Milyen legyen a városunk?

Dátum: 2024. március 11. (hétfő) 19:00

Helyszín: 1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet

Vendégek:
- Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere — Majoros András, a Kerületfejlesztési bizottság elnöke

Házigazda:    Koncz Imre

GigaDubaj vagy amit akartokMekkora a játéktere, fejlesztéspolitikai mozgástere a helyi önkormányzatoknak? Mik a II. kerület és a Főváros fejlesztésének főbb stratégiai céljai, akcióterületei? Mire lehet méltán büszke a II. kerület vezetése? Melyek a jelenlegi, illetve melyek voltak a múltbeli „zászlóshajó” projektek? Milyen fejlesztési eszközei, forrásai vannak a helyi önkormányzatnak? Mit tesz a II. kerület és a Főváros a „részvételiség” érdekében, hogyan vonható be még jobban a civil társadalom, a helyi közösség a kerületi/fővárosi fejlesztésekbe?

A Hamász otthagyta a tűzszüneti tárgyalásokat, holtponton a túszok ügye

Egy hivatalos egyiptomi forrás szerint a gázai tűzszüneti tárgyalások a Hamász azon követelése miatt feneklettek meg, hogy Izrael álljon le teljesen a hadjáratával. A tárgyalások állítólag a jövő héten folytatódnak.

Már Bulgária is előz, az egyre szegényedő magyaroknál kevesebbet senki nem költ az Európai Unióban

Ráadásul fele vagy harmadakkora jövedelemből ugyanolyan drága az élet, mint máshol.

Republikon: A többség Orbánt tartja felelősnek a kegyelmi döntésért

Az elemzőintézet felmérése szerint jelentős az eltérés a kormánypárti és ellenzéki szavazók véleményében, Varga Judit megítélését viszont sokak szemében kedvezően befolyásolhatták volt férje, Magyar Péter megszólalásai.

Orbán Viktor tanácsadó testületet verbuvált, az egyik cél a politikai őrségváltás lehet

Stumpf István vagy Maróth Miklós mellett a nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletének kulcsfigurái is bekerülnek, a helyükre pedig sajtóinformációk szerint politikailag lojálisabb szereplők ülhetnek.

Biden beszólt Trumpnak, amiért Orbánt fogadta Floridában

Biden szerint Orbán az egyetlen a NATO-ban, aki diktatúrára cserélné a demokráciát.

Szijjártó: Magyarország nem támogatja, hogy Mark Rutte legyen a NATO-főtitkár

Rutte a homofób, úgynevezett gyermekvédelmi törvény visszavonását követelte még 2021-ben.

Különös megállapodás: hamarosan kínai rendőrök járőrözhetnek Magyarországon?

A Welt szerint a nemrég kötött kínai-magyar megállapodás hasonlít arra, amit Kína a még nem EU-tag Szerbiával kötött. Ott a kínai rendőrök hivatalosan is felhatalmazást kaptak arra, hogy járőrözzenek a szerb városokban.

A kormány újra meghosszabbította a válsághelyzetet

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet egyelőre szeptemberig marad.

Orosz milliárdos fia miatt rúgták ki Ádám Zoltánt a Corvinusról

Megbízható forrásokból származó értesüléseink szerint Timur Megdetovics Rahimkulov fia volt az a diák, akinek a Corvinus vezetése szabályellenes módon lehetővé tette, hogy vizsgát tegyen. A Corvinus vezetése úgy táncolt, ahogy a hallgató édesapja, Timur Rahimkulov fütyült, s ezért eltávolították állásából azt a docenst, Ádám Zoltánt, aki a szabálytalanságot szóvá és vizsgálat tárgyává tette.

A családi pótlék emelése, több pénz a nevelőszülőknek – ezt javasolják Pintérnek a civilek a gyermekvédelemben

A Gyermekjogi Civil Koalíció szerint nem a törvényekkel van a baj, a rendszerben vannak a problémák. Pontokba szedték a javaslataikat, és egyeztetésre hívták Pintér Sándor belügyminisztert.

