Lányom mesélte, hogy az iskolájukba jár egy lány, aki kerekesszékkel tud csak közlekedni. Reggelente autóval hozzák szülei a Keleti Károly utcába, a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumba. Az iskolában szinte minden (lift, mosdó, kellően széles ajtók) ki van alakítva mozgáskorlátozottak számára. A kerület legmodernebb iskolájáról beszélünk, de hol tud megállni a szülő, akinek egy kerekesszéket rejt a csomagtartója? Nincs számukra parkolóhely az iskola bejáratánál. A reggeli dugóban, másodikként parkolva a sorban, dudáló, türelmetlen autósokkal a hátuk mögött — felesleges, elkerülhető stresszel indul a nap. Körbenéztem a kerület más oktatási és egészségügyi intézményénél. A közeli Kapás utcában van sárga csíkkal kijelölt hely a bejáratnál a mentők számára, de ott éppen több autó parkolt — nem tűntek mentőnek, és a mozgáskorlátozott embléma sem volt rajtuk. Kimentem Pesthidegkútra, a Klebelsberg Iskolához. Ebbe az iskolában is tanulnak mozgássérült gyermekek. Az iskola bejáratánál van rámpa, hogy a bejutást megkönnyítse. Az igazgató elmondta, hogy korábban a bejárat előtt volt egy tábla, mely jelezte, hogy mozgáskorlátozottak számára fenntartott hely, de egyszer csak eltűnt… Pedig Pesthidegkúton külön figyelmet kellene fordítani a mozgáskorlátozottakra, mivel sokan élnek itt. Felkértem a polgármestert és a jegyzőt, hogy cselekedjenek a probléma megszüntetéséért. Maximálisan egyetértettek javaslatommal. Jövőre talán minden intézményünk előtt lesz kijelölt hely a mozgáskorlátozottak számára. Amennyiben kezdeményezésem megvalósul, akkor már csak a legfontosabbat kell betartani: hogy csak azok használják ezeket a parkolóhelyeket, akiknek kialakították.
