A paksi üzemzavar következményei

Mi történt és mi várható az atomerőműben, illetve a magyarországi energia-ellátásban?

A Paksi Atomerőműben történt üzemzavarral és következményeivel foglalkozott a Budai Liberális Klub júniusi rendezvénye. Ez a kérdés — mint a közönség élénk érdeklődése is bizonyította — az elmúlt hetekben teljes joggal foglalkoztatta a hazai közvéleményt. Sokan — ugyancsak joggal — sérelmezték a megfelelő időben történő, teljes körű tájékoztatás hiányát. Mivel a következmények felszámolása óvatos becslések szerint is egy-másfél évig tart, a téma várhatóan a következő időszakban is a média érdeklődésének középpontjában marad. A Budai Liberális Klubban vendégünk volt Vajda György, az MTA rendes tagja, az Országos Atomenergia-hivatal tudományos tanácsának elnöke, valamint Zagyvai Péter, a BME Nukleáris Technikai Intézet sugárzásvédelmi vezetője. A beszélgetést Berecz Anna vezette. Az est első részében a beszélgetés résztvevői igyekeztek közérthető formában ismertetni, rekonstruálni a Paksi Atomerőműben történt áprilisi üzemzavar körülményeit. Április 10-én délután az erőmű második blokkjában befejezték harminc kazetta tisztítását, de a tisztítótartályból nem tudták kirakni a kazettákat, mert azt a darut, amely a tartályfedél leemeléséhez szükséges, akkor éppen a második blokk reaktora belső szerkezeti elemeinek tisztításához használták. A tisztítóberendezés hűtését búvárszivattyú révén keringetett hűtővízzel biztosították. Este tíz óra előtt néhány perccel a reaktorban elhelyezett úgynevezett nemesgázdetektoron figyelmeztető jelzés lépett fel, és nőni kezdett a dózisteljesítmény. A karbantartást végző Framatome képviselői ezt a jelenséget fűtőelempálca-inhermetikusság felléptével magyarázták. Este tizenegykor a dozimetriai szolgálatvezető kiüríttette a reaktorcsarnokot, miközben a nemesgáz-kibocsátási értékek tovább növekedtek. Éjfél előtt nem sokkal — az ügyeletes mérnök utasítására — elindították a még nem üzemelő reaktorcsarnoki karbantartási szellőzőventillátorokat. Éjjel kettőkor rendkívüli karbantartási munkabizottsági ülés kezdődött, amelyen eldöntötték, hogy a tisztítótartály fedelét le kell emelni. Nem sokkal később mintát vettek az úgynevezett pihentető-medencéből, s ez a fűtőelemek sérülését jelezte. A tisztítótartály fedelének leemelése nem sikerült, mert az emelőkötél egyik ága elszakadt. Újabb tíz óra telt el, mire — április 11-én, pénteken déli 12 óra 40 perckor — az erőmű biztonsági igazgatója elrendelte a baleset-elhárítási szervezet részleges riasztását, és a sugárzási helyzet értékelését. Este nyolc óra után viszont már azt mutatták a mérőműszerek, hogy a kibocsátás jelentősen csökkent. Zagyvai Péter elmondta, az április 11-ére virradó éjszakán a Budapesti Műszaki Egyetem kertjében elhelyezett sugárzásmérő mindössze tíz százalékos emelkedést mutatott, amiről nehéz megállapítani, hogy összefüggésben volt-e a Pakson történt üzemzavarral, vagy egyszerűen csak az időjárási körülmények változása (pl. esőzés) okozta. A háttérsugárzás mérésére Magyarországon jól kiépített rendszerek vannak, s ezek adatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy az üzemzavarnak semmiféle egészségkárosító hatása nem volt. Az is megnyugtató, hogy az Országos Atomenergia-hivatal szakembereinek számításai bizonyítják: nukleáris balesetet előidéző láncreakció a jövőben sem alakulhat ki a tartályban. A láncreakcióhoz ugyanis az szükséges, hogy szabad neutronok hatására a maghasadás beinduljon, amely újabb neutronokat termel, amelyek tovább serkentik a hőfejlődéssel járó maghasadást. Amikor a folyamatot le akarják állítani, a reaktor folyadékába brómtartalmú rudakat eresztenek. A tisztítótartály vizét most szintén brómmal látták el, szabad neutronok így nincsenek. Vajda György kérdésre válaszolva kifejtette, a Paksi Atomerőmű jelenleg — és hosszabb távon is — nélkülözhetetlen a magyarországi energia-ellátás szempontjából. 1800 megawattot teljesít, ezzel az ország energia-szükségletének mintegy negyven százalékát állítja elő, ráadásul kifejezetten olcsón. Ennek pótlására mindenképpen újabb erőművet kellene építeni, s még akkor is importra szorulnánk földgázból, olajból és szénből. Vajda szerint a paksi üzemzavar következményeinek felszámolása optimista becslés szerint is legalább egy évig, de reálisan inkább másfél-két évig tart. Ez idő alatt a második blokk egyáltalán nem működik, és a helyzetet nehezíti, hogy — különböző elszennyeződések miatt — jelenleg az első és a harmadik blokk kapacitása is redukált. Emiatt szerinte nem elképzelhetetlen, hogy télen lesznek az országban energia-ellátási zavarok. Vajda György emlékeztetett az 1950-es évekre, amikor áramhiány miatt Budapest egyes kerületei sötétbe borultak, illetve felidézte a Mátrai Erőműben történt üzemzavart. Akkor is bizonyos korlátozásokat kellett bevezetni, pedig ez az erőmű csak 800 megawattot tud teljesíteni. Felmerülhet a kérdés, hogy szükség esetén miért nem importálunk villamosenergiát. Vajda György elmondta: a Magyar Villamosenergiaipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. nyilván megteszi a szükséges lépéseket, de az árambehozatal nem is olyan egyszerű. Nyugat-Európában ugyan jelenleg még van bizonyos túlkínálat, de ez fokozatosan leépül, a környező országokból pedig a vezetékhálózat problémái miatt nem tudunk villamosenergiát importálni. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a paksi üzemzavar során keletkezett, 10-20 milliárd forint nagyságrendű anyagi kárnál jóval nagyobb a presztízsveszteség, amely az atomerőmű tervezett élettartam-hosszabbítását is megkérdőjelezi. „A nemzetközi energialobbival szemben is vesztes pozícióba kerültünk” — véli Vajda, aki szerint egy esetleges per nagyon kockázatos lenne, hiszen egyfelől a karbantartást végző francia-német cég (Framatome ANP) kitűnő jogászokkal rendelkezik, másfelől az atomerőmű munkatársai is számos hibát követtek el. A paksi szakembergárda egyébként felkészült, munkaszerető emberekből áll, de a csapat mostanra szétzilálódott. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az erőműben minden kormányváltás után vezetőségváltás történt, a dolgozók nem érzik magukat biztonságban, és számukra alternatíva sem kínálkozik, hiszen minden Pakshoz köti őket és családjukat.