We appreciate that Vaclav Havel spoke in defense of democracy in HungaryNote of condolence sent by the former Hungarian Democratic Opposition
We members of the former Hungarian Democratic Opposition are shocked to learn about the death of Václav Havel. Despite our knowledge about his protracted illness, the news of the tragedy caught us unprepared, because Havel, one of the most emblematic representatives of regime change in Central and Eastern Europe, had remained a constant figure of our common social and political life until very recently.
A legnagyobb cseh internetes portál ma közölte le az egykori magyar Demokratikus Ellenzék tagjainak részvéttáviratát (csehül és angolul), amelyet Václav Havel halála alkalmából adtak ki. (Jan Kavan szíves közlése.) » Tovább »
Elment egy mester és egy jó barát: meghalt Báthory Zoltán.
Báthory Zoltán több volt, mint kutató, egyetemi tanár, államtitkár – a szó legnemesebb értelmében reformer volt. A gyermekközpontú, decentralizált szerkezetben működő, kreatív szellemiségre épülő iskolarendszer elkötelezett híveként évtizedeken át rendkívül keményen és eredményesen dolgozott a magyar oktatásügy modernizációjáért. Professzorként lenyűgöző volt tudása. Tanárként meggyőző volt személyisége. Államtitkárként, oktatási vezetőként olyan ember volt, akivel lehetett közvetlenül beszélni, vitatkozni, akinek lehetett ellentmondani, és akit becsült minden vitapartnere. » Tovább »
Eörsi Mátyás, az NDI tanácsadója
Ara-Kovács Attila, a Republikon Institute – Budapest Centre of Foreign Policy igazgatója
Épp egy éve annak, hogy az arab világban útjára indult az a forradalmi hullám, ami számos diktátor uralmát megdöntötte. A Tunéziában kitört lázadás – felforgatva Egyiptom és Bahrein addigi csöndesen korrupt hétköznapjait – néhány hete Líbiában tetőzött, megpecsételve a világ talán legegzotikusabb és páratlanul esztelen diktátorának, Kadhafi „ezredesnek” a sorsát. A vita még folyik arról, milyen természetűek voltak e változások, forradalmak voltak-e vagy csak a tömeges elégedetlenség és nyomor lázadásai, ám válasz még egyik kérdésre sem született, legkevésbé arra: ki teremt majd élhető rendet a diktatúrák romjain.
Időközi választás a kerületbenNem szabad beugrani a közvélemény-kutatásoknak, illetve összefüggéseiben kell értelmezni őket. Egyszerre lehet igaz, hogy a Fidesz több mint egymillió 2010-es szavazóját mára elvesztette, de a második kerületi időközi választások szinte hajszálra ugyanazt az eredményt mutatják, mint Orbán uralomra kerülésekor. Mert egy dolog biztosan nem változott, s ez a legfőbb tanulsága a szavazásnak: a létező ellenzék nem jelent alternatívát a választóknak.
Az ellenzéki jelöltek nem értették meg a helyzetet. Hazai pályán Láng Zsoltot, a polgármestert nem tudják legyőzni, Láng Zsolt, a kormány embere viszont verhető.
Ha lett volna valaki, aki mindazt a szemébe vágja a Fidesz jelöltjének, ami miatt az a bizonyos egymillió elhagyta a kormány táborát, akkor talán a hiányzó 40%-ot is el lehetett volna csábítani az urnákhoz. Akkor akár országos esemény is lehetett volna ez az időközi választás. » Tovább »
A 2011. november 27-én lezajlott második fordulón a jelöltjek a következő eredményt érték el:
| Képviselőjelölt | Összes szavazat | Kapott szavazat | Szavazati arány |
|---|---|---|---|
| Bodor Zoltán (Jobbik) | 16489 | 619 | 3,75% |
| Karácsony Gergely (LMP) | 16489 | 1064 | 6,45% |
| Kovácsis Ádám (JESZ) | 16489 | 131 | 0,79% |
| Láng Zsolt (Fidesz) | 16489 | 9637 | 58,45% |
| Lévai Katalin (MSZP) | 16489 | 5038 | 30,55% |
Örömteli dolog, hogy végre nem Balsai fogja képviselni a II. kerületieket a parlamentben. Ez jó lesz nekünk, de súlyos árat fizet érte az ország, mert az illetőt alkotmánybíróvá választották, ezért adja fel parlamenti mandátumát. Az Országos Választási Bizottság november 13-ra írta ki az időközi választást. » Tovább »
Dátum: 2011. november 8., 10 órakor
Helyszín: Budapest XIII., Pozsonyi út 40.
Az emléktáblát felavatja: Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója
Az emléktáblát készítette: Czinder Antal, Munkácsy-díjas szobrászművész
Társadalmunk frusztráltsága napról napra növekszik, gazdasági kilátásainkról mértékadó hazai és külföldi szakértők lesújtó véleményt alkotnak. A közvélemény-kutatások szerint a Fidesz több, mint egymillió 2010-es szavazóját mára elvesztette. Egy bejáratott demokráciában ebben a helyzetben az ellenzék pártjai megerősödnek, és versenyképes programmal várják a következő választást. Nálunk se megerősödő ellenzék, se az ország Fidesz-dúlás utáni szanálására megfelelő program. Nem először történik meg ez Magyarországon. » Tovább »
Mint Kádár Nagy Imrét és örökségét, Orbán elárulta, megölte és jeltelen sírba temette az 1956-os forradalom örökségét, a demokratikus rendszerváltást, amiben ugyanúgy részt vett egy pillanatig, mint Kádár Nagy Imre kormányában. És naponta öli tovább legszebb örökségünket. A Kossuth-címert. A köztársaságot. 1956 forradalmát, Nagy Imre és mártírtársai emlékét. A nemzeti együttműködést. A demokratikus alkotmányt. Az alkotmánybíráskodást. A kormány elszámoltathatóságát. Az egyén és a civil társadalom halalomtól való függetlenségét. A művészet szabadságát. A sajtó félelemnélküliségét. A vallás szabadságát. A jog uralmát. A bírói függetlenséget. A tulajdon biztonságát. A tanszabadságot. A szakszervezeti jogokat. A munkabeszüntetés jogát. A bűnüldözés politikai semlegességét, megbízhatóságát. A szegényekkel és elesettekkel való szolidaritást. A választás szabadságát. A Nyugathoz tartozásunkat. A békét Európával és szomszédainkkal. Szolidaritásunkat a világ önkényuralmainak áldozataival. » Tovább »
Póta Gyulától augusztus 23-án 10.15-kor vettünk végső búcsút az Óbudai temető szóróparcellájában.
A kiállítás Rajk László elkötelezett aktivista rajzoló "Hiányzó…" sorozata első része, egyfajta személyes tisztelgés a Magyar Köztársaság ma még érvényben lévő Alkotmánya azon fontos paragrafusai előtt, melyek az új alaptörvényből kimaradtak. A rajzoló vásznáról eltűnőben van tisztelgésének tárgya: a Magyar Köztársaság Alkotmánya. Ha mégis rögzíteni akarja, nem tehet mást, mint használva a japán halászok ősi frotage technikáját, a vásznat ábrázolja, így megjelenítve a hiányzó paragrafust, pontosabban, annak hűlt helyét. » Tovább »
Budapest regnáló főpolgármestere Dörner György színigazgatói kinevezésével közpénzen megalapította a Magyar Köztársaság első újnyilas színházát. Ez gyalázat. A döntés ellen a leghatározottabban tiltakozunk.
Szocializmus és lakáshiány- összetartozó fogalmak. De valóban szükség volt-e a hatalmas mértékű hiteltámogatásokra? Az államilag támogatott hitelezés beszüntetése után a devizahitelek látszottak a legjobb megoldásnak. Hamarosan százezrek érezték a saját bőrükön, hogy a piacgazdaság kockázatokkal jár. Cégeknek, kormányoknak, állampolgároknak egyaránt. Britek, osztrákok és főként a magyarok azok az állampolgárok, akik leginkább szenvednek a magas frankárfolyam okozta következményektől. Magyarországon a megyék és a települések is frankban adósodtak el, mostanra sokan jelentenek csődöt. Velük ellentétben azonban az egyéneket nem védi a csődtörvény. Nézheti-e ölbe tett kézzel az állam százezrek tönkremenetelét? Ki és mikor hibázott? Mit tehet az állam? Hibás termék volt-e a devizahitel? És mi van azokkal, akik a forinthitelüket nyögik? Összeesküvés a magyarok ellen? Túlzott bizalom a forintban? Azelmúltnyolcév és Gyurcsányahibás? Pertársaságok, fogcsikorgatva törlesztők, bankok kiátkozása, kiüldözése, rögzített árfolyam a törlesztéshez és egyéb furcsaságok. Mit tehet és mit nem tehet az EU-tag Magyarország ebben a helyzetben? Mi volna a legjobb megoldás? » Tovább »
Mi, magyar demokraták, felemeljük szavunkat a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló, 2011. július 12-én elfogadott 2011. évi C. törvény ellen.
Az egykori magyar demokratikus ellenzék részvevőinek nyílt levele az Európai Unió és az Európa Tanács emberi jogi biztosaihoz a magyarországi vallásszabadság elnyomásáról.
Alulírottak, az 1970-es és 80-as években a kommunista egypártrendszer emberi jogi és demokratikus ellenzékének részvevői, arra kérjük Önöket, lépjenek fel határozottan a vallásszabadság és más alapvető szabadságjogok védelmében, amelyeket jelenleg komoly veszély fenyeget Magyarországon. » Tovább »
Még össze sem számlálták a halottakat az oszlói robbantás színhelyén, illetve Utøya szigetén, sokan már az iszlám terrorizmus újabb sikerét vizionálták. A tragédiasorozat másnapján a Jane’s Intelligence Weekly, a neves hírszerzési elemzőközpont is egy olyan helyzetjelentéssel állt elő, mely ugyan négy lehetséges verziót ajánlott megfontolásra, ám közülük elsőként mégis az iszlám kapcsolatot valószínűsítette. Nem véletlenül persze. Ám mindaz, ami az elmúlt napokban Norvégiában lezajlott egy szélesebb eseménysor tartozéka, és ennek megértése nélkül a kortárs történelmi folyamatok lényege siklana el. » Tovább »
A szijjártói kinyilatkoztatás értékes és fontos mérföldköve a legújabbkori össznemzeti számonkérősdinek. Nem csak a múlt bűneinek feltárásában zsinórmérték, de abban is unikum, hogy határtalan lehetőségeket nyit meg a bűnbakok keresésben, csak tágabban kell értelmezni a szóvivői gondolatot. A magyar történelemben sokan hoztak rossz, vagy legalábbis nem egyértelműen jó döntéseket, vagy egyszerűen olyanokat, amelyeknek „nagyon komoly hatásaik és következményeik” voltak a haza jövőjére nézve. Sajnálatos, hogy Szijjártó leragadt a Fidesz jól ismert judeo-euro-bolsevik összeesküvés-elméleténél, és szűklátókörűen csupán a két Fidesz-kormány közti miniszterelnököket vitetné bíróság elé. Nevetséges ez a kisstílűség, ennél már Bolond Istók is elegánsabban ragad dorongot: „No hát, no!” így kiált; „én uram isten! Csak rajta! hadd lám: mire megyünk ketten!”
Lássuk hát, hogy mire megyünk Szijjártóval ketten! » Tovább »
Tisztelt Külügyminiszter Asszony!
Nagy megtiszteltetés, hogy a Tom Lantos Intézet megnyitásakor az Amerikai Egyesült Államok az Ön személyében képviselteti magát.
Számunkra, az egypárti, kommunista rendszer ellen fellépő egykori demokratikus ellenzékhez tartozók számára fontos ez az intézet. Tom Lantos támogatta a szabadság ügyét, amikor Magyarországon még diktatúra uralkodott. Mi mindannyian tisztelettel tekintettünk rá, és sokan közülünk élete végéig őriztük a személyes barátságot.
Sajnos, a Tom Lantos védte értékektől a mai Magyarország egyre messzebb kerül. Jó dolog, hogy a Tom Lantos Intézet a magyar kormány és a demokratikus pártok egyetértése alapján jött létre, ám ilyen megegyezésre a kormány ma a demokrácia sorsát meghatározó egyetlen kérdésben sem hajlandó. » Tovább »
Számos képtelen állítás fogalmazódott meg a magyar-kínai közeledést és üzletkötést kommentáló politikai elemzésekben, tekintet nélkül arra, hogy dicsérték-e vagy bírálták az Orbán-kormány Pekingre fókuszáló igyekezetét. Számosan egyfajta posztmodern gyarmatosításként állították be a kínaiak feltűnését Budapest határában, az orosz kormány korábbi ügyeskedéseihez hasonlítva azt, melyekkel néhány éve megragadni próbálta a kínálkozó nem csak gazdasági, de politikai lehetőségeket. Mások – pártállástól függetlenül – úgy lelkendeztek, mintha világpolitikai eseményt illenék ünnepelnünk. » Tovább »
Örömmel olvastam Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója hosszú és tárgyszerű olvasói levelét (Magyar Narancs, 2010. június 23.), melyben Rényi Pál Dániel szintén a Narancsban megjelent (Vezér-gyalog játék, 2010. június 2.) írására reagált – ritkán fordul elő, hogy az új médiarendszer egy meghatározó szereplője állításokat szegezzen szembe egy cikk általa vitatott állításaival, s mindezt ne valami zárt fórumon, hanem a sajtóban tegye. Az alábbiakban három állításához fűzök kommentárt: 1) a közmédiarendszer agonizáló állapotban volt; 2) a közmédiarendszer átalakítása következtében csökkent a korrupciós kockázat; 3) Papp Dániel főszerkesztői kinevezéséről a vezérigazgató maga döntött, döntése helyes volt, s azért vállalja a felelősséget.
