tiszta beszéd a közélet és a civil társadalom kérdéseiről
Kategória: közlekedés
A projekt elnevezése kettős értelmű. Elsősorban azt jelenti, hogy újra összekapcsolják a szétszabdalt budai villamoshálózatot. Másodsorban arra utal, hogy a Margit híd alatt a helyszűke miatt csak egyetlen vágányt tudnak elhelyezni, és ezt felváltva használná az Óbudára, illetve a Batthyány térre igyekvő villamos. » Tovább »
Jelentős európai uniós támogatással az ország legnagyobb környezetvédelmi beruházása folyik Budapesten. A Csepel-sziget északi csúcsán épül egy nagy szennyvíztisztító, aminek eredményeképpen végre megoldhatóvá válik, hogy Buda mocska ne tisztítatlanul folyjon a Dunába. A rakpartokon folyik a főgyűjtőcsatorna fektetése, mely elszállítja a szennyvizet az új tisztítóba. A főgyűjtő egy szakasza a budai rakparti villamosok pályája alatt lesz. Egyúttal kevésbé zajos sínekre cserélik a régieket, és díszburkolattal látják el. » Tovább »
1967, Pesthidegkút. Balázs vendéglő, kirándulók ezrei, füstokádó 56-os autóbusz, kevés családi ház, sok-sok kis nyaraló, fák, bokrok, erdők, földutak, vegyesbolt. 2007, Pesthidegkút. Bevásárlóközpont, társas- és családi házak, betonozott gépkocsi-beállók, aszfaltutak, 15 ezer állandó lakos, 10 ezer személygépkocsi. » Tovább »
Hiába tiltja már két éve az önkormányzat a 12 tonnán felüli teherautók átmenő forgalmát, mégis nagy teherautók csordái járják útjainkat. Hiba volt a Fővárosi Szállítási Tanácsadó Kft-t megbízni az engedélyek kiadásával. » Tovább »
Szeptember 30. a határideje az új körforgalmi csomópont műszaki átadásának, de az építő Vianova Kft. úgy szervezte a munkát, hogy már a hónap közepétől az új útszakaszon mehetett a forgalom.
A rendkívül balesetveszélyes, rossz geometriájú, nehezen átlátható csomópont körforgalommá alakításához a pénzt az idei költségvetésben szavazta meg a testület. A közbeszerzési eljárás eredményeként 139,5 millió forintba kerül a közművek áthelyezése és az új útpálya megépítése. » Tovább »
A főváros arculatát, mindennapjait a jövőben alapvetően meghatározó közlekedési és városépítészeti fejlesztés, a 4-es metró az utóbbi hetekben ismét a figyelem középpontjába került. Hosszú évek előkészítő munkája után megkezdődött az építkezés; ezt jelzik az útlezárások és a tereken magasodó daruk. A hatalmas beruházás kényszerű késlekedésének nem várt hozadéka is lehet: mivel folyamatban lévő, sőt bizonyos elemeiben még meg sem kezdett beruházásról van szó, a metróépítés az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatására is igényt tarthat. » Tovább »
„A közösségi közlekedés a világon sehol nem helyezhető tisztán üzleti alapokra, mert a menetdíjbevételek nem fedezik a hálózat kiépítésének, fenntartásának és üzemeltetésének költségeit. Sok pénzt felemésztő iparág ez, ahol az anyagi haszon nem a vállalatnál, hanem a társadalom szintjén jelentkezik… Negyven-ötven százalék: bármely tömegközlekedési hálózat a költségeiből ennyit képes a jegyeladásból fedezni. A BKV teljesítményének ezen mutatója nem lóg ki a nemzetközi mezőnyből. A hiányt, ahogy mindenütt a világon, az állam — a központi kormányzat, a város, a tartomány -- fedezi… A BKV-nak ma hárman dobják össze a pénzt: a fizető utasok, a főváros és az állam. Mivel a főváros szabad felhasználású bevételeinek oroszlánrésze az iparűzési adóból, az állami bevételek pedig valamennyi magyar adóforintjaiból állnak össze, az állítás tovább finomítható: a vállalatot a fizető utasok, a fővárosi cégek és valamennyi magyar adófizető tartja el.” (Kulcsmondatok Dancs Gábornak a Magyar Narancs című hetilapban megjelent tanulmányából.) A Budai Liberális Klub februári estjén a BKV helyzete mellett foglalkozni szeretnénk a budapesti elővárosi vasút (S-Bahn) megvalósításának lehetőségeivel, az ütemes menetrend előnyeivel és hátrányaival, a belvárosi forgalomcsillapítással és a városi bicikliközlekedéssel is. Olyan hatalmas, komplex témacsoport ez, amely mindannyiunk hétköznapjait érinti. » Tovább »
Miközben a főváros népessége 1980 óta folyamatosan csökken, addig az agglomeráció — különösen a budai oldalon — egyre gyarapodik. Évente 16–18 ezren költöznek ki a Budapest környéki településekre. Nagykovácsi, Üröm, Budakeszi, Diósd lakossága például 70%-kal nőtt kimondottan a szuburbanizáció következtében. Tekintettel arra, hogy a munkahelyek nagy része továbbra is Budapesten van, a főváros közúthálózatát terhelő forgalom nem csökken, sőt, a nagyobb távolságok miatt, az úthasználat mértéke inkább növekszik. A fővárosban az ezer lakosra eső személygépkocsi-ellátottság mértéke az országos átlagot meghaladva nő, 1975-ben 84, 1991-ben 250, 2000-ben 309 személygépkocsi jutott ezer lakosra. » Tovább »
Ez nem lehet igaz — a tévéhíradó egy félig mélybe lógó, az útkorláton éppen csak fennakadt, kővel rakott Kamaz billencset mutat. A narrátor szerint egy második kerületi kis utcában történt az eset. A fékrendszer felmondta a szolgálatot, a sofőr a meredek úton elvesztette uralmát a kocsi felett. De ilyen rakománnyal miért ment erre? És ki engedte meg, hogy arra menjen? » Tovább »
Elküldés e-mailben
