Devizahitelek

Osztott felelősség, avagy kölcsönkenyér visszajár

Szocializmus és lakáshiány- összetartozó fogalmak. De valóban szükség volt-e a hatalmas mértékű hiteltámogatásokra? Az államilag támogatott hitelezés beszüntetése után a devizahitelek látszottak a legjobb megoldásnak. Hamarosan százezrek érezték a saját bőrükön, hogy a piacgazdaság kockázatokkal jár. Cégeknek, kormányoknak, állampolgároknak egyaránt. Britek, osztrákok és főként a magyarok azok az állampolgárok, akik leginkább szenvednek a magas frankárfolyam okozta következményektől. Magyarországon a megyék és a települések is frankban adósodtak el, mostanra sokan jelentenek csődöt. Velük ellentétben azonban az egyéneket nem védi a csődtörvény. Nézheti-e ölbe tett kézzel az állam százezrek tönkremenetelét? Ki és mikor hibázott? Mit tehet az állam? Hibás termék volt-e a devizahitel? És mi van azokkal, akik a forinthitelüket nyögik? Összeesküvés a magyarok ellen? Túlzott bizalom a forintban? Azelmúltnyolcév és Gyurcsányahibás? Pertársaságok, fogcsikorgatva törlesztők, bankok kiátkozása, kiüldözése, rögzített árfolyam a törlesztéshez és egyéb furcsaságok. Mit tehet és mit nem tehet az EU-tag Magyarország ebben a helyzetben? Mi volna a legjobb megoldás?

Róna Péter, Hegedűs József és Csillag István, szemfényvesztés és politikai zsákmányszerzési szándék nélkül, egyszerűen és világosan a helyzetről – tiszta beszéd.

Ajánlott cikkek:

• http://nol.hu/velemeny/20110928-varga_mihaly_igaza_es_vetke
• http://nol.hu/gazdasag/20110514-tizenket_erv_a_devizahitelesek_allami_megmentese_ellen
• http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=21950