Diákmozgalmak
Ősz végére a kormány befejezte munkáját, szétverte a közoktatási rendszert. Semmit sem lehet biztosan tudni. Mi lesz az iskolákkal, gimnáziumokkal, egyetemekkel, hova, mire és milyen feltételekkel lehet jelentkezni továbbtanulásra? Az oktatás területén teljes a káosz. Bizonytalan a jelen, bizonytalan a jövő. A diákok nem adták meg magukat – dacolva a borzalmas bénultságban levő ország apátiájával –, elkezdtek szervezkedni érdekeik képviseletére. Sorra jöttek létre a leginkább érintettek új szervezetei, és ami eddig szokatlan volt hazánkban, példásan tudnak együttműködni egymással és a régi szervezetekkel is. Tartózkodnak a populista követelésektől, józanul beszélnek, teljesíthető, ésszerű követeléseket fogalmaznak meg. Érvelnek és érvelnek.
Új politikai kultúra alakul? Kik ezek a fiatalok és honnan jöttek? Hol voltak eddig? Hogy kerültek diákok, hallgatók, oktatók a képernyőre? Hogyan élték meg, hogy hirtelen közszereplőkké váltak? Milyen volt az, amikor egyszer csak profi kommunikátorokkal és hatalomtechnikusokkal kellett felvenni a versenyt, és hogy tudták ilyen példásan állni a sarat? Mi vezetett oda, hogy a felsőokatás minden érintettje példás akcióegységbe tömörült 2012 őszén? Kivel igen és kivel nem ül le a miniszter, és miért? Egyáltalán, mi a helyzet szerintük a felsőoktatással?