külpolitika

Menekültek, bevándorlók, migráció

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Andor László, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős korábbi biztosa
  • Sík Endre egyetemi tanár, a TÁRKI vezető kutatója
  • Dr. Tóth Judit egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője 
Házigazda
  • Ónódy-Molnár Dóra újságíró

A csóna​k megtelt?

Mit hozhat, és mit visz a migráció Magyarországnak? Milyen veszélyeket rejthet az idegen kultúrákból érkező menekültek letelepedése, milyen haszonnal járhat az országba beáramló kvalifikált munkaerő? Hogyan tudtak beilleszkedni a befogadó országokba a korábbi menekülthullámmal érkezők? Mit mutatnak a nemzetközi tapasztalatok? Van-e más alternatívája az európai szociális rendszer fenntartásának, mint a megélhetési migránsok munkába állítása?  Védőbástyája vagyunk-e Európának, avagy rés az európai eszmeiségen?

Esély vagy veszély az Európába áramló menekültek sokasága? Hogyan készült vagy nem készült fel az EU a menekültek fogadására? Milyen stratégia van születőben a befogadásukra, letelepítésükre? Ilyen és hasonló kérdésekre keressük a válaszokat.

Az orosz medve ölelése

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Banai Károly nagykövet
  • Jeszenszky Géza, az Antall-kormány egykori külügyminisztere
  • Széky János publicista, az ÉS rovatvezetője
Házigazda
  • Horváth Gábor, a Népszabadság külpolitikai rovatvezetője

Felgyorsult világpolitika és benne Magyarország

Az örmény eset

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Ara-Kovács Attila külpolitikai szakértő
  • Bíró Nagy András, a Policy Solutions vezető elemzője
Házigazda
  • Kuncze Gábor

Elbaltázott külpolitika

Az örmény elnök bejelentette: megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Ilyesmire legutóbb az 1956-os forradalom eltiprására adott válaszlépésként került sor több mint ötven évvel ezelőtt. Hogyan jutottunk idáig, mi zajlik a magyar diplomáciában, s egyáltalán a kormányzati politikában?

Egyszeri üzemzavar, vagy a külpolitikai szakértői gárda felszámolásának egyenes következménye? Jóhiszeműség, vagy a jó erkölcsök teljes mellőzése?

Magyarország kormánya elérte, hogy Oroszország, az USA, Irán és az EU egyszerre vonja össze szemöldökét, majd figyelmeztessen a helyzet komolyságára.

Előre a múltba vagy vissza a jövőbe?

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek

Eörsi Mátyás, az NDI tanácsadója 

Házigazda

Ara-Kovács Attila, a Republikon Institute – Budapest Centre of Foreign Policy igazgatója 

Avagy mit üzen az arab tavasz?

Épp egy éve annak, hogy az arab világban útjára indult az a forradalmi hullám, ami számos diktátor uralmát megdöntötte. A Tunéziában kitört lázadás – felforgatva Egyiptom és Bahrein addigi csöndesen korrupt hétköznapjait – néhány hete Líbiában tetőzött, megpecsételve a világ talán legegzotikusabb és páratlanul esztelen diktátorának, Kadhafi „ezredesnek” a sorsát. A vita még folyik arról, milyen természetűek voltak e változások, forradalmak voltak-e vagy csak a tömeges elégedetlenség és nyomor lázadásai, ám válasz még egyik kérdésre sem született, legkevésbé arra: ki teremt majd élhető rendet a diktatúrák romjain.

Tisztelt Külügyminiszter Asszony!

Nagy megtiszteltetés, hogy a Tom Lantos Intézet megnyitásakor az Amerikai Egyesült Államok az Ön személyében képviselteti magát.

Számunkra, az egypárti, kommunista rendszer ellen fellépő egykori demokratikus ellenzékhez tartozók számára fontos ez az intézet. Tom Lantos támogatta a szabadság ügyét, amikor Magyarországon még diktatúra uralkodott. Mi mindannyian tisztelettel tekintettünk rá, és sokan közülünk élete végéig őriztük a személyes barátságot.

Sajnos, a Tom Lantos védte értékektől a mai Magyarország egyre messzebb kerül. Jó dolog, hogy a Tom Lantos Intézet a magyar kormány és a demokratikus pártok egyetértése alapján jött létre, ám ilyen megegyezésre a kormány ma a demokrácia sorsát meghatározó egyetlen kérdésben sem hajlandó.

Kínai-magyar kapcsolatok

Számos képtelen állítás fogalmazódott meg a magyar-kínai közeledést és üzletkötést kommentáló politikai elemzésekben, tekintet nélkül arra, hogy dicsérték-e vagy bírálták az Orbán-kormány Pekingre fókuszáló igyekezetét. Számosan egyfajta posztmodern gyarmatosításként állították be a kínaiak feltűnését Budapest határában, az orosz kormány korábbi ügyeskedéseihez hasonlítva azt, melyekkel néhány éve megragadni próbálta a kínálkozó nem csak gazdasági, de politikai lehetőségeket. Mások – pártállástól függetlenül – úgy lelkendeztek, mintha világpolitikai eseményt illenék ünnepelnünk.

Egy kis „kremlinológia”

1027 Budapest, Margit krt. 48., I. emelet
Vendégek
  • Szabó Miklós történész
  • Sz. Biró Zoltán russzicista-eszmetörténész
  • Munkácsy Gyula közgazdász (Kopint-Datorg)
Házigazda
  • Eörsi Mátyás országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke