Orbán propagandája sokkal profibb, mint amiről Kádár valaha álmodhatott

A kormánypártok sunyisága, hogy még mindig nem rendezték az ügynökakták kérdését, a katolikus egyház botránya pedig az, hogy nem a Vatikánból, hanem a Karmelitából irányítják. Mindszenthy Józsefet személyes felelősség terheli a magyarországi zsidóüldözések miatt, azokat pedig nagy nyilvánosság előtt kellene felelősségre vonni, akik a mai Brüsszelt a szovjet Moszkvához hasonlítják. A Most jövök legújabb adásának vendége Ungváry Krisztián történész.

Yuval Noah Harari: “Netanjahu hat eine Koalition aus messianischen Fanatikern gebildet“ — WELT

Yuval Noah Harari szerint Izraelnek példaként kell szolgálnia a világ minden demokráciája számára, vagyis nem szabad hatalomra segíteni a populistákat, Netanjahu pedig csaknem 25 éve jóformán megszakítás nélkül uralmon van és jócskán meggyengítette a jogállamot.

A személyes érdekeit fontosabbnak tekinti, mint azt, ami az ország számára fontos. Messianisztikus megszállottakkal és gazfickókkal lépett koalícióra. Ugyanakkor csődöt mondott, hiszen az országot nem készítette fel a háborúra. Megosztotta a lakosságot és megrendítette az összes állami intézmény alapjait.

A világhírű történész, aki meleg kapcsolatban él, és akinek a könyveit 45 millió példányban adták el,  megállapítja, hogy a jelenlegi hatalom egyszerűen figyelmen kívül hagyja a nemzet előtt álló súlyos gondokat, így a romló biztonsági helyzetet. Csak arra összpontosít, nehogy bármi veszélyeztesse a hatalmát. Összeesküvés elméletekkel házal, az elitet destabilizáló hazaárulónak minősíti.

A populista stratégia következménye az is, hogy félretolta a biztonsági szakértők figyelmeztetéseit. Miközben a Hamász azért indította meg a támadást, nehogy a zsidó állam békeegyezményt kössön Szaúd-Arábiával. A normalizálás lehetősége megrémítette a terroristákat, valamint a mögöttük álló Iránt, mert ők a gyűlölettel akarják megakadályozni a megbékélést.

De a miniszterelnöknek nem szabad vég nélküli háborúba bonyolódnia, fel kell újítania a tárgyalásokat Rijaddal. Netanjahunak azonban fel kell ismernie, hogy a megegyezés csak akkor lehetséges, ha az izraeli palesztinok lehetőséget kapnak emberhez méltó életre – a saját hazájukban. Ám ez a cél egyre távolabbinak tűnik.

Döntött a hágai bíróság: nem szólítja fel Izraelt gázai hadműveleteinek leállítására

Felszólította a Nemzetközi Bíróság (ICJ) Izraelt, hogy gázai katonai műveletei során tegyen meg mindent a népirtás megelőzése érdekében — tájékoztatott az ENSZ hágai székhelyű bíróságának elnöke pénteken.

Merre tart az orosz-ukrán háború?

A 2024. január 15-i Reggeli személyben Szénási Sándor vendége Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő, egyetemi tanár volt, és a lassan két éve zajló…

Szijjártó Péter: Magyarország továbbra sem fog részt venni az ukrajnai fegyverszállításban

A magyar kormány ugyanakkor nem is gátolja meg, hogy más európai uniós tagállamok fegyvert szállítsanak Ukrajnának.

Ki lőtte le az IL-76-ost, és kik utaztak rajta valójában?

Kijev nemzetközi vizsgálatot szorgalmaz, amit Moszkva elutasít.

There’s ‘no war in Kyiv,’ scoffs Slovakia’s Fico

Russia-friendly PM’s remarks land the same day Moscow bombards Ukraine’s capital with missiles.

A politikai súrlódások gyors megszüntetését ígéri Lengyelország és Ukrajna

Lengyelország és Ukrajna vezetői hétfőn ígéretet tettek arra, hogy rendezik a háborús szövetségüket hátráltató kényes politikai vitát, és fokozzák a védelmi együttműködést a lassan harmadik évébe lépő orosz invázióval szemben.

„Temetnek és élnek” – háborús emlékfoszlányok Lvivből

Nincs még egy hely, amit közép-európaiként ennyire magaménak érzek Ukrajnában. Emlékeket éget belém, amelyektől nem tudok szabadulni. A történelmétől sem. Aztán mégis visszatérek. Gyűlölöm és szeretem. Beszélnem kell Lvivről.

Wastelands: The Ukrainian Settlements Wiped Out By Invasion

Photos of cities, towns, and villages made before and after the 2022 Russian invasion.

Nettó 325 ezer forintot sem keres a magyarok fele

A jövedelmek legmagasabb 10-20 százaléka annyira felhúzza az átlagot, hogy az már túl torz képet mutat.

1200 milliárddal többet szedett be az állam személyi jövedelemadóból tavaly, mint két éve – a 2023-as költségvetés részletei

Megjelent a magyar állam 2023-as költségvetésének mérlege: majdnem 4600 milliárd forint mínuszt csináltunk, 1200 milliárddal többet, mint amit terveztünk.

Medián: Nem tud erősödni az ellenzék, a lakosság több mint fele már nem akar kormányváltást

A Fidesz erősödött és jelentősen nőtt a bizonytalanok aránya.

A Belügyminisztériumnak nyilvánosságra kell hoznia az egészségügy átalakításáról szóló, titkosított tanulmányt

Erről döntött kedden a Fővárosi Ítélőtábla.

A másodállásokra vonatkozó engedélyek visszavonásával fenyegetik a mentősöket

A szakszervezet elnöke szerint a levél hangneme nem elfogadható.

Hiába garantálja rendeletben az Orbán-kormány, hogy ne csökkenthessék teljesítmény-értékelés alapján a tanárok bérét, a jog mégis lehetővé teszi

Egymásnak ellentmondanak a státusztörvényben rögzített minimum sávhatárok a rendeleti alsó sávhatárokkal.

„Ez már Észak-Korea“ — szülők és tanárok háborognak, amiért kivezényelték a gyerekeket Novák Katalin gyulai látogatására

Volt olyan iskola, ahonnan valamennyi diákot kivitték az eseményre.

Önkéntes honvédelmi felkészítés indul az állami tisztviselőknek

Mondván, a békéhez erő kell. 

Nem adja fel a kormányhivatal, újra engedélyt adott a Fertő tavi óriásberuházáshoz

Igaz, az abban szereplő adatok nem fedik az újra kiírt közbeszerzés számait.

„Tűrni köteles” – minden jogot kivett a kormány az önkormányzatok kezéből a Déli Körvasút ügyében

Egy kiszivárgott levél szerint Lázár János tájékoztatta az illetékes polgármestereket, hogy a Déli Körvasút ügyében a kormány azt csinál, amit akar, a vasúti törvény módosítása értelmében az önkormányzatok még saját tulajdonú területükön sem tehetnek semmit. Az ügy az Európai Parlament elé kerülhet.

Kettévágják a MÁV-ot, mert mai formájában nem tud tovább működni

A vasúttársaság ősztől a tervek szerint egy olyan holdingként működik tovább, aminek egy szolgáltatási és egy pályaüzemeltetési része lesz.

Lázár állított le minden szponzorációs támogatást, és Kubatov kedvéért sem változtat ezen

A spórolás az oka, hogy Lázár János miniszter leállította a hatáskörébe tartozó állami cégeknél a sport- és más szponzorációs támogatásokat – közölte a minisztérium a hvg.hu-val. Hozzátették: ez nem változik attól, hogy Kubatov Gábor Fidesz-alelnök a Fradi kézilabdásainak érdekében felháborodott ezen.

