2018 parlamenti

Tényleg ennyire hülyék lennénk?

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Krémer Balázs szociológus, egyetemi docens
Házigazda
  • Ónódy-Molnár Dóra újságíró, 168 óra

Megtévesztett szavazók, torz világképek

A felvilágosodás eszmevilágának örökösei, a ráció és a joguralom hívei szerte a világon megdöbbenve tapasztalják az etnicizmus, a populizmus, a vezérelvűség térhódítását. Szinte hihetetlen számukra, hogy az eddig érvényes és széles körben elfogadott normák szerint mulatságosnak-hibbantnak tűnő figurák nem csak gondokkal küszködő, friss demokráciákban, hanem még konszolidált, jómódú, eddig normálisan működő országokban is képesek demokratikus választásokon korábban elképzelhetetlen társadalmi támogatottságot elérni. Szavazók tömegei hoznak érdekeikkel ellentétesnek látszó döntéseket. Úgy tűnik, hogy a válságban megkeseredett emberek hajlamosak elveszíteni józan ítélőképességűket, s könnyű kézzel szavaznak olyanokra, akik perspektíva helyett csodavárást kínálnak követőiknek. Vendégünk, Krémer Balázs a behavioral economics fogalmi rendszerét használva bemutatja, hogy a társadalmi és gazdasági válságokban elbizonytalanodott emberek hogyan válnak könnyen manipulálhatóvá, s milyen eszközöket vetnek be a gátlástalanul hatalomra törő politikusok. De szó lesz arról is, hogy hogyan lehet mindez ellen harcolni.

Érdemes meghallgatni!

Vége a Centrális Erőtérnek

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Szentpéteri Nagy Richard politológus
  • Tóth András politológus
Házigazda
  • Koncz Imre

Fidesz-Jobbik helycsere

2018-ra a magyar pártrendszer megváltozott. A Jobbik balról megelőzte a Fideszt, s középre állt. A pártmező, híven a magyar hagyományokhoz újból kétosztatúvá vált. Hogyan reagálhatnak erre a baloldali ellenzéki pártok, és mit léphet a Fidesz?  Vajon a hívek követik-e szorosan pártjaik mozgását? Racionálisan, vagy beidegződésük szerint szavaznak majd az emberek?  Ezeket figyelembe véve célszerű-e követelni a választójogi szabályok megváltoztatását? Hogyan lehet kihasználni a választójogi rendszer egyenetlenségeit? Mit jelentene egy esetleges bojkott? Mit jelent 2018-ban az összefogás? Hogyan állnak az egyes politikai erők kevesebb mint száz nappal a választás előtt?

Szabad(?) választások, pártállami feltételek

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Mirkóczki Ádám (Jobbik)
  • Soproni Tamás (Momentum)
  • Szigetvári Viktor (Együtt)
  • Ungár Péter (LMP)
Házigazda
  • Koncz Imre

Választási kampány – de hol és hogyan?

Már a 2014-es magyar választásokat is kemény kritikával illette az egyébként rendszerint igen visszafogott EBESZ választási megfigyelői missziójának jelentése. Az egyetlen párt által kreált, pro forma szabad, de nem fair procedúra egyik legerőteljesebben bírált eleme a választások médiakörnyezete, a pártok és jelöltek üzenetei választókhoz való eljuttatásának kirívó egyenlőtlensége volt. 

Őfelsége választójoga és az ellenzék

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Gulyás Márton (Közös Ország Mozgalom)
  • Cseh Katka (Momentum, elnökségi tag)
  • Hadházy Ákos (LMP, társelnök)
  • Staudt Gábor (Jobbik)
Házigazda
  • Haraszti Miklós

Választás vagy diktátum?

Akié a választási rendszer, azé az ország. Ha a választási rendszer közös, az ország is az – ha a választási rendszer diktátumos, az ország… hm, nem közös. Kétharmada birtokában a Fidesz csinált egy csak neki tetsző választási rendszert, az ellenzék pedig hat évig kész volt a rászabott kényszerzubbonyban részt venni a politikai futóversenyben. Az utóbbi hónapokban az igazságos választási rendszert kezdeményező Közös Ország Mozgalom hatására mintha lassú ocsúdás kezdődött volna az együgyű állapotból, de még nem látni, hogy földerengő felismerésnek milyen következményekre vezet a pártok stratégiájában.

Továbbra is elfogadják Orbán diktátumát, vagy van valami jobb ötletük? Egymást faragják, vagy közösen nekifeszülnek sorsukat előre megpecsételő választási rendszernek? Beletörődnek abba, hogy hovatovább csak grafittiken kommunikálhatnak a választókkal? És persze a kérdések kérdése: mi értelme van a választási rendszerrel bajlódni, amikor a kormánypárt megbízható káderei által uralt államhatalmi szervek, az Állami Számvevőszék és az ügyészség mondvacsinált ürügyekkel operálva a betiltást is kilátásba helyezve éppen célkeresztbe vették a pillanatnyilag legnagyobb ellenzéki pártot? Ezekről a kérdésekről fejtik véleményüket a beszélgetés résztvevői.

