Gyere velünk kirándulni!
- 2015. május 30-án (szombaton) gyalogtúra
- Táv: 11-12 km, szintemelkedés: ≈250 m
- Lajosforrási elág. am. → Sás-völgy → Cseresznyés-árok → Csepel-forrás → Vasas-szakadék → Cseresznye-hegy → Kő-hegy → Petőfi-pihenő → Kamen-oldal → Anna-völgy → Dömörkapui elág. am.
Csodálatos kilátás, vad sziklaalakzatok Szentendre környékén. Rövid, kevés szintkülönbségű, de változatos kirándulás a Szentendre és Pomáz között magasodó, fantasztikus panorámájú Kő-hegyre.
A Visegrádi-hegység legdélibb hegye nem túl magas (366 m), déli oldala több mint 100 méteres sziklaletöréssel néz rá a Duna-menti síkságra, bizarr sziklaformákat és szép kilátást nyújtva az ide látogatóknak. Vízvételi lehetőség a Csepel-forrásnál, vendéglátás az egész évben nyitva tartó Kő-hegyi turistaházban.
A szomszédos Cseresznye-hegy északi oldalán, nagyjából 310 méter tengerszint feletti magasságban található a Vasas-szakadék. Hozzávetőleg kelet-nyugat irányban, mintegy 250 méter hosszan követhető. A főhasadékkal párhuzamosan és abból enyhe szögben kiágazva, valamint az egész rendszert keresztezve is vannak még földdel takart hasadékok.
Egykor a Cseresznyés-árok (vagy Sás-völgy) patakja átvágta, beleharapott a hegybe. Így meggyengült a keményebb réteg alátámasztása és a sikamlóssá váló agyagos lejtőn megcsúszott, hátrahagyva a hasadékrendszert. A végében barlang található, amibe be lehet bújni.
Az érdekes képződmény nevét egyesek szerint a csepeli vasgyár ide kiránduló munkásaitól kapta, mások szerint a vízzel-levegővel érintkező friss kőzetfelszín vörösesbarnás elszíneződéséről, mely a vas rozsdájára jellemző, s így a kőzet vastartalmára utal.
A Kő-hegy teteje lapos fennsík. A Kő-hegy fennsíkján későbronzkori település leleteit tárták fel, melynek sáncai ma is láthatóak. A rómaiak Pannóniai tartózkodásuk idején szőlő- és gyümölcsfajtákkal, más délről hozott növénykultúrával telepítették be a hegyet.
Ma kilátóból gyönyörködhetünk Szentendrére, a Dunára és a túloldali településekre, Pomázra és Budapest északi részére, tiszta időben még távolabbi kilátásban.
A kilátóban emléktábla jelzi, hogy itt pihent meg Petőfi Sándor is 1845 szeptemberében. Az emlékmű mellett lengeti a szél a nemzeti lobogót, mely a Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára emelt kis emlékművet díszíti.
A plató déli, keleti oldalát, a kilátó környékén érdekes formájú sziklák szegélyezik és szakadnak a mélybe. Ez nevükben is él: Gomba-szikla, Napóleon kalapja.
A menedékházat a Magyar Turista Egyesület Szentendrei Osztálya építette 1933-ban. A ház névadója az osztály díszelnöke, Szentendre egykori polgármestere: Czibulka János. A menedékházban nincs vezetékes víz, az aktuális esővízkészletekkel kell gazdálkodnia.
A büfében háziszörpök, rostos gyümölcslé, folyó borok, sörök, pálinka, Unicum, télen meleg tea, forraltbor kapható. Lehetőség van hozott étel elfogyasztására is, de a napközben a betérők számára egytálétel, valamint hideg-meleg büfé áll rendelkezésére. Állandó ételek:
- Kőhegyi kolbászleves tejföllel, kenyérrel
- Juhbeles grillkolbász tormával, mustárral és kenyérrel
- Palacsinta (lekváros, fahéjas, dejós, mákos, túrós, kakaós)
- Zsíros kenyér lilahagymával
A ház mögötti-melletti tavacska időszakos krátertó, amelynek területe meleg nyarakon alaposan lecsökken és egy része mocsárrá válik.
Akit érdekel a túra, az írjon egy e-mailt a dolyapo [kukac] t-email [pont] hu címre, és elküldöm a részletes kíírást!
