Pilis-hegység, Dera-szurdok

• 2016. április 17-én (vasárnap) gyalogtúra.
• Táv kb. 11 km, szintemelkedés ≈300 m.
• Pilisszentkereszt  → Szentkút → Dera-patak szurdokvölgye → Som-hegyi th. → Szántói-nyereg → Magas-hegy → Klastromkert →  Pilisszentkereszt

A Pilisszentkereszt melletti – egyházi jóváhagyással nem rendelkező – Szentkút tisztelete az 1860-70-es években keletkezett. „Amióta vizétől (…) néhányan meggyógyultak, szent helynek mondják…“ Egyházi szabályozás híján a népi kultusz szabadon formálódik.

A Csobánka és Pilisszentkereszt között található 1,5 km-es Dera-szurdok bejárására, a Pilis egyik legszebb útvonalára, azok vállalkozzanak, akik kedvelik a sziklákat és a kis vízeséseket.

A meredek szurdokvölgyet a Dera-patak (a környék szerb lakóitól eredő elnevezés jelentése: hasadék, rés) alakította ki, amely több néven is ismert. Hol előtűnik, hol elbújik a szemrevaló természeti környezetben. Kis hidakon, illetve a völgy egyik vagy másik partján haladunk. A völgy helyenként meredek falán kirajzolódnak a földtörténet középkor triász időszakában képződött dachsteini mészkő vastag padjai.

A szurdok mélyére kevés napfény hatol be, még meleg napokon is hűvös és páradús a levegő, bár a mederben víz alig csordogál. Az itt kialakult szurdokerdő jellemző erdőalkotó fái a bükk, a gyertyán, a hegyi- és korai juhar és a hegyi szil. A gyepszintben odvas keltike, erdei pajzsika és hölgypáfrány is megtalálható. A patakban apró rákok és ízeltlábúak nyüzsögnek, de a megtalálható az erdőben a lábatlan gyík, a kuszma is, amelyet alakja miatt a túrázók gyakran siklónak néznek.

A fölötte emelkedő Som-hegy turistaházáról „nevezetes”, amely inkább kulcsosház. A házban állandó gondnokság nincs, büfé, étterem nem üzemel benne. Meglátszik rajta, hogy az országos turistaház-felújítási program vezérhajója, amit maga Orbán Viktor adott át. Az épületre 80 millió forintot költöttek, minden első osztályú, mondhatjuk, osztrák hütte színvonal.

Szintén Pilisszentkereszt határában helyezkedik el a Klastromkert néven ismert rommező, ahol a középkori Magyarország leggazdagabb és legbefolyásosabb, királyi alapítású, majd a török időkben elpusztult, eredetileg ciszterci, később pálos kolostorának 1967 és 1984 között feltárt maradványai láthatók. A kolostor érdekessége, hogy 1213. szeptember 28-án a közelben ölték meg a lázadó urak II. Endre meráni hitvesét, Gertrúd királynét. A királynét e kolostorban temették el. Síremléke előkerült.

A kolostor-romhoz egészen közel található a Klastrom-kút nevű forrás, amely fontos szerepet játszott a kolostor lakóinak életében.

1888. szeptember 24-én, itt a Klastrom-kútnál Téry Ödön és Thirring Gusztáv által vetődött fel a szervezett természetjárás gondolata. Azóta tartják meg szeptember végén oly sok helyen a Természetjárás Napját, ezt nevezik a Természetjárók Napjának is.