Az örmény eset

Elbaltázott külpolitika

Az örmény elnök bejelentette: megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Ilyesmire legutóbb az 1956-os forradalom eltiprására adott válaszlépésként került sor több mint ötven évvel ezelőtt. Hogyan jutottunk idáig, mi zajlik a magyar diplomáciában, s egyáltalán a kormányzati politikában?

Egyszeri üzemzavar, vagy a külpolitikai szakértői gárda felszámolásának egyenes következménye? Jóhiszeműség, vagy a jó erkölcsök teljes mellőzése?

Magyarország kormánya elérte, hogy Oroszország, az USA, Irán és az EU egyszerre vonja össze szemöldökét, majd figyelmeztessen a helyzet komolyságára.

Minél inkább aktivizálta magát az Orbán-kormány Keleten, annál inkább került szembe a Nyugattal. A „balta-gate” a Nyugattól való távolodás és az elveket nélkülöző keleti nyitás kalandorpolitikájának súlyos kudarcát is jelenti. Az elmúlt bő két esztendőben az Orbán-kormány számos politikai lépése alapvetően ellentmondott az Európai Unió értékrendjének. Vajon sorozatos külpolitikai kudarcaink a Fidesz kormányzati stratégiájának hibás számításaiból fakadnának-e, vagy egyedül a teljhatalommal rendelkező miniszterelnök rögtönzéseinek számlájára írhatók?

2010 óta összevesztünk gyakorlatilag minden szomszédunkkal: határon túli intervenciós politikánk különösen feszültté tette viszonyunkat Szlovákiával és Romániával. A MOL körüli tisztázatlanságok feszült magyar-horvát kapcsolatokat eredményeztek, a bankok megsarcolása és a külföldi befektetések körül keltett ideges hangulat Béccsel is megrontotta a viszonyt.

Elszigetelődtünk, kormányprogramra emelt nacionalizmusunkkal pedig bizonyságát adtuk szövetségesi megbízhatatlanságunknak. Meddig lehet, meddig érdemes folytatni ezt a politikát, és főleg, meddig tűrik szövetségeseink, hogy Nyugatot mondunk, de Keletet csinálunk?

A magyar politikai kultúrában hagyományosan csak másodlagos szerepet kapott a külpolitikai érdeklődés, és sajtónkra is ez a jellemző. Most, amikor a külföldi kormányok és szervezetek figyelme sajnos ismét ránk fókuszál, s amikor a világlapok címoldalain is gyakorta feltűnik Magyarország – és feltűnnek a magyar kormány viselt dolgai –, elkerülhetetlen annak tisztázása, hogy e politika meddig folytatható, s hogy a civil társadalom, a szellemi élet, illetve az ellenzék mit tehet legfontosabb érdekeink globális védelméért.

Ara-Kovács Attila: Emberek baltákkal

„A csábító anyagiakon túl van itt valami más is, ami Szafarov kezéről leoldotta a bilincset. A meghökkentően, de meg nem tévesztően hasonlatos világlátás, világszemlélet. A baltás gyilkosság utótörténetében beállt meglepő fordulatnak alighanem ez a kulcsa.”

A teljes cikk a Magyar Narancsban olvasható.

Felvétel