Pokoli leckét kaptak a gyerekek a soproni gyermekotthonban a kétezres évek elején

„Igen, tudom, hülye vagyok!” – így kellett válaszolniuk az egyik nevelőnek, de volt tűvel szurkálás és fapapuccsal ütés is. Két évvel a bicskei eset kirobbanása előtt elítéltek öt gyermekvédelmis gondozót, akik a soproni otthonban verték és alázták a gyerekeket. Ott is egy újonnan érkező szakember kellett, aki kiállt a gyerekekért, a gondozott fiataloknak ugyanis elsőre szintén nem hittek.

Eddig 60 fenntartóváltási kérelem érkezett Pintér Sándor tárcájához köznevelési intézmények ügyében

A Belügyminisztérium lapunkban küldött válasza alapján még több hasonló esetre is sor kerülhet.
Köves Slomóékhoz kerülhet a Veres Péter Gimnázium (HR Portál)
Bejelentkezett egy zuglói általános iskoláért a katolikus egyház (hvg.hu — Serdült Viktória)
Visszaléphet a Gábor Dénes Egyetem a XII. kerületi iskola átvételétől (24.hu — Kozák Dániel)
 

Rengeteg pénzt fizetnek a szülők a különórákért, 45 perc akár 12 ezer forintba is kerülhet

Sportfoglalkozások, felzárkóztatás, érettségi és középiskolai felvételi felkészítők – ezek várják az iskolai tanórák után a diákokat. Ez nem csak a gyerekek számára megterhelő, de a szülők pénztárcájának is. Egy 45 perces korrepetálás magántanárral akár már 12 ezer forintba is kerülhet.

Fizetős előkészítőkért és templomi szolgálatért is pluszpont járhat az egyetemi felvételin

De az is sok jóra számíthat bizonyos esetekben, akinek már a szülei is a célintézménybe jártak.

Magyarország elégtelenre vizsgázott a tudományos élet szabadságából

Nem csak az Európai Unióban, világviszonylatban is a sereghajtók közé tartozunk.

Adósságcsapdában: milliókkal tartozik több városnak a Szent János Kórház

Átvették a védőnői szolgálatot, a rezsiszámlák rendezése viszont már gondot jelent a centrumkórháznak.

Az orvosok jelentős része azt tervezi, hogy a következő években átmegy a magánellátásba dolgozni

A Magyar Orvosi Kamara felmérésén minden harmadik megkérdezett erről beszélt.

Az Európai Unióban utolsóként Magyarországon vényköteles marad az esemény utáni tabletta

 Bár a szakmai kollégium már nem kötné recepthez az orvosságot, a belügy lapunkkal azt közölte, nem módosítják a szabályt. A többi EU-tagállamában szabadon hozzáférhető a készítmény.

Betonba öntik Dél-Budát, újabb gigaberuházásra készül Jellinek Dániel

Hatalmas lakóparkot akar felhúzni Dél-Budán az egyik legnagyobb hazai ingatlanfejlesztő csoport tulajdonosa, közel más NER-es lakásfejlesztésekhez. A kormány hátszelét is megszerezte hozzá. Közben a térségben irodahegyek is kinőnek a földből.

Exkluzív: mégsem vinnék Debrecenbe a Természettudományi Múzeumot!

Egy a Válasz Online birtokába jutott előterjesztés szerint mégsem vinnék Debrecenbe a Természettudományi Múzeumot – éppen azon indokok alapján, amelyeket a döntés megszületése után lapunk is rögtön jelzett. Több mint négy évvel ezelőtt. A Csák János tárcája által készített friss dokumentum szerint a korábbi kormánydöntést felül kellene bírálni és inkább az egykori Kilián-laktanyába kellene költöztetni az intézményt. A százmilliárdok eltapsolása és a mozgatás tehát továbbra sem került le a napirendről, a legnagyobb blődségnek viszont talán mégiscsak megálljt parancsolhat a józan ész.

Megvan az ítélet, a több mint 10 milliárd forintos veszteség nagy részét végleg elbukta a főváros a befuccsolt e-jegy-projekten

A Budapesti Közlekedési Központ csak az előleget és kamatait kapja vissza.

Recski sárlavina: kilenc hónap alatt egy család lakásügyét sikerült megoldani a huszonkettőből

Lassan halad a segítségnyújtás, de nem igaz, hogy nem történik semmi – mondja a tavaly júniusban sárlavinával érintett Recsk polgármestere. A kormány által bejelentett ötszázmillió nincs, helyette az MR Lakásalap próbál segíteni máshol lakhatást biztosítani a károsult családoknak.

Die EU darf den Rechtsstaat nicht vorschnell der Geopolitik opfern

Lengyelország mintegy 137 milliárd euró –részben visszafizetendő — pénzt kaphat meg különféle uniós csomagokból, mert az EU Bizottsága elhárította ennek útjából a legfőbb akadályokat – mutatott rá a svájci lap cikkében, amelyben azt elemezte, hogy ez EU kettős mércét alkalmaz-e Orbán Viktorral és Donald Tuskkal szemben, és arra figyelmeztetett, hogy az unió nem áldozhatja fel elhamarkodottan a jog uralmát a geopolitikának. 

A bizottság a lépéseivel egyrészt azt honorálja, hogy Varsó elfogadja a polgári és emberi Alapvető Jogok Chartáját,  elismeri, hogy az uniós jog a nemzeti jog felett áll, továbbá nyáron csatlakozik az Európai Ügyészséghez, amely az uniós pénzek korrekt költése felett őrködik. 

Másfelől – és ez igencsak problematikus -, Brüsszel ezzel azt jutalmazza, hogy Donald Tusk kormánya lépéseket tesz a hatalmi ágak megosztásának helyreállítására. A gond az, hogy még éppen csak megkezdődött a jogállamiság sok konfliktussal járó helyreállítása. 

Nem csekélység, és abszolút szükséges, amit a Tusk-kormány tesz, mert az EU minden másnál inkább jogközösség. 

Az úgynevezett jogállamisági mechanizmus négy évvel ezelőtti létrehozása nagy vívmány volt, a bizottság a szerződések őrzőjeként hatékony hatalmi eszközhöz jutott.  

Ám mind az Európai Számvevőszék, mind az Európai Parlament kétségeket hangoztatott afelől, hogy a testület eléggé körültekintően alkalmazza-e ezt az eszközt. 

A számvevőszék egy friss jelentésében bírálta a módszereket, amelyekkel a bizottság évente felméri a jogállamiság helyzetét a tagállamokban, mert ezek nem átláthatók, nincs megfelelő dokumentáció, és nincs elszámolás a vizsgálat következményeiről, ez pedig aggályos. 

Az Európai Parlament kiemelte, hogy az eszközt átpolitizálták, és a bizottság csak akkor nyitja ki a csapokat, amikor a történések politikailag is megfelelnek neki, mint most Tusk esetében, aki – Orbánnal ellentétben — fontos szövetséges az orosz revansizmus elleni elhárító harcban. Az Európai Parlament szerint ezért kap Varsó sok milliárdot, Budapest pedig nem. Nem szigorú szabályok alapján működik a dolog, hanem a remény elve alapján.   

A bírálat némileg túloz, mert a pénzt részletekben utalják, és ez bármikor leállítható. Tagadhatatlan, hogy a pénzek folyósítása minden politikai szervezetben politikai logikát is követnek, és követniük is kell. 

Brüsszelnek azonban komolyan kell vennie a gyanút, hogy egyes kormányok esetében túl könnyen szemet huny. 

Az EZ jogi közösség, de nem csupán az, és éppen most botladozik bele a geopolitikai játékos szerepébe. A két identitással ellentmondásos követelmények járnak, és ezért az Európai Uniónak fel kell készülnie mindig újabb egyensúly-mutatványokra. 

Tabudöntő brüsszeli tervek: első lépések a közös európai hadsereg felé?