A sorsfordító történelmi események egyik sajátossága, hogy vannak pillanatok, helyzetek, amikor nemigen lehet róluk nem beszélni.
Napjainkban például semmiféle erőltetettség nincsen abban, hogyha példákért és párhuzamokért az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeihez, vagy éppen március 15-éhez, a magyar történelem egyik legfényesebb napjához nyúlunk vissza. » Tovább »
Ötévnyi pereskedés után jogerősen pert vesztett a jászladányi magániskolát működtető alapítvány a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ellen. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla elutasította az alapítvány kártérítési keresetét, és hatályon kívül helyezte az első fokú bírósági határozatot.
A Roma Sajtóközpont beszámolója » Tovább »
A kormány törvényjavaslatot nyújtott be a magyar médiarendszer átalakítását eredményező, január 1-jén hatályba lépett két törvény, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) módosítására. A módosításokra az Európai Bizottság és a magyar kormány között az új médiatörvénnyel kapcsolatos egyeztetés következményeként kerül sor. » Tovább »
Amikor egy könyvben azt olvassuk, hogy „történelmi idők”, többnyire nagyszerű lehetőségekre, kiváló emberekre és egyedülálló megvalósulásokra gondolunk. És mi történik, amikor az ember nem olvassa, hanem megéli a történelmi időket? Ha belegondolunk, a XX. század telis-tele volt történelmi pillanatokkal és fordulatokkal, ám az emberiségnek nem sok öröme tellett benne.
Ma gyakorlatilag minden objektív — tehát ellenzéki vagy külföldi beszámoló — hazánkat úgy írja le, mint egy történelmi kísérlet színterét, egyesek politikai hazárdjátékot emlegetnek, mások a húsz évvel korábbi kelet-európai rendszerek reflexeinek újjáéledését. Magyarország nem a XXI. század hajnalát üdvözli — írják —, hanem újrajátssza és állampolgáraival újrajátszatja a XX. századot.
Valljuk be, mindannyiunknak vannak utánérzéseink. Ha csak kevesen is mérték eddig fel teljes komolysággal, mi mindent veszíthetünk, azt érezzük, hogy lassan minden szétmállik, amit szilárdnak hittünk, és azt is gondoljuk, hogy bármi megtörténhet. » Tovább »
Csillag István, Mihályi Péter – Portfolio.hu
Az Orbán-kormány, úgy tűnik, hogy valóban kitalált valamit a februárra beharangozott reformprogram kapcsán, az eddigi jelek azonban nemcsak a kiadáscsökkentési szándék, hanem az infláció felpörgetése irányába is mutatnak – hívja fel a figyelmet a Portfolio.hu-nak küldött véleményében két közgazdász, Csillag István és Mihályi Péter. A szerzőpáros szerint az infláció felpörgetésén keresztüli gazdasági növekedésélénkítési stratégia aligha lehet sikeres, miközben néhány százezer embert munkára késztethet az életszínvonal romlásának megakadályozására törekvés miatt. » Tovább »
Az önkormányzati választáson a társadalmi szolidaritás és a modernizáció elkötelezettjei a Szabad Európa Társaság zászlaja alatt készülnek a megmérettetésre a II. kerületben. A Szabad Európa Társaság elsődleges célja az Európában már sikerrel kipróbált ötletek, megoldások és módszerek magyarországi hasznosítása. A SZET olyan kulturális miliőt, hangulatot igyekszik létrehozni, amelyben szabad teret kap a gondolatok sokszínűsége, és amely alkalmas arra, hogy sikeressé tegye Magyarországot. Jómagam is közéjük tartozom. Mérnök vagyok, rég megtanultam: ha valami új feladattal kerülök szembe, először utánanézek, mások ezt hogyan oldották meg. Nem az én feladatom feltalálni a spanyolviaszt. Nem szégyen másoktól átvenni a bevált megoldásokat. Használjuk fel Európát! ― hirdeti a SZET. Helyes, de ne csak a kipróbált megoldásokra gondoljunk! Mindennél fontosabb a hozzáállás, az attitűd, ahogy egymáshoz viszonyulunk. Nézzük, hogy csinálják ezt tőlünk nyugatabbra. » Tovább »
Weboldalunk már mobiltelefonokon és hasonló hordozható eszközökön is olvasható. » Tovább »