Hiába álcázta magát Orbán Gáspár, így is lelepleződött titkos afrikai küldetése

A miniszterelnök fia már-már komikus módon igyekezett elrejteni, hogy részese a Csádban tervezett magyar katonai misszió szervezésének. A kormány is titkolózott, de amikor rájöttek, hogy a Direkt36 és a Le Monde francia lap bizonyítékokat szerzett Orbán Gáspár részvételéről a csádi projektben, gyorsan nyilvánosságra hozták azt.

Mégsem mond le idő előtt Charles Michel – nem lesz elnök Orbánból

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke mégsem indul az EP-választáson, így kitölti novemberig szóló mandátumát. A belga politikus erről Facebook-oldalán számolt be.

Csak a magyar kormány nem szavazta meg az európai sajtószabadság-törvényről született megállapodást

Ez nem akadályozhatta meg a döntést, elég volt a tagállamok minősített többségének az egyetértése.

Dezső András: Kevés dolog annyira értelmetlen, mint az, amit Orbánék csinálnak a svédekkel NATO-ügyben

A magyar kormánynak nincs kézzelfogható követelése a svédek felé, ezért azt az izmozást és hisztidiplomáciát, ami már több mint egy éve zajlik, nem lehet egy lapon emlegetni a most fináléba ért török–svéd, valóban téttel teli játszmával. Persze úgy, hogy nincsenek konkrét követeléseink, kiszállni is könnyebb lesz ebből a cirkuszból. Ami nem más, mint színtiszta politikai nárcizmus. Jobb esetben.

Tényleg megvonhatják a szavazati jogot Magyarországtól, ha makacskodik Ukrajna ügyében?

Több sebből vérzik a Politico érvelése, amelyben azt a benyomást kelti, hogy közvetlen árukapcsolás lehet aközött, hogy Magyarország esetleg a jövő héten az Európai Tanácsban nem szavazza meg az Ukrajnának szánt támogatást, illetve hogy a hetes cikk szerinti eljárás keretében felfüggesztik a szavazati jogát.

Csillag István: Hadikapitalizmus

Hozott anyagból
A piaci alkalmazkodás és a liberális jogállam működésének folyamatos korlátozása, a döntések centralizálása terén határkő volt 2020. március 11. A Covid miatt bevezetett járványügyi készültség elrendeléséhez szükséges különleges jogrend (veszélyhelyzeti szabályozás) kihirdetése jelentette a valóságos „nagy ugrást” a vezéri hatalomra, a szervezett káoszra és az ország javainak megkaparintására épülő Orbán-rendszer totális kifejlődésében.

A Fidesz gigantikus álcivil hálózatot épített a választásokra – sok kis „Németh Szilárd” léphet akcióba

Idén önkormányzati és európai parlamenti voksolás is lesz – választások környékén pedig a kormányzat rendre megnyitja a Városi Civil Alap nevű többmilliárdos pénzcsapot. 2021-ben, 2022-ben és 2024-re is megnyitotta. A Válasz Online most minden eddiginél egyértelműbben bizonyítja, hogy ez a forráselosztás szinte kizárólag a Fidesz érdekében történik: a győzteslistákból kigyűjtöttük a legsikeresebb 251 városi szervezetet, vagyis a 15 és 37 millió forint közötti összegre érdemesített társaságokat. Azt találtuk, hogy a csúcsdíjazott egyesületek, alapítványok 87 százaléka a Fidesz „leányvállalata” vagy szövetségese. Gondolta volna például, hogy a pártalelnök Németh Szilárd egyben a legnagyobb magyar civil is?

Már nem Szijjártó volt embere számolja a KSH inflációs osztálya élén, hogy mennyivel drágul az élet

Hálátlan terület lett az inflációs statisztika, miközben a KSH Nepomuki Szent Jánosra hivatkozva hárította el a kérdéseinket.