Az Európai Bizottság bemutatta a tervét, hogyan kívánja felpörgetni, és minél inkább közössé tenni a hadiipart. Az ötletek egyelőre óvatosak, de az alapgondolat így is tabudöntögető, hiszen a hadseregek ellenőrzésénél érzékenyebb szuverenitási kérdés nincs.

Nem biztos, hogy Trump meghálálja Orbánnak a hízelgést – Reptér Szent-Iványi Istvánnal

Arcvesztés volt-e a magyar diplomácia számára, hogy a parlament végül Törökország után utolsóként hagyta jóvá Svédország NATO-csatlakozását? Orbán Viktor a múlt héten Prágában találkozott a V4-ek három másik kormányfőjével, de ez tekinthető-e enyhülésnek, illetve az ukrajnai háború után az „oroszbarát” politika miatt kialakuló „elszigetelődésből” való elmozdulásnak? A magyar különutasság miatt sokan már eltemették a magyar diplomácia egyetlen igazi sikertörténetének számító visegrádi együttműködést, de vajon tényleg halott a szövetség? Mikor lehetne életet lehelni bele? A magyar miniszterelnök sokat hangoztatja, Magyarországnak az lenne a legjobb, ha újra Donald Trump lenne az Egyesült Államok elnöke, de vajon tényleg olyan jó lenne nekünk? Kifizetődik-e a sok hízelgés? S ha a kulisszák mögé nézünk, miből lehet konfliktus egy leendő Trump-adminisztrációval? Be tud-e ülni valamelyik frakcióba a Fidesz az EP-választások után? Egyáltalán, várható-e jobboldali előretörés, ahogy azt Orán Viktor várja, mit mutatnak az előrejelzések? Ezekről beszélgettünk Szent-Iványi István egykori ljubljanai nagykövettel, diplomatával, az SZDSZ egyik egykori alapítójával.

Miért mondott valótlant az apja múltjáról a köztársaság elnöke?

Sulyok Tamás tavaly egy interjúban azt állította apjáról, hogy egy kommunista bosszúja miatt 1946-ban halálra ítélték, és emiatt tíz évig bujkálnia kellett. Természetesen senki sem felelős felmenői tetteiért. Azt azonban nem teheti meg, hogy valótlan állításokat terjeszt róluk. Különösen nem teheti meg ezt a nemzet egységét kifejező legfontosabb közjogi funkció birtokosa.

Valami még nagyobb sumákságra készül Orbán Viktor és Pintér Sándor a kegyelmi botrány árnyékában?

Érdekes tárgyalások zajlottak a Karmelitában egy héttel Novák Katalinék lemondása után. A szűkszavú hivatalos beszámolók mögött rémisztő lehetőségek merülnek fel.

Hazánk az utolsó előtti helyen áll az EU nemi egyenjogúságot mérő indexén

Diagramokon mutatjuk, hogyan teljesít hazánk a női egyenjogúság terén a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének felmérése alapján. Spoiler: rosszul.

Gazdasági függésben kis híján világbajnok Magyarország

Az OECD egy új adatsora ismét megerősítette, hogy Magyarország termelése nagyon erősen importfüggő, és hazánk erősen ki van téve a világgazdaság szeszélyeinek.

Orbán a recesszió elleni harcnak szánta 2023-at, de másként alakult a csata

Hiába nem mentek nyaralni a nehéz gazdasági helyzetben a kulcsminiszterek. Nade majd idén.

A világ pénzét veszítjük el, ha Orbánnak most nem sikerül időt nyernie Brüsszelben

A lengyelek előtt megnyílt az uniós pénzcsap, de Magyarország egyelőre nem kap érdemi részt az RRF-nek nevezett óriási alapból. Pedig 2026 végéig közel annyi járna belőle, mint a tavalyi költségvetési hiány. A magyar kormány most igyekszik meggyőzni a többi országot, hogy hosszabbítsák meg a programot, és legalább később legyen esély megszerezni a beragadt eurómilliárdokat.

Matolcsy György és Nagy Márton konfliktusa személyesebbé vált: komoly tétek vannak a háttérben

Matolcsy György szerint Nagy Márton, az MNB korábbi alelnöke a kormány nevében támadja az MNB függetlenségét. A bedurvuló nyilatkozatok közvetlen előzménye a jegybanktörvény tervezett módosítása. Ahogy közeledik 2025. március 3., Matolcsy mandátumának a vége, a következő elnök személye és az alapítványi pénzek kontrollja egyre erősebb konfliktusokat gerjeszt.

Lufik és szuronyok

Hozott anyagból

Középiskolák lenyúlása: végiggondolta ezt bárki?

Nem. De mi most megtesszük.

Balog Zoltán most azért teper, hogy az egyházon belül erős maradjon

Intenzív kampányt folytat saját egyházkerületén belül a kegyelmi botrány után a zsinati elnöki székéből távozni kényszerült Balog Zoltán, hogy a református egyházon belül megmaradt pozícióját fenntartsa. Noha a kegyelmi botrány alaposan megtépázta az egyházat, a függőségi viszony olyan erős, hogy jó eséllyel Balog meg tudja őrizni az informális befolyását úgy is, hogy már nem ő a zsinat első embere.

Kap-e utasításokat az Index a Karmelitából és Rogán Antaléktól?

Több, az „új” Indextől távozó volt munkatárs is megerősítette Szakács Árpád állításait. Megkérdeztük, mit mond erre a lap.

Néha szóba kell ezt szerintem hozni.

A én kedvenceim, aztán a gyerekeimmel a kedvenceink a Közlekedési, a Hadtörténeti, a Mezőgazdasági, a Néprajzi és a Természettudományi voltak.
Azt hiszem nem nagyon múlt el olyan iskola- vagy óvodaév közbeni hétvége, hogy valamelyikbe be ne néztünk volna. A Közlekedésibe bérletünk is volt mindig. Az olyan príma volt, hogy a nagyfiammal kiskorában minden áldott hétvégén el kellett oda sétálni, attól fogva, hogy járni tudott. Marcika, merre menjünk sétálni? Kögylekedétyibe!!! És csillogott a szeme. Sose felejtem el.
Ez mára mind nincs.

Tíz százalékkal drágább, de harminccal termelékenyebb – a magyarországi vendégmunkásdömping háttere

Az elsősorban Ázsiából érkező vendégmunkások az őket ideszervező cégek szerint nemhogy nem veszélyeztetnek, de megmentenek magyar munkahelyeket. De miért van szüksége magyarországi vállalatoknak vietnámi vagy Fülöp-szigeteki munkásokra?

Lázár Jánosék tízmilliárd forintnál is többel számolhatták el a tarifareform többletköltségeit

A fiataloknak nem járnak az olcsó bérletek, az egyszerűsítés sok helyen bonyolítást hozott a sebtében összetákolt tarifareform kapcsán.

Budapest főépítésze: Hamisítványok épülnek a várban

Történeti épületeket vasbetonból újraépíteni hamisítás – mondja Budapest főépítésze. Erő Zoltán szerint elhibázott módon nyúlt a kormány a vár felújításához, ami már most háromszázmilliárd forintnál jár. A fővárosba tervezett maxi-Dubajról és a Diákvárosról is kérdeztük a főépítészt.

A vérplazmabiznisz kiskapuja: ki menti meg önmagától azt, aki 15 ezer forintokért eladja az egészségét?

Évente negyvenötször, azon belül legfeljebb háromnaponta adható vérplazma, mégis vannak, akik akár naponta háromszor is lecsapoltatják magukat. Ki állítja meg őket? Riport.

A fémhulladék negyven százaléka eltűnt a piacról

Fél év telt el azóta, hogy a Mol átvette a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét. A fémhulladékok esetében óriási a visszaesés, az anyag negyven százaléka eltűnt a piacról. Akkora a baj, hogy a kormány az Európai Bizottsághoz fordult, mert nem tudjuk tartani az újrahasznosítási számokat.

Novák Katalin távozásával sokan félthetik a busás fizetésüket a Sándor-palotában

Mintegy két év alatt közel duplájára növekedett a Sándor-palota dolgozóinak száma, de sokuk számára véget érhet az aranyélet. Kell az állás az új államfő stábjának is.

