1967, Pesthidegkút. Balázs vendéglő, kirándulók ezrei, füstokádó 56-os autóbusz, kevés családi ház, sok-sok kis nyaraló, fák, bokrok, erdők, földutak, vegyesbolt. 2007, Pesthidegkút. Bevásárlóközpont, társas- és családi házak, betonozott gépkocsi-beállók, aszfaltutak, 15 ezer állandó lakos, 10 ezer személygépkocsi. Ez történt 40 év alatt, kinek-kinek keserűségére vagy örömére, de a változás megtörtént, ami következményekkel jár. Pesthidegkút egyetlen közlekedési vonallal, a Hűvösvölgyi úttal van összekötve Budapesttel. Ezen az úton bonyolódik le a városrész teljes közúti forgalma, a tömegközlekedést is beleértve. Ezt az utat terheli az agglomerációban lakók személygépkocsi- és tömegközlekedési forgalma is. A 2x1 sávos utat a terepviszonyok és a beépítettség miatt szélesíteni nem lehet, ezt számtalan tanulmányterv, helyszíni vizsgálat bizonyítja. Reggelente Adyliget közepétől a Moszkva térig összefüggő, alig araszoló gépkocsisor. Tíz éve még csak a Kelemen László utcai kereszteződés fogta meg a forgalmat. Ma már a Kossuth Lajos utcából is nehéz kikanyarodni a Hidegkúti útra. A valamikori csendes, családias kis utcák dübörgő menekülőutakká váltak, mert a gépkocsivezetők keresik a főutat elkerülő, ideig-óráig szabad haladást biztosító lehetőségeket. A környezeti szennyezés nagysága a belvároséval vetekszik. A kialakult helyzet rontja a közérzetet, fokozza a feszültséget, lejjebb viszi az ingerküszöböt. A bekövetkezett közlekedési csőd orvoslására két, egymással szorosan összefüggő megoldás kínálkozik: az elkerülőutak építése és a tömegközlekedés átszervezése. A 20–30 éve lebegtetett megoldás Óbuda felé a Virágos-nyergi átjáró és az aquincumi híd megépítése. A megoldás jó, a fajlagos beruházási költsége viszont hatalmas. Környezetvédelmi aggályok is felmerültek, miután az út 90 százaléka zöldterületen vezetne keresztül. A másik elkerülő út az M0 megépítése és körbezárása. Ez elsősorban Budapest egészének közlekedését van hivatva rendezni, de megépülte után a városrészből a Budapest többi külső kerületébe irányuló forgalmat is levezetné. A tömegközlekedés fejlesztését a Budapest program tartalmazza. Az 56-os villamos korszerűsítése és pályaátépítése jelenleg is folyik. A 18-as villamos véglegesített bevonása a városrészi tömegközlekedésbe, a P+R parkolók építése mind a program része. Milliárdos beruházásokról beszélünk, de ezek elkerülhetetlenek, mert nélkülük nemcsak Pesthidegkút, de egész Budapest közlekedése le fog állni. Átgondoltan, a környezeti hatások figyelembevételével kell a döntéseket meghozni, a hosszú távú valós és reális igényekkel összhangban.
Csináljunk parkolót!
Önkormányzatunk régóta tervezi a hidegkúti Városkapu kiépítését. Tervpályázatok születtek, beruházók tűntek fel, majd el a képről. A végállomás körüli balkáni állapotok állandósultak. A helyi költségvetésben minden évben kétszáz millió forint van félretéve a terület előkészítésére, de soha semmi sem történik. A végleges megoldás megszületéséig — javaslom — a már kiürített területeken a haszontalan épületeket le kell bontani, helyükben ideiglenes P+R parkolót lehetne létesíteni. Segítsük azokat, akik hajlandók a tömegközlekedést igénybe venni. Tízezer négyzetméter parkoló, emberi parkolási lehetőség. A nap mint nap megtelő parkoló fontos figyelmeztetés lenne a kerület vezetői számára is. Bármi épül is majd ide, elsősorban a közlekedési és a parkolási feltételeket kell biztosítani. Egészen biztos, hogy a szabályzatokban előírtnál Hidegkút kapujában lényegesen több parkolóhelyre van szükség.
Hozzászólások
Tisztelt Zsitva