Élelmiszerárakban elértük az uniós átlagot, de hol vannak hozzá a bérek?

Az élelmiszerek ára úgy felment Magyarországon, hogy a friss adatok szerint már az uniós átlag 98 százalékán volt tavaly. Megnéztük, hogy a bérek is felzárkóztak-e.

Mesebeszéd a dolgozók védelme, könnyebb elbocsátani a magyar munkást, mint a kétéves szerződéssel érkező külföldit

Azt sem tudjuk, hány harmadik országbelit foglalkoztatnak Magyarországon, és ez csak a problémák egyik fele. 

Olyan jól sikerült a pedagógus-béremelés, hogy az Orbán-kormány rendeleteiből épp az összegek megállapításának részletei maradtak ki

Nem zökkenőmentes a tanárok, oktatók, óvónők fizetésemelésének lebonyolítása, a kormány rendeletei, határozatai több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak.

A pedagógusbér-emelésen túl: nem minden arany, ami fénylik

A kormányzat elsősorban a béremelésről szokott beszélni, arról azonban nem igazán, hogy az elmúlt időben a pedagógusok mennyire kiszolgáltatottá váltak. Miközben a színpadon folyik a béremeléssel kapcsolatos huzavona, s lassan pezsgődurrogtatás, addig a back stage-ben egyre inkább kitapintható, hogy a közoktatás pedagógusai valójában milyen helyzetbe kerültek.

„Hiába váltanak le kórházigazgatókat, ettől nem javul a helyzet, ha kevés a pénz”

Azok a kórházak, ahol rosszul finanszírozott szakmák vannak, ha jól végzik a dolgukat, egyre jobban eladósodnak – állítja Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Interjú.

Dánok keresik magukat degeszre a magyar áramon – az Orbán-kormány hatalmas hibát vétett

Egész Európában terjed a gépi kereskedés az árampiacon, de a magyar tőzsde különösen kiszolgáltatott az új iparág spekulánsainak: a szélerőműveket korlátozó kormánypolitika miatt akkora itthon a naperőművek túlsúlya, hogy kisebb kockázattal lehet fogadni az árak változására, mint máshol. Az elektromosáram-kereskedelem központja két dániai kisváros lett: onnan lesik titkos algoritmusok, kisüt-e nap Magyarország felett.

Pálinkás József: A Horizon és Erasmus helyett indított program csak politikai termék

Az MTA korábbi elnöke és egykori oktatási miniszter szerint az alapítványi átalakítás komoly károkat okozott, de egy hét alatt vissza lehetne fordítani a folyamatot. A kutatók körében apátia van. 2001-ben nagyon más volt a Fidesz, Orbán akkor az oktatási kérdésekbe nem szólt bele.

Magyar félmúlt – magyar úton

Hasonló tendenciák érvényesültek a szabadság, illetve az emberi jogok kérdéseinél. A szabadság sohasem az egyéni szabadságot jelentette, sokkal inkább a magyar szabadságot, azaz a nemzeti függetlenséget (ami utoljára 1526-ban létezett). 

Orra bukunk, ha mindig a rövid távú érdeket követjük – Romsics Gergely az összeomlás történelmi tapasztalatáról

A külpolitikai elit sok esetben szűklátókörű és indokolhatatlanul optimista volt, de a történelmi Magyarországot egy hibátlan kurzus sem tudta volna megmenteni – mondja podcastunkban Romsics Gergely. A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársa óriási történészi vállalkozás végére ért: Összeomlás és útkeresés című új könyvében az I. világháború végétől Trianonig mutatja be és értékeli a magyar külpolitikai gondolkodást. Podcastunkból kiderül: az oroszok felé húzás abszolút idegen a magyar hagyományoktól, és mindig válságjelenségként jön elő, a mai külpolitikának pedig nem előzménye a Bethlen István-i realizmus. Utóbbi ugyanis tisztában volt az ország méretével és az európai hatalmi rend játékszabályaival.

Itt a látványvizsgálat: ekkorák lehetnek a toronymonstrumok a Hősök tere mögött

Látványvizsgálat igazolja: jóvátehetetlenül megváltozik a Hősök tere látképe, de egész Budapest panorámája is, ha 240 méter magas tornyokat húznak fel Rákosrendezőn. A Válasz Online elsőként közli a főváros által készíttetett vizsgálatok eredményét. Mindeközben olyan híreket is hallottunk, hogy ennél is nagyobb, 460 méter magas felhőkarcolót, Európa legnagyobb plázáját, 50 ezer lakást építene a területen a dubaji ingatlanfejlesztő a kormány segítségével. Minden jel arra mutat, hogy brutális léptékű, Budapest fejlődését kimondottan rossz irányban befolyásoló beruházás készül. A tárgyalások titokban zajlanak, sem a nyilvánosságot, sem a városvezetést nem vonják be érdemben. Legfeljebb a nemzetközi megállapodás szűkszavú utalásaiból következtethetünk – ami önmagában sem normális állapot.

Nem Dubaj kell ide – megmutatjuk, milyen remek városrész épülhetne Rákosrendezőn

Rákosrendező nem véletlenül lett a kormány Maxi-Dubaj terveinek helyszíne: az egykori rendezőpályaudvar három évtizede rehabilitációra vár. A területen elképesztő állapotok uralkodnak, de a romlás értékeket rejt. Itt van a Vasúttörténeti Park, Budapest legrégebbi állomásépülete, három nagy múltú sportterület. Az elmúlt években Rákosrendező rehabilitációjára alaposan végiggondolt, egymásra épülő fejlesztési javaslatok születtek. Ha ezeket leporolnák, élhető, zöld, de sok lakást tartalmazó városrész jöhetne létre felhőkarcolók nélkül is. Rákosrendezővel foglalkozó kétrészes cikksorozatunk második része.

Titkos kormányhatározat tette kötelezővé a Palkovics-közeli cég iratkezelő szoftverét az állami szférában

Bár az EKEIDR lincence ingyenes, több száz állami cégnek saját forrásból kell állnia a bevezetésével és fenntartásával járó költségeket.

Egy rendes alkalmazott sem dolgozott Orbán fogorvosának 1,3 milliárdos támogatásból épült intézetében, amit aztán eladtak egy NER-es építőcégnek, mégis lezárták a nyomozást

„Csupán az ügyvezetők és a tulajdonosok vannak bejelentve munkavállalóként” – írták a NAV nyomozói, majd lezárták az ügyet.

Ilyen az, amikor a közmédia a magyar nyelvről okítja a népet

Csodaszarvas, szkíta térkép, egyiptomi piramisok, a magyarok és a hunok közötti genetikai rokonság sejtetése: az M5 ismeretterjesztő kisfilmjei értelmetlen vagy hamisított idézetekkel és tudománytalan legendákkal illusztrálják a nyelvész szakértők mondandóját.

Turkey approves Sweden’s NATO bid, leaving Orbán as final holdout

Az utóbbi hónapokban nem Orbánra, hanem Erdoganra összpontosítottak a nyugati diplomaták és tisztségviselők, mert a török elnököt tekintették a központi figurának a svéd NATO-csatlakozással szembeni ellenállásban, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is ezért koncentrálta diplomáciai erőfeszítéseit – írta a portál egy további cikkében. 

Magyarországot a törökhöz hasonló halogatása ellenére soha nem vették annyira komolyan. Nyugati diplomaták úgy látták, hogy Orbán esetében csak szerelési vágyról van szó. A magyar miniszterelnök szerintük mindössze azt remélte, hogy a fontosságát bizonyítja azzal, ha mindennapos harcot folytat, mint az EU-val szemben. 

Egy svéd tisztségviselő neve mellőzését kérve kifejtette a portálnak: „Orbán ezúttal tényleg messzire ment, ma már Erdogan is megbízhatóbbnak látszik nála”. 

A magyar halogatás komoly aggodalmat okoz a frontállamok körében, amelyek már nagyon szeretnék látni, hogy Svédország a maga jelentős katonai erejével és a Balti-tenger melletti stratégiai elhelyezkedésével már a szövetség része legyen. „Ez erősíteni fogja az egész szövetséget és a regionális biztonságot. Remélem, hogy Magyarország is hamarosan ratifikálja a csatlakozást, és végre meglesz a 32. tagállam is” – írta az X közösségi oldalon Edgars Rinkēvičs lett elnök. Hasonló értelemben nyilatkozott Kaja Kallas észt miniszterelnök is.   

Svéd miniszterelnök: a NATO-tagságról nincs mit tárgyalnunk Magyarországgal

Arról van csak értelme beszélni, hogy NATO-parterekként hogyan tudunk majd a legjobban együttműködni — tette világossá egy svéd lapnak Ulf Kristersson, aki előbb találkozik Orbán Viktorral a jövő heti EU-csúcson, utána jöhet majd Budapestre.

Sweden declines Orbán’s push for NATO negotiations

Tobias Billström svéd külügyminiszter elutasította az ország NATO-csatlakozásáról szóló tárgyalásokra vonatkozó magyar felszólítást kedden – így fogalmazott a Politico című amerikai portál európai kiadása. 

„Nem látok jelenleg okot a tárgyalásra. Természetesen azt reméljük, hogy Magyarország a lehető leghamarabb ratifikálja a csatakozást” – mondta Billström. 

Orbán Viktor a svéd miniszterelnöknek szóló meghívó levelében – amely a Politico birtokába került -, találkozóra szólított fel, és a két ország közötti ”erős, kölcsönös bizalom” szükségességét hangsúlyozta. Azt írta: Meghívom Önt, hogy látogasson el Magyarországra, hogy véleményt cseréljünk minden kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésről, beleértve komplex kétoldalú kapcsolatainkat, a biztonság terén való jövendő együttműködésünket, és Magyarország közelgő uniós soros elnökségéről”. 

Billström rámutatott, hogy a levél „jó” hangvétele eltér Orbán X-en közzétett bejegyzésétől, amely így szólt: „Meghívó levelet küldtem Ulf Kristersson svéd miniszterelnöknek, hogy látogasson Magyarországra és tárgyaljunk a svéd NATO-csatlakozásról”. 

Billström hangsúlyozta: „Tartsuk észben, hogy a levél egy dolog, és más dolog az, ami Orbán Viktor üzenetében áll”. Svédország a konstruktív párbeszédet üdvözli”. 

A Politico rámutatott: Orbán váratlan tárgyalási javaslata akkor született, amikor a török parlament már felkészült a svéd csatlakozás ratifikálására, és ezzel Magyarország marad az utolsó NATO-tagállam, amely még húzza a ratifikálást.   

Orbán ist in der Nato ein Sicherheitsrisiko

Orbán Viktor mindent elkövet, hogy megfeleljen hírnevének, és Európa gazembere legyen, de közben veszélyes biztonsági kockázattá válik Európa számára – írta a liberális bécsi lap kommentárjában. 

A miniszterelnök az X-en jelentette be: meghívta a svéd miniszterelnököt, hogy „tárgyaljanak a NATO-csatlakozásról”. Később aztán már csak a biztonsági vonatkozásról szóló megbeszélésről volt szó. Ez a laikusok számára nem látszik jelentős különbségnek, de a magyar rosszgyerek számára igen kínos, hiszen a svéd csatlakozásról már egyáltalán nincs mit tárgyalni, már régen mindent kitárgyaltak, és a NATO tanács is döntött.  

A szövetség északi szárnyának hivatalos befejezéséhez már kizárólag csak a magyar parlament ratifikálása hiányzik. A török parlament hosszas halogatás után a héten már szavazott, de Orbán megkötötte magát.   