Svédország NATO-tag lett

Ezzel a magyar közélet egyik vígjátéksorozata is véget ért.

Mehr Sicherheit, weniger Sozialstaat – Europa muss die Staatsausgaben neu austarieren

Európának az orosz fenyegetés láttán dürgősen fel kell fegyverkeznie a béke fenntartása érdekében, és ehhez újra kell osztania a kiadásait. Ehhez nincs alternatíva, ha továbbra is biztonságban akarunk élni – erre mutatott rá Péter Rásonyi, a tekintélyes konzervatív liberális svájci lap külpolitikai rovatvezetője szokatlanul hosszú kommentárjában. 

Emmanuel Macron francia elnök sokkolta Európát azzal, hogy nem zárható ki nyugat-európai katonai egységek bevetése Ukrajnában, és ezzel egyben újra az egységet és a vezetést nélkülöző csapatként járatta le Európát. 

Európa elrettentése hiteltelenné vált, márpedig így nem elrettentés. Éppen ez a gond, és ez nem csak Trump lehetséges újbóli elnökségével függ össze – aki legutóbb két hete egyenesen felszólította Putyint, hogy csináljon, amit akar a katonai költségvetésüket nem megfelelően emelő NATO-tagállamokkal -, és még csak nem is főleg azzal, hogy számos fegyverkezési projekt válságban van, és ezzel bizonyítja, hogy Európa képtelen hatékonyan együttműködni védelmi téren. Ez persze normális állapot egy olyan szövetségben, amely nem szövetségi állam: a tagállamoknak saját érdekeik vannak, és azokat a többiek költségére igyekeznek elérni.   

Az alapvető probléma az, hogy az elmúlt harminc év békeosztaléka remek volt, de most újra háború van Európában, és minden országnak nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a biztonsága érdekében, ezért a védelmi kiadásokat újra növelni kell. A szerző adatokat sorolt, majd rámutatott: már a régen megállapított 2 százalék sem elég, legalább a GDP 3 százalékát kellene védelemre költeni, nem egyszer, hanem évente. A GDP egy százalékával való növelés pedig például csak a kicsi Svájcban nyolcmilliárd eurót jelent. 

A kérdés az, hogy a polgárok felkészültek-e erre az áldozatra, és a válasz: egyáltalán nem: nincsenek tudatában annak, hogy a szociális kiadások békeosztalékból származó felfutásának vége. 

A fő prioritás ma: fegyverek és lőszer biztosítása Ukrajnának. Ha minden úgy marad, ahogyan most van, akkor Európa gondatlanul veszélyezteti a saját biztonságát, mert csakis az elrettentés tarthatja távol az új orosz imperializmust. Vagyis az orosz veszély elhárításának leggyorsabb,és a kiadások szempontjából legkedvezőbb módja Ukrajna harcának támogatása fegyverekkel, know how-val és pénzzel. A legsürgősebben tüzérségi lőszerre, drónokra, légelhárításra és repülőgépekre van szükség. Ebben minden államnak részt kell vállalnia, mert minél erősebb az ukrán hadsereg, annál kisebb a veszély, hogy egy háborúban meggyengült Oroszország megtámadhatja Európát.

A polgárokat szembesíteni kell az új hidegháború valóságával, és ezért nyilvánosan meg kell vitatni a költségvetéseket. Ésszerű lenne a szociális kiadások egy részének visszairányítása a katonai költségvetésbe, a rosszabb alternatíva az adók tartós emelése. 

Az új fenyegetést nem is lehetne brutálisabban és világosabban demonstrálni, mint Oroszország Ukrajna elleni támadásával. Nyugat-Európának két év után nem szabad hozzászoknia a háborúhoz, hanem következetesen reagálnia kell rá. Ha nem így lesz, akkor egyszerre csak nem csupán a békeosztaléknak lesz vége, hanem a béke és a prosperitás történelmileg egyedülálló időszakának is. Ha nagyok sokba kerül is, érdemes az agresszor határozottabb elrettentésével megelőzni a visszaesést a háború barbarizmusába – figyelmeztetett a szerző. 

