Szemben a széllel

Sok önkormányzat van szerte az országban, amelyet ősszel, egy évtized után hódított vissza a mai ellenzék, de Ferencváros az egyetlen, ahol az új polgármester együtt dolgozik a Fidesz előtti korszak egykori polgármesterével. Igazából az a furcsa, hogy másutt nincs így. A korábbi sikeres SZDSZ-es polgármester, Gegesy Ferenc már a kampányban is segítette a független Baranyi Krisztinát, aki – legalábbis hivatali ideje elején – számít előde tapasztalataira.

Ezúttal csak áttételesen politizálunk.

Az estet egy könyvbemutatóval kezdjük. Tódor János Pulitzer-emlékdíjas újságíró, szociográfus kötete a kétezres évek első két évtizede magyar valóságának súlyos konfliktusokat hordozó jelenségeit villantja fel a riport-szociográfia eszközeivel.

Este 20 órakor kezdjük rendhagyó operaelőadásunkat. Az Amatőr Dalárda Mozart, Paul Simon és mások zenéjének felhasználásával előadja Futó Péter: A csók államosítása avagy Az igaz szerelem legyőzi a Városházi Maffiát című zenés játékát.

Most az a szokás, hogy hamisítják a múltat…
én ott voltam, és jó a memóriám
Úgy volt, ahogy volt
(Bródy János)

Hogyan lettünk elsőkből utolsók?

A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon a gazdasági átalakulás kérdése nem került napirendre. Vajon miért? Az evidens volt, hogy a szocializmust nem lehet tovább folytatni, de vajon abban is közmegegyezés volt, hogy mi legyen helyette? A harmadikutas elképzelések vágyálmok szintjén voltak, de a privatizáció végrehajtásában sem volt játéktér? A 90-es évek elejének életszínvonal-csökkenése meghaladta a húszas évek gazdasági válságáét, a lakosság mégis szótlanul tűrte a gyors felemelkedés reményében. Van kiút! – hirdette az SZDSZ. Miért maradt el mégis a várva várt felzárkózás a nyugat világához? Volt-e egy döntő hiba, vagy sok kis ad hoc döntés vezetett a leszakadáshoz? Mi a vendégeink véleménye Orbánék reprivatizálási gyakorlatáról? Van-e esély gazdaságunk újbóli felzárkóztatására, s mennyire lennének fájdalmasak az ehhez szükséges lépések? Kíváncsian várjuk vendégeink válaszait kérdéseinkre, hiszen ők nemcsak kiváló közgazdászok, de egykor maguk is alakítói voltak a gazdaságunknak.

Új helyzet, új lehetőségek – ellenzéki politizálás az önkormányzati választások után

Az október 13-i önkormányzati választások eredménye azt mutatta, hogy az országban – főként a városokban – valami nagyon megváltozott. A brutálisan erős kormánypropaganda, a másként gondolkodók és főként a másként cselekvők hatósági vegzálása, az egzisztenciális kényszerítés és megfélemlítés ellenére, valamint az emelkedő bérek (!) dacára roppant érzékeny veszteségeket szenvedett el a Fidesz.

Az egykori SZDSZ elvi nyilatkozatában egyik elődjének vallotta Nagy Imrét, a forradalmi kormány miniszterelnökét. A Fidesz a nevét is szeretné kitörölni a történelemkönyvekből. Szobrát már eltávolították a parlament elől, de háza még a nevét viseli az Orsó utcában, és benne a Rajk László tervezte kiállítás ma is megtekinthető. A budai liberálisok 1989 óta minden évben Nagy Imre egykori házánál emlékeznek az 1956-os forradalomra, melyben megnyilvánult a magyar nép akarata a politikai pluralizmus teljes értékű formája: a többpártrendszer és az önigazgatás iránt.