A joguralom állapota Magyarországon

A World Justice Project (WJP) friss elemzése lesújtó képet mutat a jogállamiság magyarországi helyzetéről. Nincs ebben semmi meglepő, ehhez már hozzászoktunk. Az viszont kifejezetten dermesztő, hogy kormányunk tevékenységének kontrolláltsága, fékek és ellensúlyok általi korlátozottsága tekintetében Magyarország nem csupán korábbi önmagához, a frissen csatlakozott EU-tagállamokhoz vagy a posztkommunista országokhoz képest csúszott vissza, hanem globálisan is a vert mezőnyben van: a vizsgált 113 országból a 93. helyen vagyunk, egy bugyorban Moldovával és Elefántcsontparttal.

Legújabban mintha a Tiborcz István Elios illetve Czeglédy Csaba ügyében tapasztaltak is a WJP diagnózisát támasztanák alá, miszerint a mi miniszterelnökünknek törvény és intézmények által éppoly kevéssé van megkötve keze, mint fekete-afrikai és a posztszovjet kartársainak. A jog uralmának magyarországi helyzetéről beszélget vendégeinkkel, Fleck Zoltán jogszociológussal (ELTE) és Hankó Faragó Miklós ügyvéddel (Czeglédy Csaba védője, volt országgyűlési képviselő (SZDSZ), korábbi igazságügyi államtitkár) Szentpéteri Nagy Richard.

Az elmúltnyolcév gazdaságpolitikája

Volt a rendszerváltás előtt egy vicc arról, hogy a kapitalizmus a szakadék szélén van… s onnan néz le a szocializmusra. Manapság Orbán a Nyugatról állítja, hogy a bukás szélén áll, de jogosan merül fel a kérdés, hogy hol vagyunk mi az EU vezető hatalmaihoz képest? Mit hozott az országnak az unortodox gazdaságpolitika? Hová vezetett a matolcsizmus? Segítenek-e rajtunk az EU felzárkózásra adott milliárdjai? Valóban csökkent-e az államadósság, és a munkanélküliség, vagy csak a számokkal való variálás kelti ezt a látszatot? Mi lesz itt, ha nem változik a kormány?

Fidesz-Jobbik helycsere

2018-ra a magyar pártrendszer megváltozott. A Jobbik balról megelőzte a Fideszt, s középre állt. A pártmező, híven a magyar hagyományokhoz újból kétosztatúvá vált. Hogyan reagálhatnak erre a baloldali ellenzéki pártok, és mit léphet a Fidesz?  Vajon a hívek követik-e szorosan pártjaik mozgását? Racionálisan, vagy beidegződésük szerint szavaznak majd az emberek?  Ezeket figyelembe véve célszerű-e követelni a választójogi szabályok megváltoztatását? Hogyan lehet kihasználni a választójogi rendszer egyenetlenségeit? Mit jelentene egy esetleges bojkott? Mit jelent 2018-ban az összefogás? Hogyan állnak az egyes politikai erők kevesebb mint száz nappal a választás előtt?

Választási kampány – de hol és hogyan?

Már a 2014-es magyar választásokat is kemény kritikával illette az egyébként rendszerint igen visszafogott EBESZ választási megfigyelői missziójának jelentése. Az egyetlen párt által kreált, pro forma szabad, de nem fair procedúra egyik legerőteljesebben bírált eleme a választások médiakörnyezete, a pártok és jelöltek üzenetei választókhoz való eljuttatásának kirívó egyenlőtlensége volt. 

A budai liberálisok 1989 óta minden évben Nagy Imre egykori házánál emlékeznek az 1956-os forradalomra. Ehhez az illiberális demokráciában is ragaszkodunk. Budapesten ma ez az egyetlen hely, ahol a liberálisok együtt ünnepelhetnek.

Vajda Mihály beszéde után átsétálunk Vásárhelyi Miklós egykori lakásához (Hankóczy Jenő utca 15), ahol részt veszünk százéves születése alkalmából állított emléktábla (Péter Vladimir alkotása), felavatásán. Avatóbeszédet Rajk László mond.