Áldás vagy átok a globalizáció?

A globalizáció áldás vagy átok? — volt a kérdés a Budai Liberális Klub legutóbbi estjén, melynek vendége Csillag István korábbi gazdasági miniszter és Lányi András, a Védegylet egyik alapítója volt.

Az októberi Budai Liberális Klub témáját folytatva ezúttal is a szólásszabadság és gyűlöletbeszéd kérdéskörével foglalkozunk. Vendégünk lesz Kis János filozófus, akinek 1996-ban jelent meg Szólásszabadság és náci beszéd című, mindmáig alapvető jelentőségű írása, s azóta is rendszeresen foglalkozik a témával. Beszélgetésünkben emellett más, aktuális közéleti kérdések — a népszavazás ügye, illetve a liberális politizálás jövője — is szóba kerülnek.

Tények és kérdések az éghajlatváltozásról

A klímaváltozás kapcsán a szakemberek — a megelőzés fontossága mellett — mind gyakrabban beszélnek az alkalmazkodásról is. A káros gázok kibocsátásának ugyanis már most visszafordíthatatlan következményei vannak: ha az emberiség azonnal befejezne minden szén-dioxid kibocsátást, még akkor is számolni kellene további hőmérséklet-emelkedéssel. Mennyi időnk van a nagy katasztrófák elkerülésére? Milyen feladatokat ró Magyarországra az éghajlatváltozás? Az emberi tényező mellett milyen más komponensek játszanak szerepet a klímaváltozásban? Erről beszélget szakértő vendégeivel a Budai Liberális Klubban a Magyar Narancs — a témában ugyancsak jártas — munkatársa, Barotányi Zoltán.

A Hírszerző című internetes portál (www.hirszerzo.hu) részletesen beszámolt a Budai Liberális Klub 2007. október 29-i rendezvényéről, amelynek vendége volt Ludassy Mária eszmetörténész, Gerő András történész és Gusztos Péter országgyűlési képviselő. Bár a cikk szarkasztikus, gúnyolódó hangnemét nem minden esetben érezzük szimpatikusnak, mégis fontosnak tartjuk, hogy Kiss Ádám tudósítását az alábbiakban, teljes terjedelmében közöljük.

Beszédet mond Léderer András, az Új Generáció elnöke Csaknem két évtizedes hagyomány, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének II. kerületi csoportja Nagy Imre egykori lakhelyénél emlékezik az 1956-os forradalomra és szabadságharcra.

A főváros arculatát, mindennapjait a jövőben alapvetően meghatározó közlekedési és városépítészeti fejlesztés, a 4-es metró az utóbbi hetekben ismét a figyelem középpontjába került. Hosszú évek előkészítő munkája után megkezdődött az építkezés; ezt jelzik az útlezárások és a tereken magasodó daruk. A hatalmas beruházás kényszerű késlekedésének nem várt hozadéka is lehet: mivel folyamatban lévő, sőt bizonyos elemeiben még meg sem kezdett beruházásról van szó, a metróépítés az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatására is igényt tarthat.

A Rózsadomb Hegyközség bemutatkozó estje

Mintha valójában most érne véget a kádárizmus. Le kell szakadni az állam köldökzsinórjáról, nem lehet tovább tologatni a nagy elosztogató rendszerek reformját, megszűnik a Szabó család. Valami véget ér, és ez fájdalmas, különösen, mert abban a világban szocializálódtunk. Hogyan is nézett ki a sokat emlegetett különalkuk rendszere, milyen attitűdöket alakított ki a portásország (Esterházy Péter) a maga korlátozott és korlátolt módján állampolgáraiban-alattvalóiban, mennyire vagyunk autonóm állampolgárok és mennyire vagyunk alattvalók?.

Közösségi közlekedés Budapesten

„A közösségi közlekedés a világon sehol nem helyezhető tisztán üzleti alapokra, mert a menetdíjbevételek nem fedezik a hálózat kiépítésének, fenntartásának és üzemeltetésének költségeit. Sok pénzt felemésztő iparág ez, ahol az anyagi haszon nem a vállalatnál, hanem a társadalom szintjén jelentkezik… Negyven-ötven százalék: bármely tömegközlekedési hálózat a költségeiből ennyit képes a jegyeladásból fedezni. A BKV teljesítményének ezen mutatója nem lóg ki a nemzetközi mezőnyből. A hiányt, ahogy mindenütt a világon, az állam — a központi kormányzat, a város, a tartomány — fedezi… A BKV-nak ma hárman dobják össze a pénzt: a fizető utasok, a főváros és az állam. Mivel a főváros szabad felhasználású bevételeinek oroszlánrésze az iparűzési adóból, az állami bevételek pedig valamennyi magyar adóforintjaiból állnak össze, az állítás tovább finomítható: a vállalatot a fizető utasok, a fővárosi cégek és valamennyi magyar adófizető tartja el.” (Kulcsmondatok Dancs Gábornak a Magyar Narancs című hetilapban megjelent tanulmányából.) A Budai Liberális Klub februári estjén a BKV helyzete mellett foglalkozni szeretnénk a budapesti elővárosi vasút (S-Bahn) megvalósításának lehetőségeivel, az ütemes menetrend előnyeivel és hátrányaival, a belvárosi forgalomcsillapítással és a városi bicikliközlekedéssel is. Olyan hatalmas, komplex témacsoport ez, amely mindannyiunk hétköznapjait érinti.