A Bem mozi reneszánsza

Budai kult-túra

Sorozatunkban olyan II. kerületi kulturális színtereket mutatunk be, amelyek a kerület hagyományos művelődési intézményei (Marczibányi Téri Művelődési Központ, Klebelsberg Kultúrkúria stb.) mellett nemcsak színesítik, gazdagítják a kínálatot, hanem újfajta kultúrafelfogást is képviselnek. A sorozatot a kalandos sorsú, Frankel Leó úti Törökfürdővel nyitottuk, most pedig a Bem mozi múltját és jelenét vesszük górcső alá.

Miközben a művészfilm-rajongók még ma is viszonylag széles tábora — Kelecsényi László remek könyvének címével élve: a Mozizó Budapest népe — teljes joggal szomorkodik az egykor virágzó fővárosi artmozihálózat lassú, de biztos pusztulása miatt, szerencsére vannak üdítő kivételek. Kétségkívül ezek közé tartozik a Margit körút és a Török utca sarkán található Bem mozi, amely már 101 éve működik, de elevenebb, mint valaha: törzsközönségét a húszas-harmincas korosztály alkotja, rengeteg középiskolás és egyetemista is látogatja.

A körúti műintézmény 1908-ban, Helios mozgó néven jött létre; első tulajdonosa Szlatényi Béláné volt, akitől 1916-ban Harnischfeger István vette át az üzemeltetést. A húszas években, az úgynevezett „mozirevízió” idején a Belügyminisztérium meghosszabbította az engedélyét, de Harnischfeger halála után mégis három évre le kellett állnia. 1934-ben már Admirál néven nyitotta meg kapuit a jellegzetes cső alakú, teljesen felújított mozi, amelynek ekkor Greisz Artúrné volt a vezetője. 1939-től rövid ideig az Adria filmszínház nevet viselte, majd a II. világháború után néhány évig ismét Admirálként működött. Az államosítás után lett belőle Bem, s ekkor határozták meg új funkcióját is: gyermek- és ifjúsági moziként vonult be a köztudatba. A rendszerváltás idején áttért a művészfilmek bemutatására, csatlakozott a formálódó artmozihálózathoz, de nevét mindvégig megtartotta; tulajdonosa pedig a Budapest Film (s rajta keresztül a Fővárosi Önkormányzat) lett. A budai multiplexek (s főleg a közeli Mammut egy-kettő) indulásakor sokan a Bem megszűnését prognosztizálták, de nem lett igazuk: törzsközönsége kitartott mellette, így végül nem kellett bezárni.

A Bem mozi évszázados históriájában új korszakot nyitott, amikor — a Budapest Film megbízásából — üzemeltetését a magántulajdonú Új Budapest Filmstúdió Kft. vette át. A Kántor László vezetésével kiválóan működő, számos nemzetközi elismeréssel büszkélkedő filmes alkotóműhely a moziüzemeltetés mesterségét is nagyon komolyan veszi. Az újabban Bem Art Mozi&Café néven működő intézmény 2004-ben felvételt nyert az Europa Cinemas hálózatába, ami már önmagában is garancia a minőségre és a XXI. századi követelményeknek megfelelő, korszerű filmes gondolkodásra. A rendszeresen bemutatott és műsoron tartott európai művészfilmek mellett számtalan gyerekprogramot, középiskolás filmklubokat indítottak, kiállításokat és irodalmi esteket tartanak. Saját filmklubjaik is vannak: a Szerelem-Csütörtök, a Bem Hungaricum, A vendég óhaja vagy a Bem Fél10 ma már fogalom a kifinomult ízlésű filmrajongók körében. A Bem Fél10 legutóbbi estjének például Szemző Tibor zeneszerző-filmrendező és Tillmann József A. filozófus-író volt a vendége; a téma pedig a Láthatatlan történet című Szemző-film, amit Hamvas Béla írása ihletett, s amit premier előtt le is vetítettek.

S hogy miért szeretik a Bemet a huszonévesek? Alighanem azért, mert a filmek mellett három „hely” is van benne. A Pauza Café minőségi kávézó hétköznap reggeltől délutánig; a Könyves Bem filmes és társművészeti kiadványok, folyóiratok, DVD-k tárháza; a Stiller Nándor vezette Bem Art Café pedig igazi underground művészkocsma — világmegváltó költőkkel és más bölcsészekkel, valamint havonta egyszer Barcs Miklós kultikus zenekara, a Flash extravagáns koncertjével.

Fotók: Németh András Péter