A tekintélyelvű populista semmit nem szégyell, ha arról van szó, hogy reflektorfénybe kerüljön. Az EU decemberi csúcsán megvétózta az ukrán segélycsomagot, most pedig a NATO-ra is ki akarja terjeszteni a zsarolási módszereit.

Ukrajna, Zelenszkij és az EU a külső manipuláció fő célpontja

Oroszország és Kína is fokozta ellenséges információmanipulációs tevékenységét az Európai Unióval, Ukrajnával és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Josep Borrell-lel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével szemben – írja a külső beavatkozásról szóló jelentésében a külügyi szolgálat.

Ron Desantis, Once Trump’s Biggest Threat, Ends 2024 White House Run

Ron DeSantis vasárnap kilépett az előválasztási versenyből, noha korábban a legesélyesebbnek tartották arra, hogy megelőzze Donald Trumpot. De Santis távozása elég korai, és azt mutatja meg újra, hogy milyen erősen tartja a kezében a volt elnök a pártját.  
DeSantis (45) a X-en (korábban Twitter) tette közzé döntését, azzal, hogy a továbbiakban Trumpot támogatja. 
A floridai kormányzót esélyesnek tartották a republikánus elnökjelöltségre, és Trump „természetes örökösének” tekintették, főleg harcos magatartása és mélységesen konzervatív nézetei miatt.  
Támogatottsága azonban már több hónapja hanyatlóban volt, főleg hibás kampánystratégiája miatt, de azért is, mert a kampányban nem volt elég könnyed a választókkal való kapcsolatban, továbbá azért, mert egyelőre Trump a jelek szerint megingathatatlanul kézben tartja a párt választóinak java részét.    
DeSantis visszalépése azt is jelenti, hogy egyedül Nikki Haleynek, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövetének van némi halvány esélye arra, hogy vereséget mérjen Trumpra az előválasztásokon. 
A legtöbb felmérés szerint a republikánusok több mint 70 százaléka kedvező véleménnyel van Trumpról. Ez olyan helyzetbe hozta De Santist, hogy azokat kellett megszólítania, akik Trumpot támogatják, de azokat is, akik gyűlölik, és mindkét tekintetben kudarcot vallott. Soha nem fejtette ki meggyőzően Trump támogatóinak, hogy ő miért jobb jelölt a volt elnöknél, miközben a Trum kigolyózására törekvő republikánusok szavazatai több jelölt között oszlottak meg. A mérsékelt republikánusok körében Haley lett a kedvenc. 
DeSantis a politikát illetően annyiban különbözik Trumptól, hogy szinte mindig még a volt elnöknél is konzervatívabb nézeteket hangoztat, és ezek – mint például az új floridai törvény a terhesség-megszakításról – nem ritkán óvatosságot váltott ki a szponzorok és a mérsékeltebb támogatók körében is.  
A kormányzó DeSantis ellenezte az Ukrajnának nyújtandó további amerikai katonai segítséget, és megtámadta a Walt Didney társaságot, miután az szót emelt azon floridai törvény ellen, amely megtiltotta, hogy az iskolákban szexualitással összefüggő és gender témákról szó essen. Ez utóbbi viszály például bírálatokat váltott ki a párton belül az üzletbarát körökben. 
Robert Bigelow, aki milliókkal támogatta DeSantis kampányát, már augusztusban elmondta, hogy beszünteti a támogatást a kormányzó terhesség-megszakítással kapcsolatos kemény álláspontja miatt.  
DeSantis problémái azonban még az előtt megkezdődtek, hogy egyáltalán elindult a versenyben. Márciusban, amikor Trump ellen vádat emeltek, mert egy pornósztárnak fizetett hallgatási pénzt megpróbált eltitkolni, jelentősen megnőtt a volt elnök támogatottsága, mert sokan elhitték Trump állítását, miszerint az igazságszolgáltatás azért vette célba, hogy távol tartsa az elnökjelöltségtől. 
A floridai kormányzó támogatói szóvá tették azt is, hogy DeSantis túl sokáig várt indulása bejelentésével, és csak májusban tett ezt meg, több mint hat hónappal Trump után. Trump pedig heves támadásokat intézett ellene, míg DeSantis nemigen védekezett, és kitartott amellett, hogy nem jelölt.  Mikor aztán végre bejelentette indulását, ezt az X-en tette meg, egy súlyos hibákkal teli katasztrofális bejegyzésben, amely nem sok jót jósolt egy olyan kampánynak, amely éppen arra alaplt, hogy a jelölt kormányzóként tapasztalatokat szerzett az igazgatásban. Aztán a kampánystáb elkezdte gyorsan égetni a pénzt, és DeSantis júliusban kitette csapata 38 tagját, majd augusztusban a kampánymenedzserétől is megvált, ezzel pedig a belső káoszról szóló narratívát erősítette, amely nehezen cáfolhatónak bizonyult. 
A kampányteendők egy részét kiszervezte a támogatásokat gyűjtő PAC szervezetnek – amely bármilyen mértékű támogatást elfogadhat, de nem koordinálhat a kampánnyal -, így bizalmatlanság alakult ki a kampánystáb és a PASC között. 
Végül novemberben a PAC számos vezető embere távozott, és ez csak tovább táplálta azt a narratívát, amely szerint DeSantis kampánya halálos sebet kapott. 
 

