Jelentős európai uniós támogatással az ország legnagyobb környezetvédelmi beruházása folyik Budapesten. A Csepel-sziget északi csúcsán épül egy nagy szennyvíztisztító, aminek eredményeképpen végre megoldhatóvá válik, hogy Buda mocska ne tisztítatlanul folyjon a Dunába. A rakpartokon folyik a főgyűjtőcsatorna fektetése, mely elszállítja a szennyvizet az új tisztítóba. A főgyűjtő egy szakasza a budai rakparti villamosok pályája alatt lesz. Egyúttal kevésbé zajos sínekre cserélik a régieket, és díszburkolattal látják el. Nyakunkon a Margit híd elkerülhetetlen felújítása. Júniusban az autóforgalom elől lezárják a hidat, s egy évig csak a tömegközlekedés tud átkelni a Dunán. Ha már lúd, legyen kövér! A főváros kapva kapott az alkalmon, hogy az elkerülhetetlen forgalomkorlátozásokat kihasználva a hídfelújítás ideje alatt megvalósítsa a régóta tervezgetett budai fonódó villamoshálózatot, vagyis a budai villamosvágányok újbóli összekötését. A számítások szerint ezzel naponta 100—110 ezer ember utazását teszik majd kényelmesebbé a fővárosban. Persze, a projekt csak akkor lesz megvalósítható, ha a BKV és az állam pénze mellé sikerül az Európai Uniótól is szerezni újabb 4,6 milliárd forintot. A dolgok jelenlegi állása szerint Brüsszelnek van hajlandósága erre. De mindezzel még nem ér véget a Margit híd környéki átalakítások sora. Ha a híd északi oldaláról letekintünk az alsó rakparti építkezésre, rögtön feltűnik, hogy ezen a szakaszon jelentősen kiszélesedik az út. A Margit híd ívei alatt eddig nem fértek át a kamionok, és ezért az Árpád fejedelem útját voltak kénytelenek használni. A szélesítéssel most ez a gát átszakad, így nem lesz akadálya annak, hogy a tranzitforgalmat leszorítsák az alsó rakpartra. Az úttengely beljebb tolása nemcsak azt eredményezi, hogy a híd ívei alatt az új nyomvonalon már nem kell magasságkorlátozásokkal számolni, hanem az útpálya és a HÉV vonala közötti területen föld alatti és föld feletti parkolókban közel háromszáz autónak lehet parkolóhelyet biztosítani.

Le és fel az alsó rakpartra

És ami ennél is fontosabb: a Margit híd körzetében végre kiépülhet a teljes értékű alsó, felső rakparti összeköttetés. A tervek szerint ugyanis az Üstökös utca magasságában megépül a felső és az alsó rakpart közötti új kapcsolat. Itt a Margit hídról, illetve a Bem rakpart felől érkező forgalom rákanyarodhat az alsó rakpartra, és ott is folytathatja az útját északi irányba, tehermentesítve így az Árpád fejedelem útját és a Lajos utcát. De a Mozaik utca felől is fel lehet majd itt jönni, és Margit körút vagy a Bem rakpart irányába lehet tovább haladni. A közlekedési szakemberek szerint a két rakparti út kapacitása összességében elegendő a budai észak-déli forgalom kiszolgálására, csak a kettő közötti kapcsolat nem elégséges. Ha ugyanis valamelyiken dugó keletkezik, a lehajtás hiánya miatt nem lehet útvonalat cserélni, nem lehet célszerűen alakítani útvonalterveinket. Ez most kicsit javulni fog. Az autós és a tömegközlekedés mellett a kerékpárforgalom is új lehetőségeket kap. A Duna-parti bicikliutat a híd pillérébe vágott kis alagúton fogják átvezetni, megszüntetve az értelmetlen és rettenetesen balesetveszélyes kitérőt az út másik oldalára, keresztül a gyalogos-aluljárón, és végre lesz önálló kerékpáros út az átépített hídon is. De mi lesz addig, hogy fogja túlélni Buda az építkezésekkel együtt járó útlezárásokat? Nem tudni. A közlekedési szakemberek természetesen számolnak, elemeznek, de a számításokból általában az jön ki, hogy sehogy. Így volt ez egy évvel korábban is, amikor elindult a 4-es metró építkezése és az alsó rakpart egyszerre történő lezárása. A sajtó a totális közlekedési káosz rémképét festette fel a budapesti, szmogtól szürke égboltra. Valahogy mégsem ez történt. Bár egymásról rossz véleménnyel vagyunk, a budapesti autóstársadalom valójában nagyon kooperatív; az útlezárások ellenére különösebb fennakadások nélkül lehetett közlekedni az elmúlt évben is a városban. Hogy azért-e, mert többen tanulták meg, hogy esetenként ne esernyő helyett használják az autójukat, vagy csak sokan átszálltak a tömegközlekedésre, esetleg másként racionalizálták a városon belüli mozgásukat, nem tudjuk. Talán megérné, ha ennek monitorozására is kerülne pénz. Az adatokból kiindulva az elkövetkezendő építkezéseket lehetne majd ügyesebben szervezni. Ha minden jól megy, 2010 végére Buda közlekedése a Margit híd környéki beruházások következtében lényegesen strukturáltabb és jobban szervezett lesz. Megőrült a polgármester? A sajtó mégis attól hangos, hogy Láng Zsolt, a második kerületi polgármester a beruházás megvétózásával fenyegetőzik, mondván, nem zárultak le még az egyeztetések. Az internetfórumokon rugalmatlansággal, szűklátókörűséggel, opportunizmussal, az autós érdekeknek a tömegközlekedés fölé helyezésével vádolják a kerületi vezetést. Tényleg ez az igazság? A helyi fideszes vezetés pusztán pártérdekekből akkor is keresztbe tesz a fővárosnak, ha az több milliárd forintot szándékozik elkölteni a kerületében? Láttunk már ilyet is. Az első kerületben Nagy Gábor Tamás polgármester több milliárd forint európai uniós pénzt dobott ki az ablakon, amikor megakadályozta a Honvédelmi Minisztérium épületének felújítását, csak mert az ő ízlésének nem feleltek meg a pályázatnyertes tervek. A Margid híd környéki építkezéseknél nem ez a helyzet. A II. kerület eddig minden tőle telhetőt megtett a beruházások elősegítéséért. A lehető leggyorsabb eljárásban elfogadta a szükséges rendezési terveket. Hozzájárult a területcserékhez, hogy a tulajdoni viszonyok rendezetlensége se akadályozza a beruházás előkészítését, így az egy percnyi késedelmet sem szenvedett a kerület miatt.

Akkor mégis mi a baj?

Az ördög mindig a részletekben bújik meg. Hogy az erőltetett menetű tervezés közben, nehogy egymásnak ellentmondó megoldások maradjanak; hogy minden megoldható problémára választ adjanak a tervek, a képviselő-testület a legutóbbi ülésén — a kerületfejlesztési bizottság javaslatára — a fonódó villamoshálózat teljes második kerületi hosszában közterület-rendezési terv kidolgozását rendelte el. Ebben kell majd tisztázni, hogy a villamospálya és az autóforgalom hogyan viszonyul egymáshoz; hol és mennyi parkolóhely lesz; milyen áteresztőképességű csomópontok épüljenek ki; hogyan alakulnak majd az elsőbbségi viszonyok. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása ugyanúgy érdeke a kerületnek, mint a beruházóknak, végső soron az egész fővárosnak. Buda teljes észak-déli forgalma a beruházások által érintett területen vonul keresztül. Nincs menekülőút. Ha itt tévednek a tervezők, annak a helyrehozása nagyon nehéz és nagyon sokba is kerülne. Több szem többet lát. Egy háztömb rendezési tervét hosszú egyeztetések, lakossági fórumok után a képviselő-testület fogadja el. A fentebb bemutatott átalakítások lényegesen nagyobb mértékben változtatják meg a városrész arculatát, életét, mint bármely kerületszabályozási terv. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a tervezése a nyilvánosság előtt folyjon, a terv elfogadása pedig a képviselő-testület felelőssége legyen. Egészen biztos vagyok benne, hogy ettől a terv csak jobb lesz. Többletmunkát nem igényel, mert előbb-utóbb a legapróbb részletekig úgyis meg kellene tervezni a közterület-átépítéseket. Időveszteség meg nem lesz, hiszen a kerület is abban érdekelt, hogy a lehető legrövidebb ideig tartsanak az útépítések, minél hamarabb befejeződjenek a munkálatok.

