egyházak

Migráció, halálbüntetés, szegénység és a keresztény egyházak

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Donáth László evangélikus lelkész
  • Mártonffy Marcell teológus, Andrássy Egyetem
  • Acsay Balázs
Házigazda
  • Szentpéteri Nagy Richard politológus, alkotmányjogász

(Reuters/Scanpix)

Az utóbbi hetek közéleti vitáinak legforróbb témái nem a korrupció, az oktatás vagy a kivándorlás, hanem a halálbüntetés és a menekültügy művileg generált kérdései voltak. A miniszterelnök nem a magyar társadalom előtt álló legfontosabb problémákat, hanem az aljas ösztönöket mozgásba hozni képes kérdéseket igyekezett középpontba állítani. Mivel ezek nem csupán, sőt, talán nem is elsődlegesen politikai, hanem humanitárius kérdések voltak, az emberek kíváncsian várták a legnagyobb magyarországi egyházak – az evangélikusok és a katolikusok időközben megszületett – állásfoglalását.

Miért nem reagáltak az egyházak gyorsabban? Politizálás-e, ha egyértelműen kifejtik álláspontjukat humanitárius ügyekben? Mi a teendő a tízparancsolat némelyikét (elsőrendűen a ne lopj! és a ne hazudj!) látványosan semmibe vevő politikai hatalommal? Milyen tapasztalatokat szereztek az egyházak menekültügyi, szegénygondozási és más humanitárius tevékenységük során?

Az egykori magyar demokratikus ellenzék részvevőinek nyílt levele az Európai Unió és az Európa Tanács emberi jogi biztosaihoz a magyarországi vallásszabadság elnyomásáról.

Alulírottak, az 1970-es és 80-as években a kommunista egypártrendszer emberi jogi és demokratikus ellenzékének részvevői, arra kérjük Önöket, lépjenek fel határozottan a vallásszabadság és más alapvető szabadságjogok védelmében, amelyeket jelenleg komoly veszély fenyeget Magyarországon.