Európai uniós és hazai jogi háttér

Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként változó külön nemzeti rendelkezések szabályozzák. 

1. Európai uniós közös szabályok és az ennek figyelembe vételével kialakított nemzeti rendszerek

Az európai uniós polgárság – amely megillet mindenkit, aki valamely tagállam állampolgára – egyik legfontosabb eleme az európai parlamenti választásokon gyakorolható választójog, vagyis az, hogy az uniós polgárok választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. (Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. cikk (2) bekezdés b) pont). Az EUMSZ. 22. cikk (2) bekezdése kimondja továbbá azt is, hogy minden uniós polgár, akinek a lakóhelye olyan tagállamban van, amelynek nem állampolgára, a lakóhelye szerinti tagállamban az európai parlamenti választásokon választójoggal rendelkezik és választható ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai.

Az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 14. cikkének (2) – (3) bekezdése szerint „Az Európai Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll. A képviselők száma – az elnököt nem számítva – nem haladhatja meg a hétszázötvenet. A polgárok képviselete arányosan csökkenő módon valósul meg, ahol a tagállamonkénti alsó küszöbérték legalább hat tag. Egyik tagállamnak sem lehet több, mint kilencvenhat képviselői helye. Az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják.