Tisztelt Külügyminiszter Asszony!
Nagy megtiszteltetés, hogy a Tom Lantos Intézet megnyitásakor az Amerikai Egyesült Államok az Ön személyében képviselteti magát.
Számunkra, az egypárti, kommunista rendszer ellen fellépő egykori demokratikus ellenzékhez tartozók számára fontos ez az intézet. Tom Lantos támogatta a szabadság ügyét, amikor Magyarországon még diktatúra uralkodott. Mi mindannyian tisztelettel tekintettünk rá, és sokan közülünk élete végéig őriztük a személyes barátságot.
Sajnos, a Tom Lantos védte értékektől a mai Magyarország egyre messzebb kerül. Jó dolog, hogy a Tom Lantos Intézet a magyar kormány és a demokratikus pártok egyetértése alapján jött létre, ám ilyen megegyezésre a kormány ma a demokrácia sorsát meghatározó egyetlen kérdésben sem hajlandó.
Számos képtelen állítás fogalmazódott meg a magyar-kínai közeledést és üzletkötést kommentáló politikai elemzésekben, tekintet nélkül arra, hogy dicsérték-e vagy bírálták az Orbán-kormány Pekingre fókuszáló igyekezetét. Számosan egyfajta posztmodern gyarmatosításként állították be a kínaiak feltűnését Budapest határában, az orosz kormány korábbi ügyeskedéseihez hasonlítva azt, melyekkel néhány éve megragadni próbálta a kínálkozó nem csak gazdasági, de politikai lehetőségeket. Mások – pártállástól függetlenül – úgy lelkendeztek, mintha világpolitikai eseményt illenék ünnepelnünk.
Örömmel olvastam Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója hosszú és tárgyszerű olvasói levelét (Magyar Narancs, 2010. június 23.), melyben Rényi Pál Dániel szintén a Narancsban megjelent (Vezér-gyalog játék, 2010. június 2.) írására reagált – ritkán fordul elő, hogy az új médiarendszer egy meghatározó szereplője állításokat szegezzen szembe egy cikk általa vitatott állításaival, s mindezt ne valami zárt fórumon, hanem a sajtóban tegye. Az alábbiakban három állításához fűzök kommentárt: 1) a közmédiarendszer agonizáló állapotban volt; 2) a közmédiarendszer átalakítása következtében csökkent a korrupciós kockázat; 3) Papp Dániel főszerkesztői kinevezéséről a vezérigazgató maga döntött, döntése helyes volt, s azért vállalja a felelősséget.
Ötévnyi pereskedés után jogerősen pert vesztett a jászladányi magániskolát működtető alapítvány a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ellen. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla elutasította az alapítvány kártérítési keresetét, és hatályon kívül helyezte az első fokú bírósági határozatot.