társadalom

Tízéves a Magyar Polip – honnan indult, hova jutott, és hogyan lehet vége a maffiaállamnak?

Tíz évvel ezelőtt, 2013-ban jelent meg a Magyar Polip – a posztkommunista maffiaállam című tanulmánykötet. A több mint 16 ezer példányban elkelt könyvvel Magyar Bálint szociológus, volt liberális politikus célja az volt, hogy nyelvet adjon az Orbán-rendszer bírálatához éppúgy, mint annak tudományos igényű leírásához.

Szabó Miklós: Megkoronázott köztársaság

A Gondolat Kiadó 2023 őszén szeretné megjelentetni Szabó Miklós „megkoronázott köztársaság“ című, tanulmányokat, előadásokat, cikkeket és interjúkat tartalmazó reprezentatív kötetét. A kiszámíthatatlan könyvpiaci helyzet miatt – a kiadó történetében először – a kötetet közösségi finanszírozás segítségével kívánjuk közreadni. Aki 2023. május 31-ig 2000 forint előleg befizetésével előjegyzi, a teljes áron 5000 forintba kerülő kötetet, 1500 forint árengedménnyel, 3500 forintért vásárolhatja meg a kiadótól.

A Pegasus-ügy – feléled-e a tetszhalott?

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Pethő András, a Direkt36 vezető szerkesztője
  • Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja
  • Gulyás József, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának volt tagja
Házigazda
  • Haraszti Miklós, az EBESZ volt sajtószabadságfelelőse, az 1990-es Dunagate lehallgatási botrány fontos szereplője

Lehallgatási botrány

2021. július 19-én robbanás rázta a világ Magyarországon kívüli részét. Akkor került nyilvánosságra, hogy az NSO nevű kibercég okostelefonok feltörésére kifejlesztett kémprogramját, a Pegasust néhol nem terroristák, hanem békés, de a dolgokról az adott ország vezetőihez képest másként gondolkodó polgárok ellen vetették be.

A Pegasus-sztorin világlapok, a Washington Post, a Guardian, a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit, a Le Monde társaként dolgozott a Direkt36 oknyomozó portál. Az aprólékos munkával felszínre hozott, gondosan tálalt, máshol kormánybuktatásra okot adó történet nálunk 15 perces hírnevet hozott a szerkesztőségnek – és az ügynek. Pedig azóta sem tudjuk, hogy ki döntött a Pegasus megvásárlásáról, ki adott utasítást és milyen indokok alapján békés magánszemélyek (Gémesi György, Panyi Szabolcs, Chikán Attila, Varga Zoltán, Simicska Ádám stb.) megfigyelésére, lehallgatására, használták-e a kiberfegyvert valaha terroristák vagy szervezett bűnözők ellen… És nem tudjuk, hogy…

The Anatomy of Post-Communist Regimes

Magyar Bálint — Madlovics Bálint:

Ingyen letölthetővé vált Magyar Bálint és Madlovics Bálint CEU Press-nél megjelent új kötete, a The Anatomy of Post-Communist Regimes (A posztkommunista rendszerek anatómiája). A posztkommunista rezsimeket jellemző politikai, gazdasági és társadalmi jelenségek egységes, koherens fogalmi keretrendszerét kínálva a kötet az eddigi legátfogóbb munka, ami térség rezsimjeiről megjelent.

Segítségedet kérik

Arra kérlek, hogy csatlakozz hozzánk és – lehetőségedhez képest – havi rendszeres támogatással (ezer forinttól, 10, 20 vagy 50 ezer, vagy ha képes vagy rá, akkor más összeg) segítsd életben tartani Iványi Gábor által létrehozott szociális és gondozó intézeteket. Válaszd ki az alul felsoroltak közül, melyiket tudnád havi rendszerességgel támogatni!

Tudnod kell, hogy az alább – bankszámlaszámukkal is azonosítható – felsorolt intézmények együtt évente több ezer szegény, rászorulóról, idős, beteg, vagy gyermekkorú embertársunkról gondoskodnak, minimálbérért dolgozó, áldozatos munkát végző szociális gondozók, orvosok, asszisztensek, vagy tanárok segítségével.

Az Orbán-kormány Iványi Gábor elleni bosszúhadjáratában az egyelőre még nem elvonható normatív támogatáson kívül minden más, egyházi intézményeknek adott támogatást megvont. Ezzel havonta több tízmilliós hiány keletkezett, aminek a mérséklésére a Te áldozatodra is szükség van. Nem Iványi, hanem az általa gondozottak pusztulnak el a kormány gonoszsága miatt. A te (a mi) szolidaritásoddal, segítségünkkel emberéletet menthetünk. Nem hiszem, hogy nincs 100 olyan tehetős, aki ne tudta lemondani havi 50-100 ezer forintról, nincs ezer olyan középosztályhoz tartozó, aki ne tudna nélkülözni 10 ezer forintot havonta, nincs tízezer szűkösen élő, aki ne tudna felajánlani havi ezer forintot.

Elmerülni, kibekkelni, vagy szembeszállni?

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Bruck Gábor (Sawyer Miller Group) pszichológus
  • Schilling Árpád (Krétakör) rendező
Házigazda
  • Szentpéteri Nagy Richard politológus

Személyes döntések a sötétség idején

Kiálljunk a jogainkért, a szabadságunkért akkor is, ha kockázatos, vagy az okos ember inkább keveset beszél, és az egyéni érdekeit követi? Elfogadjuk a hatalommal való visszaélést, – úgysem tehetünk mást –, vagy tiltakozzunk a jogsértések ellen? Elfogadjuk a hatalom által kínált lehetőségeket, vagy a NER-rel semmilyen módon nem működünk együtt? Kompromisszum, kollaboráció, vagy konfrontáció?

Szemben a 2010-es választással, amely a rendszerváltáskor egyedül Magyarországon bevezetett aránytalan rendszer révén „csupán” igazságtalan volt, a 2014-es választás már szabad sem volt. A „nem-fair” választás termelte meg az „alkotmányos diktatúrát”, az pedig a „nem-free” választást. Kiiktatták a szabad választás biztosítékait: a média szabadságát és a pártok egyenlő hozzáférését, a felügyeleti szervek semlegességét, a Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság függetlenségét, az ügyészség pártatlanságát.

(Eredeti megjelenés: Élet és Irodalom, LXI. évfolyam, 18. szám, 2017. május 5.)

Interjú Haraszti Miklóssal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) volt sajtószabadság-felelősével

„Akkor válnak a demokráciák éretté, önfenntartóvá, mondhatni, nyugati minőségűvé, amikor megélik, hogy a szabadságot belülről, például parlamenti úton is el lehet venni tőlük, de nem alkalmazkodnak a látszatdemokráciához, hanem konfliktus árán is nyílttá teszik és végigvívják ezt a válságot” – mondja Haraszti, aki most tért haza Hágából, ahol a holland parlamenti választásokról jelentést készítő EBESZ-csapatot vezette. Hollandiai tapasztalatairól és a 2018-as magyar választás dilemmáiról kérdeztük.

Több, mint kormányváltás

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Gulyás Márton, színházas és társadalmi aktivista (Krétakör)
  • Juhász Péter, a Milla alapító tagja, V. kerületi önkormányzati képviselő
  • Vajda Zoltán, a Hatvanezren a magánnyugdíjunkért FB-csoport alapítója
Házigazda
  • Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politológus

Magyarország  a maffiaállam bukása után

Ősszel gyökeresen megváltozott Magyarország politikai hangulata, egymást érik a népes tüntetések Budapesten. A választást elvesztő pártok helyett új, civil szervezetek szólítják az utcára a tömegeket. Korábban ismeretlen emberek lépnek a szónoki emelvényekre.  Megtörni látszik a fideszvarázs, növekszik az elégedetlenség. Mindeközben országunk Orbán vezetésével egyre nagyobb sebességgel távolodik a Nyugat civilizációs normáitól, és nem hihető, hogy a kontinens közepén fekvő országban ez az ellentmondás hosszabb ideig fennállhat. Nem tudjuk, mikor, és nem tudjuk, hogy mi, de valamikor valaminek történnie kell, történni fog.

Két éve Berlinben, barátaimmal Grunewaldból a Kurfürstendammra sétáltam, amikor egy hosszú beszélgetés után kaptam egy kötetet a halálos betegségével küszködő Jehuda Elkánától, a Közép-európai Egyetem volt rektorától, azzal, hogy egyszer még szükségem lesz rá. Jehuda a kitűnő tanár és nagyszerű tudományszervező Mahatma K. Gandhi: Hind Swaraj or Indian Home Rule című könyvét hagyta rám. Ebben a könyvében a kitűnően író szerző pontosan azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyekkel a pesti utcán tüntetők nap mint nap szembesülnek. Az erőszakmentes – egyesek szerint passzív – ellenállás elveit és gyakorlatát taglaló mű, amelyben Gandhi, aki később a Mahatma, azaz a Nagy Lélek melléknevet kapta, kifejti az engedetlenségről vallott tolsztojánus nézeteit. Cikkem első részében azokat a szerzőket idézem, akik a polgári engedetlenségről a legtöbb tapasztalatot szerezték és legszebben írtak róla. A második részben pedig arról írok, hogy a klasszikus szerzők – Gandhi, Tolsztoj, Thoreau – miért aktuálisak ma, amikor megkezdődött a rendszer széthullása és egyre többen fáradozunk a maffiaállam bomlasztásán.

Gandhiról tudtam, hogy egyetemi tanulmányait Londonban végezte, ügyvédi vizsgát tett és azt is, hogy fiatalon áttelepült Dél-Afrikába, hogy jogászként részt vegyen az ott élő hindu vallásúak egyenjogúsításáért folytatott emberi jogi küzdelemben. Ám a kötet előszavából az is kiderült, hogy a következő években dolgozta ki az erőszakmentes rezisztencia elméletét és – gujarati nyelven – a fent említett alapművét, amelyet amikor 1914-ben visszatért Indiába, angolul is publikált. A britek első un. ”áprilisi” vérengzései után, hirdette meg a megszállók elleni erőszakmentes harcot. Hívei megtagadták a britekkel való minden együttműködést, bojkottálták a kormány iskoláit, nem fogadtak el polgári vagy katonai állásokat. Válaszul az angolok évekre bebörtönzik Gandhit, akit szabadulásakor honfitársai már szabadsághősként ünnepelnek. 1932-ben ismét passzív ellenállást hirdet, éhségsztrájkok sorozata következik, megint bebörtönzik, de most már az egész világ közvéleménye mellette áll. Fontos megjegyezni, hogy Gandi soha nem lépett fel „hindu vezetőként“. Világéletében ellenezte a vallásközpontú politizálást, s miatta vált India szekuláris állammá, nem pedig hinduvá. Folyamatos erőfeszítéseket tett, hogy egységes indiai öntudatot alakítson ki, amely vallástól független. A második világháború alatt, 1942-ben, ismét bezárták, a háború végén szabadult és karizmatikus vezetőként vesz részt azokon a tárgyalásokon, melyek eredményeként 1947 augusztusában India elnyeri a függetlenségét.