Ungarns neuer Präsident erschwindelte sich eine Familienlegende

„Sulyok Tamás családi legendát hazudott magának – ezzel a címmel közölte tudósítója cikkét a liberális bécsi lap. Sulyok tamás azt állította, hogy apját halálra ítélték a kommunisták, de történészek ezt megcáfolták. 

A kedden hivatalba lépett 67 éves új elnök előzőleg az Alkotmánybíróság elnöke volt, és színtelen jogásznak ismerik, aki nem tartozott  Orbán Viktor párt- és miniszterelnök körüli hatalmi körhöz. Ennek ellenére a legfőbb bíróság élén 2016 óta teljesen az országban minden személyi ügyet meghatározó, jobboldali populista kormányfő ízlése szerint ténykedett. Orbán az Alkotmánybíróságot uralma készséges eszközévé tette.  

Sulyok több mint hét évet töltött az Alkotmánybíróság élén, de ismertségre nemigen tett szert. Így a szélesebb nyilvánosság figyelmét elkerülte, hogy a Krónika című magyar nyelvű lapban tavaly augusztusban azt állította, hogy a kommunista igazságszolgáltatás az apját, aki akkor fiatal ügyvéd volt, távollétében halálra ítélte 1946-ben, és ezért az apja tíz évig bujkált, illegalitásban élt. 

Csak Sulyok államfővé választása keltette fel a kissé valószínűtlen történet több neves történész figyelmét. 

Elsőként Karsai László antiszemitizmus-kutató leplezte le, hogy a történet puszta legenda. Sulyok László ügyvédet senki nem ítélte halálra, különösen pedig nem egy kommunista népbíróság – mutatott rá Karsai a vonatkozó források tanulmányozása alapján. A valóság az, hogy egy a fasiszta nyilasokhoz kötődő kis párt helyi funkcionáriusa volt. 

Karsai szerint „Sulyok vagy rosszul tájékozott, vagy hazudik”. Ugyanerre jutott Ungváry Krisztián történész is. Mint írta, az idősebb Sulyok maga miatt aggódott a kommunista hatalomátvétel utána nácik korábbi támadása miatt. Megfelel a tényeknek, hogy a kommunisták ellenőrzése alatt álló bíróság elővette az aktáját 1949-ben, de a gyanú csekély volta miatt le is zárta azt. Illegalitásban nem élt Sulyok László. 

Sulyok mindeddig nem reagált hamis családi legendája leleplezésére. Magyarországon senki nem gondolja, hogy Orbán Viktor ezért ejtené. 

Kilépés az Unióból. Megéri?

A londoni FTSE 100 index nagyjából 2017 végi szintjén van, miközben a DAX harminc százalékot nőtt, az S&P 500 pedig közel megduplázódott.

Oroszország ellenségének nyilvánították a világhírű írónőt, Ljudmila Ulickaját

A Putyin-rezsim Alekszej Navalnij temetésének a napjára időzítette a bejelentést.

Russia using Serbian agent to infiltrate EU bodies, Western intel says

In October 2023, a Serbian national working with Russia’s security agency met with Members of the European Parliament.

Israel’s plan to hunt down Hamas killers

The country has a track record of carrying out revenge killings, even in Europe.

Spanyol közlekedési miniszter: Mindent megteszünk, hogy elutasítsuk a magyar ajánlatot a Talgo vonatgyárra

Spanyol lapok szerint a nyilatkozat reakció arra, hogy az ajánlattevő magyar konzorciumnak sikerült megállapodnia a nemzetközi bankokkal a bizniszről. A spanyol kormány azért húzza a száját, mert a magyar államot sejtik a biznisz mögött, ráadásul orosz kötődéstől is tartanak.

Kolozsváron nyit informatikai központot a BMW, több ezres létszámmal számolnak

A cég már a második autóipari óriás, amely informatikai központot nyit a városban, az első a Porsche volt.