Az ellenzék és a választási rendszer

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Hadházy Ákos LMP, társelnök
  • Molnár Zsolt MSZP, képviselő
  • Staudt Gábor Jobbik, frakcióvezető-helyettes
Házigazda
  • Haraszti Miklós EBESZ, választási misszióvezető

Ami a népszavazás után következik

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke kezdeményezésére az Országgyűlés ellenzéki frakciói egyeztetéseket kezdenek a választási törvény megváltoztatása érdekében. A választási játékszabályok ügyében egybevágnak az együttműködésre mindeddig képtelennek mutatkozó ellenzéki pártok (és ami fontosabb: a választók!) érdekei. Egyértelmű volt az egyetértés már a törvény 2011-es parlamenti vitájában is, amikor az MSZP, a Jobbik és az LMP egyaránt arányos választási rendszert követelt. Ennek ellenére 2014-ben, a kommunizmus óta először, egyetlen párt diktátumos törvénye szerint zajlottak a választások Magyarországon.

Mi változott az eltelt öt évben? Elszántak-e a pártok arra, hogy a tanulságok alapján közös megegyezésen alapuló választási törvényt kényszerítsenek ki már 2018 előtt? Van-e egyáltalán esély a választói akaratot súlyosan torzító mai választási rendszerben az új kétharmad és a rákövetkező még súlyosabb önkényuralom elkerülésére? Folytatódhat-e mindenki harca mindenki ellen, hogy aztán következzen újabb négy év töltelék-lét az újabb Fidesz-parlamentben?

Bojkottra fel?

Szénási Sándor interjúja Haraszti Miklóssal

– Kezdjük a társadalommal, pontosabban a mostanában erőt mutató civil mozgalmakkal, amelyek két újszerű követelést fogalmaznak meg, az egyik a „semmit rólunk, nélkülünk” jelszava, a másik pedig az összefogás igénye. Érik a polgári engedetlenség módszere is. Kérdés, hogy az ellenzéki pártok megfelelnek-e ennek az érettségnek. Képesek-e kilépni a Fidesz megszabta parlamenti napirend mókuskerekéből, ahol hősiesen küzdenek ugyan, de folyamatosan leszavazzák őket?  Ráadásul a társadalom egyáltalán nem érzi, hogy ezek a viták róla szólnának, viszont látja, hogy az ellenzéki erők nem csak a kormány, de egymás ellen is vitézkednek. Vagyis: nem hisz bennük. Márpedig ha az ellenzék támogatottsága ilyen alacsony marad, 2018-ban jön egy újabb elsöprő Fidesz győzelem, és Orbán visszatérhet az elnöki köztársaság ötletéhez, amely a kétharmados jogköröket áttelepíti a Várba, a Főnök rezidenciájába, és a pártja akár kisebbségi kormányzást is folytathat, hiszen a parlament már nem fog számítani.

Választások Autokráciában, 2018

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Haraszti Miklós, az EBESZ Belarusszal foglalkozó jelentéstevője, választási megfigyelőcsoportot vezetett Kazahsztánban és Tadzsikisztánban.
  • Nyakó István, az MSZP politikusa, aki már érezte a tarkóján a kopaszok leheletét, s közvetlen tapasztalatokkal bír a választási intézmények működéséről.
  • Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke, néhány hete mutatta be pártjának a választási rendszer átalakítására vonatkozó javaslatát.
Házigazda
  • Szénási Sándor

Feltétel nélküli részvétel, avagy leszavazható-e a maffiaállam?

A Fidesz-alelnök kopasz munkatársainak háborítatlan választási irodai tevékenysége után kevesen hihetik, hogy Orbán hagyja elveszteni a 2018-as választásokat, ha egyszer annak megakadályozásához minden eszköz rendelkezésére áll, és azokat sem nem fél, sem nem röstell használni.

Milyen lehetőségei vannak az autokrácia ellenfeleinek? Leszavazható-e a maffia? Elfogadhatja-e az ellenzék, hogy hamiskártyás osszon cinkelt lapokat? Fontos-e az unióbeli illiberális rezsimnek a választás aktusa? Legyen-e ellenzéki összefogás, és ha igen, mi legyen annak a tartalma? Van-e összefüggés aközött, hogy az átalakuló kelet-közép-európai országok közül csak Magyarországon többségi elvű a választási rendszer és aközött, hogy csak hazánkban összpontosul egyetlen ember kezében lényegében korlátozatlan hatalom?