Reformerek, reformszövetségek

Dátum
Helyszín
1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Felcsuti Péter bankár
  • Lengyel László politológus

Társadalmunk frusztráltsága napról napra növekszik, gazdasági kilátásainkról mértékadó hazai és külföldi szakértők lesújtó véleményt alkotnak. A közvélemény-kutatások szerint a Fidesz több, mint egymillió 2010-es szavazóját mára elvesztette. Egy bejáratott demok­ráciában ebben a helyzetben az ellenzék pártjai megerősödnek, és versenyképes prog­rammal várják a következő választást. Nálunk se megerősödő ellenzék, se az ország Fidesz-dúlás utáni szanálására megfelelő program. Nem először történik meg ez Magyarországon. A rendszerváltás előtt 1986-ban a Pénzügykutató berkeiben dolgozták ki a Fordulat és re­form címmel megjelent programot, amelyen a később megalakuló rendszerváltó pártok cselekvési terve alapult. De hasonló volt a helyzet a Gyurcsány-kormány lemondása után is, amikor a Reformszövetség programja alapján kezdett kormányozni a Bajnai és Oszkó ve­zet­te kormány. Vendégeink jelentős szerepet játszottak e két programíró, szakértői cso­port megszervezésében, illetve munkájában.

Tőlük kérdezzük: Mikor érik meg a helyzet arra, hogy ne a hivatásos politikusok csi­nál­janak politikát? Milyen válság, krízis, gazdasági mozgás kell ehhez?

A „86-os és a 2009-es Reformszövetség megalapítása között több mint 20 év telt el. Kell-e újabb 20 év, vagy csak hónapok választanak el egy újabb Szövetségtől? Esetleg már meg is alakult; elszigetelt csoportok dolgoznak a jövőképeken, csak nem tu­dunk róla.

Melyek voltak a legfontosabb problémák akkor, és melyek most? Ki képes egy asz­talhoz ültetni azokat, akik a jogállamot, a társadalmi diskurzust más­képp képzelik, mint a „kétharmad”? Kik azok, akik másképp képzelik a kapitalizmust, mint az ún. reform­értelmiség?

Képesek-e civil szakemberek olyan politikai programot kidolgozni, mely egyaránt felvállalható lesz mindazoknak, akik nem centrális erőtérre és hasonló fantazmagóriákra, hanem az ideológiai és kulturális különbségek között közvetíteni tudó, bizalomra épülő és építő, radikálisan progresszív politikára, „a remény új politikájára” vágynak?

Lesz-e olyan politikus vagy párt, aki vagy amelyik tudatosan, békésen, rendezett kö­rülmények között, az alapoknál kezdve akarná újjáépíteni a politikai intézményrendszert? Lesz nyugati értelemben vett kapitalizmus és demokrácia kéz a kézben Ma­gyar­országon?

Az érdeklődőket szeretettel várjuk.

Ajánlott cikkek: