Miért történt így, mire számíthatunk?

Április 3-án az ismert eredménnyel lezajlott Magyarország harmadik poszt-többpárti, immár szinte teljesen kiüresített parlamenti választása. Erről a sajátos, a nyugati féltekén különleges ritkaságnak számító eseményről lesz szó. Tóka Gábor a Vox Populi blogon Választási tanulságok #1 — miért tévedtek a közvéleménykutatók? című cikkében mutatta be, hogy a politikai légkör hogyan lehetetleníti el a közvéleménykutatást. Magyar Bálint a Magyar Narancsban az Az újraválasztott autokrata és az ellenzék dilemmái című, Madlovics Bálinttal közösen írt cikkében fejtette ki korábban a véleményét a témáról.

Kormányzás egy felbolydult világban

Mi lesz másnap, amikor véget ér Oroszország ukrajnai inváziója,  és  mi lesz másnap, amikor Magyarországon is lezajlottak a parlamenti választások? Tudjuk, győzni nehéz, kormányozni viszont még nehezebb.

Milyen külpolitikai környezet vár az új magyar kormányra? Mi lesz Oroszországgal, Ukrajnával. Pacifikálható-e a „véres övezet”? Kitart-e a Nyugat egysége? Hogyan reagál a világgazdaság a politikai környezet változásaira? Hogyan kormányozhat egy kormány a kezét gúzsbakötő közjogi rendszerben? Mi a teendő a közintézmények Orbán ügynökeivel feltöltött vezetőivel?

Megemlékezés az 56-os forradalomról

Az egykori SZDSZ elvi nyilatkozatában egyik elődjének vallotta Nagy Imrét, a forradalmi kormány miniszterelnökét. A budai liberálisok 1989 óta minden évben Nagy Imre egykori házánál emlékeznek az 1956-os forradalomra, melyben megnyilvánult a magyar nép akarata a politikai pluralizmus teljes értékű formája: a többpártrendszer és az önigazgatás iránt. Oly korban emlékezünk október 23-ra, a sztálinizmus ellen kitört forradalomra, amikor 65 év múltán ismét megteltek a pesti utcák.

Lehallgatási botrány

2021. július 19-én robbanás rázta a világ Magyarországon kívüli részét. Akkor került nyilvánosságra, hogy az NSO nevű kibercég okostelefonok feltörésére kifejlesztett kémprogramját, a Pegasust néhol nem terroristák, hanem békés, de a dolgokról az adott ország vezetőihez képest másként gondolkodó polgárok ellen vetették be.

A Pegasus-sztorin világlapok, a Washington Post, a Guardian, a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit, a Le Monde társaként dolgozott a Direkt36 oknyomozó portál. Az aprólékos munkával felszínre hozott, gondosan tálalt, máshol kormánybuktatásra okot adó történet nálunk 15 perces hírnevet hozott a szerkesztőségnek – és az ügynek. Pedig azóta sem tudjuk, hogy ki döntött a Pegasus megvásárlásáról, ki adott utasítást és milyen indokok alapján békés magánszemélyek (Gémesi György, Panyi Szabolcs, Chikán Attila, Varga Zoltán, Simicska Ádám stb.) megfigyelésére, lehallgatására, használták-e a kiberfegyvert valaha terroristák vagy szervezett bűnözők ellen… És nem tudjuk, hogy…

Árnyékban készült merénylet

Az éj leple alatt felállítani, mint az arkangyallal történelmet hamisító emlékművet, vagy elbontani, mint Nagy Imre szobrát – a kormány(fő) így szokta csinálni, ami fontos számára, de nincs mersze arccal fölvállalni. A nemzetet érintő legfontosabb dokumentummal, a NAT-tal (Nemzeti alaptanterv) is így van ez – ismeretlen emberek készítették a legnagyobb titokban. A csapást először a gyerekek, a tanárok és a szülők fogják érzékelni, aztán hatása lassan szétterjed, mint a kórság, és elönti az egész országot.

Szemben a széllel

Sok önkormányzat van szerte az országban, amelyet ősszel, egy évtized után hódított vissza a mai ellenzék, de Ferencváros az egyetlen, ahol az új polgármester együtt dolgozik a Fidesz előtti korszak egykori polgármesterével. Igazából az a furcsa, hogy másutt nincs így. A korábbi sikeres SZDSZ-es polgármester, Gegesy Ferenc már a kampányban is segítette a független Baranyi Krisztinát, aki – legalábbis hivatali ideje elején – számít előde tapasztalataira.

Ezúttal csak áttételesen politizálunk.

Az estet egy könyvbemutatóval kezdjük. Tódor János Pulitzer-emlékdíjas újságíró, szociográfus kötete a kétezres évek első két évtizede magyar valóságának súlyos konfliktusokat hordozó jelenségeit villantja fel a riport-szociográfia eszközeivel.

Este 20 órakor kezdjük rendhagyó operaelőadásunkat. Az Amatőr Dalárda Mozart, Paul Simon és mások zenéjének felhasználásával előadja Futó Péter: A csók államosítása avagy Az igaz szerelem legyőzi a Városházi Maffiát című zenés játékát.

Most az a szokás, hogy hamisítják a múltat…
én ott voltam, és jó a memóriám
Úgy volt, ahogy volt
(Bródy János)

Hogyan lettünk elsőkből utolsók?

A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon a gazdasági átalakulás kérdése nem került napirendre. Vajon miért? Az evidens volt, hogy a szocializmust nem lehet tovább folytatni, de vajon abban is közmegegyezés volt, hogy mi legyen helyette? A harmadikutas elképzelések vágyálmok szintjén voltak, de a privatizáció végrehajtásában sem volt játéktér? A 90-es évek elejének életszínvonal-csökkenése meghaladta a húszas évek gazdasági válságáét, a lakosság mégis szótlanul tűrte a gyors felemelkedés reményében. Van kiút! – hirdette az SZDSZ. Miért maradt el mégis a várva várt felzárkózás a nyugat világához? Volt-e egy döntő hiba, vagy sok kis ad hoc döntés vezetett a leszakadáshoz? Mi a vendégeink véleménye Orbánék reprivatizálási gyakorlatáról? Van-e esély gazdaságunk újbóli felzárkóztatására, s mennyire lennének fájdalmasak az ehhez szükséges lépések? Kíváncsian várjuk vendégeink válaszait kérdéseinkre, hiszen ők nemcsak kiváló közgazdászok, de egykor maguk is alakítói voltak a gazdaságunknak.

Új helyzet, új lehetőségek – ellenzéki politizálás az önkormányzati választások után

Az október 13-i önkormányzati választások eredménye azt mutatta, hogy az országban – főként a városokban – valami nagyon megváltozott. A brutálisan erős kormánypropaganda, a másként gondolkodók és főként a másként cselekvők hatósági vegzálása, az egzisztenciális kényszerítés és megfélemlítés ellenére, valamint az emelkedő bérek (!) dacára roppant érzékeny veszteségeket szenvedett el a Fidesz.

Az egykori SZDSZ elvi nyilatkozatában egyik elődjének vallotta Nagy Imrét, a forradalmi kormány miniszterelnökét. A Fidesz a nevét is szeretné kitörölni a történelemkönyvekből. Szobrát már eltávolították a parlament elől, de háza még a nevét viseli az Orsó utcában, és benne a Rajk László tervezte kiállítás ma is megtekinthető. A budai liberálisok 1989 óta minden évben Nagy Imre egykori házánál emlékeznek az 1956-os forradalomra, melyben megnyilvánult a magyar nép akarata a politikai pluralizmus teljes értékű formája: a többpártrendszer és az önigazgatás iránt.