Fonódó villamosok

A projekt elnevezése kettős értelmű. Elsősorban azt jelenti, hogy újra összekapcsolják a szétszabdalt budai villamoshálózatot. Másodsorban arra utal, hogy a Margit híd alatt a helyszűke miatt csak egyetlen vágányt tudnak elhelyezni, és ezt felváltva használná az Óbudára, illetve a Batthyány térre igyekvő villamos.

A koncepció lényege, hogy a mai elszigetelt vonalak helyett Buda egybefüggő villamoshálózatot kapjon, lehetőleg átszállásmentes kapcsolatokkal. Helyes cél, hiszen a tömegközlekedést használók tudják, hogy az átszállásokkal együtt járó várakozás növeli igazán a BVK-val való célbajutás időigényét.

A budai fonódó villamoshálózat kulcseleme a 17-es vonal összekötése egyfelől a Margit körúttal, másrészt a Batthyány téri villamosokkal. A projektnek, mely csak akkor jöhet létre, ha Brüsszel is ad rá pénzt, első ütemében a 17-es villamos vonalát a Moszkva tér felé a Török utcán, a Vörösvári út irányában pedig a Frankel Leó úton keresztül bekötik a 4—6-os villamos vonalába, így teremtve átszállás nélkül kapcsolatot Óbudáról a Moszkva téren keresztül a Móricz Zsigmond körtérig. A Margit híd—Frankel Leó út kapcsolatot csak a gyalogos-aluljáró betömése után lehet megépíteni, ugyanis a jelenlegi födém szerkezete nem bírná el a villamoskocsikat. A körúti villamosmegállót lámpával védett zebrán keresztül lehet majd megközelíteni. Ezzel a megoldással a mozgássérültek is akadálymentesen közelíthetik meg végre a 4—6-os villamos megállóját. Az utasszámlálások tanúsága szerint a beruházásnak ez a része naponta nyolcezer utas közlekedését teszi kényelmesebbé.

A 17-es villamos vonalát nemcsak a Margit körút irányában hosszabbítják meg. A Vidra utcától a Germanus Gyula parkon keresztül, a Margit híd alatt átvezetve, a Bem rakparton a Batthyány térig kiépítendő új vágányokkal kapcsolatot teremtenek a 19-es, a 41-es villamos pályájával is. Így ezeknek a járatoknak az új végállomása a Vörösvári úton lesz. Az első ütemnek ez a része naponta mintegy tizenegyezer utas számára teremt jobb közlekedési feltételeket a budai oldalon.

A második ütemben, 2010 utánra tervezik a villamosvonal kiépítését a Műegyetem rakparton a Szent Gellért tértől egészen a lágymányosi infóparkig.

A fentiek mellett a projekt részeként a 17-es villamos jelenlegi vonalát alkalmassá teszik korszerűbb, Tátra típusú villamoskocsik közlekedésére, a jelenlegi, peron nélküli megállóhelyek helyett pedig biztonságos peronokat építenek ki.

Eddig a tervek. Nézzük, mi a valóság?

A lassúság bajnoka

A 17-es villamos ma a kötöttpályás közlekedés szégyene, állatorvosi lova.

Induljunk el a Vörösvári úti végállomástól. A lakóteleptől ugyan kicsit sokat kell gyalogolni, de a majdani könnyen elérhető metrókapcsolat valószínűleg sokakat rá fog bírni, hogy gyalog induljanak el a város belső magja felé. Igazából akkor lesz jól kihasználható ez a végállomás, ha jókora P+R parkoló létesül mellette. Megérné! Ha volna hol, bizonyára sokan hagynák itt az agglomerációból befelé jövet autójukat, megtakarítva maguknak a dugókban való ácsorgást. Hiszen nemcsak a 17-es, de az 1-es villamos végállomása is itt van.

A középső Bécsi úton nincs hiba. Itt ma is 40—50-es tempóban söpörnek a szerelvények. Aztán az Amfiteátrum után beérünk egy szűk utcába. Az előbbi csúnya, jellegtelen, szürke vidéket giccses formájú, rikító színű alacsony épületek műskanzenszerű, hamis világa váltja fel. Egy elhibázott városfejlesztési koncepció megvalósuló rémképe. Van időnk nézelődni. Mellettünk, de sajnos, előttünk és mögöttünk is a macskakövön egyensúlyozó autók tömkelege. Így ott már legfeljebb csak lépésben haladhatunk. A Szépvölgyi út után tágul a tér, de a tempónk mit se gyorsul a rossz síneken. Ugyan a Kavics utcáig volna hely, de az elképesztő állapotú kövezet miatt az autósok továbbra is a villamospályán próbálkoznak előre jutni.

A Kavics utcától aztán nincs menekvés; a jelenlegi útszelvényben nincs külön helye a villamosnak és az autónak. Egymást tartják fel. A villamos a pálya állapota miatt itt egyébként se menne gyorsabban a sétáló embernél, de a körút felé tébláboló autók még ebből a tempóból is kizökkentik. A Vidra utcai kanyar meg kifejezetten rémálom. Egy-egy szabálytalanul parkoló autó tízpercekre képes feltartani a szerelvényt, ami ekkorra már jószerével üres. A gyakorlott utazó a Lukácstól inkább gyalogol, mint hogy a sárga csotrogányban legyen semmittevésre késztetve.

Ez a 17-es vonal nem a sebességéről híres, hanem arról, hogy áll a dugóban. Jelenleg csúcsidőben is csak tíz percenként követik egymást a szerelvények. Ennek megfelelően aztán alig van utas rajta. Nyilvánvaló, hogy ha nem változtatunk ezeken a viszonyokon, akkor semmi értelme a több milliárdos beruházásnak.

Az eddig ismertté vált tervek a legkönnyebb és a legolcsóbb megoldást választják: a Komjádi utcánál kitesznek egy behajtani tilos táblát. Ezzel ugyan, ha a síneket is kicserélik, a Frankel Leó úton már söpörhet a villamos, az eddig itt araszoló autósok meg állhatnak be az Árpád fejedelem úti dugóba. Már ha egyáltalán rá tudnak kanyarodni…

Ez nem tűnik megnyugtató megoldásnak.

Gyorsabb villamosok — kevesebb parkolóhely

Nem mindenkit lehet átültetni a mégoly vonzó tömegközlekedésre sem. Buda teljes észak-déli forgalma négy sávon bonyolódik le, de ugyanezen négy sávon keresztül záródik a jobb parton az M0-ás és Hungária-gyűrű is.

Ebből az egyik a Frankel Leó úti. Ezt egy huszárvágással csak úgy megszüntetni nem tűnik átgondolt lépésnek, különösen úgy, hogy az Árpád fejedelem út két, dél felé menő sávjának is kétharmadára csökkentenék a kapacitását. Sokkal inkább a szűk utcák átépítése tűnik a megoldásnak. Így lehetne faltól falig helyet biztosítani a forgalomnak és a villamosnak is. Biztos, hogy ez egy kicsit drágítja a beruházást, de a városrész működöképességének fenntartása másképp nem látszik biztosíthatónak.

Egészen biztos, hogy a II. kerületben rengeteg parkolóhely esik áldozatául az új villamospályák kiépítésének. Egyes vélemények szerint háromszáz, a tervezők szerint ennek csak a harmada. A becslésbeli különbség abból adódik, hogy a nagyobb számot mondók a szabálytalan helyen parkoló autókat is beszámítva ténylegesen az érintett területen parkoló kocsikat számolják, míg a tervezők a szabványméretű, a KRESZ szerint legális várakozóhelyeket veszik számításba. Nem biztos, hogy ez valós hiányt okoz majd. Ugyanis a térséget az ingyenes parkolás miatt sokan P+R-ként használják manapság. A fizető parkolás bevezetésével — amit a kerület már jó régóta tervez — amúgy is mérséklődne az igény. A közintézmények környékének területén viszont mindenképpen rendezni illene a parkolást. A lassan újjáépített Lukács előtt is át kellene gondolni a közterület kialakítását, és az ORFI udvarát is meg lehetne nyitni parkolás céljára, hiszen gyakran a parkoló autó utasa egyébként is ide jött.