Where Donald Trump still looks vulnerable

Első pillantásra Trump ugyan hatalmas győzelmet aratott az iowai előválasztáson, ám közelebbről vizsgálva már látszik, hogy azért sebezhető. Viszonylag kevesen támogatják ugyanis a diplomások, illetve az elővárosok lakói közül és ez még visszaüthet. Úgyhogy hiába uralja pártját, ez még nem szavatolja számára a sikert novemberben.

A bejegyzett republikánus szavazóknak mindössze 15 százaléka adta le a voksát. De a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül csupán 42 százalék sorakozott fel mögötte, miközben az összes többi rétegből 66 százalék. A vidékiek közül 60 százalék szavazott rá, de az elővárosokban csak 43 százalék.

Megteheti, hogy megcélozza a demokraták nem diplomás híveinek egy részét, a nacionalista populizmus logikája ezt diktálja számára. És lehet, hogy sikerül összehoznia őszre a kellő szövetséget, ám annak összetétele nem stabil.

Secret plan against Germany

  Ez volt az a találkozó, amelyről soha senkinek nem kellett volna tudomást szereznie. Még novemberben a németországi szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt magas rangú politikusai, neonácik és szimpatizáns üzletemberek gyűltek össze egy Potsdam melletti szállodában. A napirendjük? Nem kevesebb, mint a jelenleg Németországban élő emberek millióinak kényszerrel történő deportálására vonatkozó terv finomhangolása. - 

This article is also available in Turkish, Arabic and German. Versions in French and Russian can be found at partner media sites The Insider and Mediapart. Bit by bit, the brightly lit dining hall of a countryside hotel near Potsdam fills with people. There are about two dozen of them, a mix of AfD members, […]

„Égek a hideg krematóriumban” – nemzetközi szenzáció az újrafelfedezett magyar holokausztregény

A zsidók elleni népirtásról szóló egyik első kelet-közép-európai tanúságtétel volt a délvidéki Debreczeni József 1950-ben Belgrádban kiadott Hideg krematórium című naplóregénye. Hiába jelent meg még utána kétszer is Jugoszláviában, illetve Szerbiában, a könyvet a szélesebb közönség még Magyarországon sem ismerhette. Most tizenhárom nyelven lát napvilágot a regény, amely dokumentatív stílusával, valósághű ábrázolásával maradandó hatást gyakorol az olvasóra. A holokauszt január 27-i emléknapja előtt vettük kézbe a sokáig szinte ismeretlen remekművet. Recenzió.