Az Üstökös utcai lejáró

Az Üstökös utcai alsó rakparti kapcsolat régi hiányt pótol. Az alsó rakpartról dél felé haladva eddig csak a Halász utcánál lehetett feljönni. Ha valami közlekedési vagy műszaki baleset történt, a Mozaik utca—Halász utca szakaszon több kilométeres reménytelen dugó alakult ki. Ennek csökkentésére is alkalmas lesz ez az új kapcsolat. A Margit hídtól észak felé az alsó rakparton lényegesen kisebb forgalom volt, mint amennyit az út el tud vezetni. Az új csomópont kiépítése után a Pestről Békásmegyerre tartók a Margit hídról érkezve rá tudnak majd hajtani erre az eddig nem teljesen kihasznált útszakaszra, csökkentve az egyébként is túlterhelt Árpád fejedelem útja—Lajos utca—Pacsirtamező út—Szentendrei út útvonal forgalmát. Ugyanez a lehetőség megadatik a Víziváros felől északnak tartó autósoknak is. A város közlekedése szempontjából ésszerű és logikus új kapcsolat kiépítésének ára van. Az új forgalmi kapcsolatok kialakítása után a Bem rakpart felől majd nem lehet az Üstökös utca felé elfordulni. Ebből az irányból megközelíthetetlen lesz a Frankel Leó út és a Margit körút. Ez a kisebbik áldozat; jelenleg is lámpaváltásonként maximum négy-öt autó képes ebbe az irányba elfordulni. A nagyobb érvágást az Árpád fejedelem útja dél felé tartó forgalmának mintegy kétharmadára mérséklése jelenti. Ugyanis a rakparti lehajtáshoz szükséges zöld jelzés ennyivel kurtítja meg a csomópont egységnyi időre jutó áteresztőképességét. Kérdéses, hogy az Árpád fejedelem útjáról kiszoruló kamionforgalom és a fonódó villamosközlekedés kiépítése, a vonzóvá váló tömegközlekedés miatt autójukat otthon hagyók csökkentik-e olyan mértékben a csomópont terhelését, hogy így sem fog reggel jobban torlódni a forgalom, mint most. El kell kerülni, hogy a dugó a Zsigmond térig érjen! Mit tehetünk ennek megelőzéséért? Talán az megoldást jelenthetne, ha már a kerületbe Óbuda felől érkező forgalmat csökkentenénk, ezzel egyúttal helyet biztosítanánk az Ürömi utcán keresztül a hegyről érkező forgalomnak is. Jó megoldásnak tűnne, ha a Mozaik utca—Margit híd közötti szakaszon megépítenének egy alsórakpart-kapcsolatot, hogy a Dél-Budára tartó forgalomnak ne kelljen elcammogni az Üstökös utcáig, hanem már talán a Szépvölgyi út magasságában rá tudna kanyarodni a Duna-partra. A tervezők véleménye szerint a HÉV keresztezése a jelenlegi biztosítóberendezéseket és előírásokat tekintve szinte lehetetlen. Ha ez így van, akkor meg kell változtatni! Az Üstökös utcai kapcsolat csak ezzel a kiegészítéssel válna igazán teljes értékűvé.