Kifejezetten jó megoldásnak tűnik a tervezők ajánlata: a Margit utcai szerpentin lefelé történő egyirányúsítása. Így ötven új parkolóhelyet lehetne létesíteni. A személyautók eddig is csak elvétve használták felfelé a szerpentint. Kérdés a BKV hozzáállása, tudnak-e olyan autóbuszokat biztosítani a 91-es buszcsaládnak, amelyek képesek a Margit utca megmászására?

Az biztos, hogy a parkolóhelyszám csökkenése nem lehet a tömegközlekedés fejlesztésének akadálya.

Tömegközlekedni nem szégyen

fonodo_terv.png

De van úgy, hogy autózni muszáj! A különböző igényeket egymással összhangban kell kielégíteni, figyelembe venni. A ráhordó BKV-járatokat kell üzembe állítani, hogy a fonódó villamosjárat kiépítése a II. kerületiek számára is hasznos legyen. A BKV ígéretet tett egy a 29-es és a 11-es viszonylatot összekapcsoló betétjárat beállítására. A Batthyány tértől induló, a Törökvész úton keresztül a Rózsadomb Centernél a 29-es autóbusz vonalára ráforduló járat, melynek a másik végállomása Óbudán a Szentlélek tér lenne, sok ember közlekedését könnyítené meg. Nemcsak a metró, de az 1-es villamos és a budai fonódó villamoshálózat is átszállás nélkül válna elérhetővé.

Aki mégis autóval indul el otthonról, annak továbbra is biztosítani kell a lejutást a hegyről. Annak érdekében, hogy az Árpád fejedelem útján ne nőjenek a dugók, már Óbudán intézkedni kell a forgalomkorlátozásról. A villamos vonzóvá, használhatóvá tétele érdekében a Vörösvári úti végállomásnál nagy kapacitású parkolóhelyet célszerű létesíteni.

A HÉV biztosítóberendezésének átépítésével indokoltnak látszik a Szépvölgyi útnak lehetőséget adni az alsó rakpart dél felé haladó forgalmához való csatlakozásra. Ez ellensúlyozhatná az Üstökös utcai kereszteződés kapacitásszűkülését. A Bécsi út és a Frankel Leó út faltól falig történő átépítésével továbbra is egy sávon lehetőséget kell biztosítani a Margit körút felé haladó forgalomnak, persze, nem a villamosközlekedés rovására.

Ha ezeket a problémákat megnyugtató módon meg tudjuk oldani és biztos, hogy pénzünk is van rá, akkor mindenki maradék nélkül örülni fog a fonódó villamosoknak, ennek a valódi városfejlesztő beruházáscsomagnak.

Hozzászólások

BeküldőGárdonyi Lászlóbe 2009/05/30 16:37

Tisztelt Képviselő úr!

Örömmel olvastam a Szabad Kikötő 2009. május 11-i számában az Ön által írottakat a budai villamosközlekedésről. Elsősorban azért, mert kerületi polgárként végre elért hozzám valamiféle kommunikációs szál egy olyan dologgal kapcsolatban, amiről egyébként fél Budapest beszél. Magam is szerettem volna ezzel a projekttel kapcsolatban néhány gondolatot kifejteni — ezek nagy része fedésben van az ön által leírtakkal —, és ezért az alább csatolt levelet küldtem a BKSZ ügyvezetőjének. Válasz a mai napig nem érkezett. Semmilyen. Őszintén remélem, hogy Ön — nemcsak kerületünk választott képviselőjeként, hanem hivatott mérnökként is — válaszra méltatja levelemet, esetleg lépéseket is tesz annak érdekében, hogy egy közpénzből létrehozott szervezet felelős vezetői legalább a protokolláris minimumot teljesítsék.

Közvetlenül cikkéhez kapcsolódó személyes hozzáfűznivalóm, hogy meggyőződésem szerint többszörösen is hibás elképzelés a Batthyány tér és a Margit híd közötti szakaszon a Duna-parton tartani a villamosok nyomvonalát. A Frankel Leó út—Bem tér—Fő utca nyomvonal — bár elképzelhetően drágább kivitelezéssel — egy valódi budai főutca alapjait teremtené meg a csillapított járműforgalom révén.

Magam is autós vagyok (munkámból kifolyólag szinte belenőttem az elmúlt három évtizedben), de azt gondolom, a parkolóhelyek számának növelése nem lehet ellenpontja a hatékony tömegközlekedés megvalósításának. A Frankel Leó út, Török utca esetében sokkal inkább a megállási tilalmat (kivéve mentők és betegszállítás), mintsem az egyirányúsítást tartanám célravezetőnek.

Tisztelettel

Gárdonyi László
1026 Budapest


Budapesti Közlekedési Szövetség Kht.
Kéthelyi József ügyvezető igazgató részére

Tisztelt Kéthelyi József úr!

Immár egy hónapja, hogy az alábbi írásbeli hozzászólást küldtem munkatársának, a Közlekedési Fórum keretében tartott előadásával kapcsolatosan, melyre a mai napig semmiféle visszajelzés nem érkezett.

Lehet, hogy féreértettem a honlapjuk kezdőlapján leírtakat, és a laikus — vagy annak értékelt — hozzászólásokkal nem kívánnak foglalkozni, de ebben az esetben feleslegesnek és félrevezető kommunikációs megoldásnak tartom munkatársaik elérhetőségét honlapjukon feltüntetni, vagy egy nyilvános fórum résztvevőit hozzászólásokra biztatni. Sajnálatos módon levelem válasz nélkül hagyása pontosan az annak lényegi részében említett interaktív kommunikáció hiányát igazolja számomra. Természetesen nem a levélben bemutatott közlekedési példák értékelését hiányolom, hanem egy módszer alkalmazási felvetésének válasz nélkül hagyását.

A levelemben említett közreműködési készségemet változatlanul fenntartva, tisztelettel

Gárdonyi László


Tisztelt Németh Zoltán úr!

Mindenekelőtt engedje meg, hogy bemutatkozzam: Gárdonyi László vagyok. Bár eredeti végzettségem építőmérnök, immár harminc éve látványtervezéssel és vizuális kommunikációval (elsősorban játékfilmekkel és reklámokkal) foglalkozom. Épp ezért nagy érdeklődéssel hallgattam az MMK szervezésében Tatabányán lebonyolított Közlekedési Fórumon tartott előadását.

Jelen levelemet a helyszínen elmondott észrevételeim kiegészítésének szánom, annak előre bocsátásával, hogy szükség esetén magam is szívesen közreműködök munkájukban.

Előadásában különös hangsúllyal szerepelt az utastájékoztatás fontossága, másképpen azon információk átadása, melyek birtokában az adott szolgáltatás igénybevevője — az utas — kiválaszthatja a számára legmegfelelőbb útirányt, közlekedési eszközt, időpontot stb.

Szabadjon azonban megjegyeznem, erősen hiányoltam a BKSZ azon szándékát, hogy ezt az egyirányú információáramoltatást kétirányú kommunikációvá alakítsa. Foglalkozásom gyakorlása közben itthon és külföldön egyaránt tapasztalhattam, mennyire fontos a mindenkori célközönség véleményének folyamatos megismerése, elemzése. A tömegközlekedés vonatkozásában itthon ez a fajta visszajelzés leginkább utaspanaszok formájában jelentkezik, és kezelése is ennek megfelelően legtöbbször a konkrét eset vizsgálatára korlátozódik. Nincs nyoma még annak a szándékának sem, hogy a fejlesztés folyamatába bevonnák azokat a „laikus” megnyilvánulásokat, ötleteket, melyek megfelelő szakmaisággal történő szintetizálása igencsak kreatív és hatékony megoldásokat eredményezne. Még az egyetemi tanulmányaim során ismertették azt a gyakorlati módszert, hogy közparkok tervezése során mindig a spontán kitaposott ösvények vonalán határozzuk meg a sétányokat. Ennek analógiájára készíttettem környezetemben egy „villámtanulmányt” néhány villamosvonalra vonatkozóan. Ezeket szeretném most példaként bemutatni Önnek:

1. A Bajcsy-Zsilinszky úti villamos helyreállítása helyett például ezt a javaslatot kaptam:

fonodo-1.jpg

Hozzáteszem, a készítő kék színnel a közúti közlekedési rend megváltoztatására is javaslatot tett, továbbá a Margit híd pesti hídfőjénél alkalmazott felesleges gyalogos- aluljáró megszüntetésére is. Indoklása szerint a 2-es villamos szintbeni kereszteződése nem okoz forgalmi fennakadást, mert a Falk Miksa utcai gyalogosátkelőt ide helyezve a lámpával szabályozott csomópontok száma nem változik. A Lehel téri csatlakozással a villamosvonal összefonható lenne a 14-es viszonylattal, a parti vonal pedig a későbbiekben az Északi öszekötő vasúti hídig is meghosszabbítható.

2. Egy érdekes javaslat a Moszkva tér évtizedek óta húzódó rendezési tervére (a szerző eredeti végzettsége geodéta, ma operatőr):

fonodo-2.jpg

Az ötlet lényege annak a geodéziai ténynek a felismerése, hogy a Kis Rókus utca és a Maros utca szintjét összekötve a Moszkva tér jelenleg (feltöltött) szintjénél csaknem négy méterrel mélyebb szint lenne kialakítható. Így kialakítható lenne egy — a bécsi Schhottentorhoz hasonló — „körforgalmú” villamos-csomópont, melyhez a Szépilona felé kiágazó vonal szintén egy, a Nyúl utcánál kezdődő bevágással induló alagúttal csatlakozna. Ezzel a megoldással a Széna téren, a Moszkva téren és az Attila útnál megszűnne a közúti és a villamosforgalom szintbeni kereszteződése, az utasok pedig egy központi lejáraton keresztül közelíthetnék meg a villamosokat, amelyek szintjén az átszállásokat a vágányokon történő átkelés nélkül lehetne lebonyolítani. A csomópont felett jelentős zöldfelület alakítható ki.

3. A Margit híd budai hídfőjének rendezési javaslata a villamosközlekedés tekintetében.

fonodo3a.jpg

fonodo-3b.jpg

Ezt a javaslatot készítője a következő kiegészítésekkel látta el:

  • a 17-es villamos így a János kórházig járhatna, összekötve ezzel a Margit kórházzal és az ORFI-val, valamint az Irgalmasok kórházával,
  • az óbudaiak a Mechwart ligetnél akadálymentesen szállhatnának át a 4-es–6-os viszonylatokra, illetve a Moszkva térről induló járatokra és a metróra,
  • a 19-es villamos visszaállításával közvetlenül eljuthatnának a déli egyetemvárosba, illetve egy átszállással a Kelenföldi pályaudvarra,
  • a Frankel Leó úti szintbeni keresztezés nem jelent plusz akadályoztatást, mivel közösen szabályozható a Török és a Lipthay utca forgalmával,
  • a Frankel Leó úti jelenlegi gyalogos-aluljárót gyakorlatilag ma is leginkább a hontalanok és koldusok használják.

4. Javaslat a budai villamoskörútra.

fonodo-4.jpg

5. Javaslat a középen elhelyezett kétirányú buszsávok kiépítésére.

A tervezők használják ki a KRESZ következő pontját: 9. § (8) c) szerint „az X alakú piros fény az alatta levő forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedő járművek számára a haladás tilalmát jelzi; a forgalmi sávra ebből az irányból még átmenetileg sem szabad ráhajtani.”

Vagyis, a buszsáv igénybevételének irányát a forgalmi viszonyoknak megfelelően a BKV maga szabályozza. Ugynakkor a tervezésnél ne hagyják figyelmen kívül a megállók járdaszigetigényét. (Jó példaként a Mechwart ligeti buszmegállót hozták fel.)

Javaslatom lényege, hogy meg kellene valósítani egy olyan kreatív kommunikációs kampányt, mely az utazóközönséget (jelenlegit és jövőbenit egyaránt) együttgondolkodásra, jószándékú és segítő közreműködésre serkenti. Szerencsésnek vélném a bekapcsolódást a Levegő Munkacsoport most formálódó „Tudatos közlekedő” munkacímet viselő kampányába is, hiszen a minél átfogóbb kommunikáció hozhat igazán gyakorlati eredményeket.

Tisztelettel

Gárdonyi László
okl. mérnök, látványtervező

Tisztelt Gárdonyi úr! Nagyon köszönöm észrevételeit. Nagyon sok közülük megegyezik az én véleményemmel, sőt a kerület rendezési tervében is valami hasonló megoldást rögzítettünk a Moszkva térre. Mégse válaszolnék Önnek részletekbe menően, jóllehet én is építőmérnök vagyok, de az adott kérdésekben nem mint szakember, hanem mint helyi várospolitikus szólalok meg. Azt kifejezetten sajnálatosnak tartom, hogy a BKV-tól viszont nem kapott kimerítő, szakszerű válaszokat. Magam is kíváncsi lennék rájuk. Ugyanis a kerületi önkormányzattal sem nagyon hajlandók érdemben egyeztetni. Nem tudom, hogy mi a jó megoldás, de azt tudom, hogy minden tervet ki kell érlelni. A szóban forgó változat pedig csak úgy fél éve létezik, nyilván tele gyerekbetegségekkel. Az Ön által bemutatott Fő utcai megoldás ismert volt előttünk. Régen erre a BKV azt nyilatkozta, hogy a 4–6-os viszonylat menetszervezése nem bír ki egy villamos-villamos keresztezést. Most meg kettő is be van tervezve, csak nem pont ott. Ezeket mégis be lehetett illeszteni a járatvezénylésbe. Ki érti ezt? A kerület egyébként a 17-es villamos Zsigmond téren keresztül a HÉV alagútjába való bevezetését támogatná, mint legolcsóbbnak tűnő és leginkább helykímélő megoldást. Így nem kellene újra vágányokat építeni a Bem rakparton. Megmaradhatnának a parkolóhelyek is. Ezen túl azért is, mert az 5-ös metró megépítésével a szentendrei HÉV a Duna alatt lenne összekapcsolva a soroksári pályával, és akkor a szentendrei HÉV alagútja kihasználatlanná válna. Erre persze az a válasz, hogy a HÉV és a villamos nem engedhető egy pályára, mert a feszültségeltérés mellett a biztosítási rendszerük sem egyezik. Erre én azt mondanám, ha lenne ilyen párbeszéd, hogy előbb-utóbb a HÉV-et a vasúti normáról úgyis át kellene állítani a villamosnormára, és akkor a pálya közúti keresztezése is megoldható lenne, és nem lenne akadály akár a Szépvölgyi út vagy a Nagyszombat utca magasságában egy újabb alsó rakparti csatlakozásnak. Jó, ha Ön is, más is minden rendelkezésre álló fórumon elmondja észrevételeit, mert csak így tud majd létrejönni egy valóban kiérlelt terv. Még egyszer köszönöm, hogy megtisztelt bizalmával, üdvözlettel Koncz Imre