Gyere velünk kirándulni!

Decemberben elmaradt kirándulásunk pótlása!

Partnereket keresünk hétvégi természetjárásainkhoz

Több-kevesebb rendszerességgel komótosan járjuk a környékbeli hegyeket. Szívesen bővítenénk társaságunkat hasonló gondolkodású, természetkedvelő, de egyedül otthonról kimozdulni rest társakkal. Tegyen próbát, egy kis sétát megér! Lehet jönni egyedül, társával, gyerekkel, kutyával. Szívesen látunk.

Tisztabeszéd a szabadban.

Két éve Berlinben, barátaimmal Grunewaldból a Kurfürstendammra sétáltam, amikor egy hosszú beszélgetés után kaptam egy kötetet a halálos betegségével küszködő Jehuda Elkánától, a Közép-európai Egyetem volt rektorától, azzal, hogy egyszer még szükségem lesz rá. Jehuda a kitűnő tanár és nagyszerű tudományszervező Mahatma K. Gandhi: Hind Swaraj or Indian Home Rule című könyvét hagyta rám. Ebben a könyvében a kitűnően író szerző pontosan azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyekkel a pesti utcán tüntetők nap mint nap szembesülnek. Az erőszakmentes – egyesek szerint passzív – ellenállás elveit és gyakorlatát taglaló mű, amelyben Gandhi, aki később a Mahatma, azaz a Nagy Lélek melléknevet kapta, kifejti az engedetlenségről vallott tolsztojánus nézeteit. Cikkem első részében azokat a szerzőket idézem, akik a polgári engedetlenségről a legtöbb tapasztalatot szerezték és legszebben írtak róla. A második részben pedig arról írok, hogy a klasszikus szerzők – Gandhi, Tolsztoj, Thoreau – miért aktuálisak ma, amikor megkezdődött a rendszer széthullása és egyre többen fáradozunk a maffiaállam bomlasztásán.

Gandhiról tudtam, hogy egyetemi tanulmányait Londonban végezte, ügyvédi vizsgát tett és azt is, hogy fiatalon áttelepült Dél-Afrikába, hogy jogászként részt vegyen az ott élő hindu vallásúak egyenjogúsításáért folytatott emberi jogi küzdelemben. Ám a kötet előszavából az is kiderült, hogy a következő években dolgozta ki az erőszakmentes rezisztencia elméletét és – gujarati nyelven – a fent említett alapművét, amelyet amikor 1914-ben visszatért Indiába, angolul is publikált. A britek első un. ”áprilisi” vérengzései után, hirdette meg a megszállók elleni erőszakmentes harcot. Hívei megtagadták a britekkel való minden együttműködést, bojkottálták a kormány iskoláit, nem fogadtak el polgári vagy katonai állásokat. Válaszul az angolok évekre bebörtönzik Gandhit, akit szabadulásakor honfitársai már szabadsághősként ünnepelnek. 1932-ben ismét passzív ellenállást hirdet, éhségsztrájkok sorozata következik, megint bebörtönzik, de most már az egész világ közvéleménye mellette áll. Fontos megjegyezni, hogy Gandi soha nem lépett fel „hindu vezetőként“. Világéletében ellenezte a vallásközpontú politizálást, s miatta vált India szekuláris állammá, nem pedig hinduvá. Folyamatos erőfeszítéseket tett, hogy egységes indiai öntudatot alakítson ki, amely vallástól független. A második világháború alatt, 1942-ben, ismét bezárták, a háború végén szabadult és karizmatikus vezetőként vesz részt azokon a tárgyalásokon, melyek eredményeként 1947 augusztusában India elnyeri a függetlenségét.

Október huszonharmadikán

1026 Budapest, Orsó utca 43.
Vendégek
  • Beszédet mond: Kuncze Gábor, a Szabadelvű Polgári Egyesület elnöke
  • Közreműködik: Bródy János
Házigazda
  • Budai Liberális Klub

A kerületi liberálisok 1989 óta minden évben Nagy Imre egykori házánál emlékeznek az 1956-os forradalomra. Ehhez az illiberális demokráciában is ragaszkodunk.  Budapesten ma ez az egyetlen hely, ahol a liberálisok együtt ünnepelhetnek. Mindenkit szeretettel várunk!

Magyar polip

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Magyar Bálint
  • Lakner Zoltán politológus
Házigazda
  • Baló György

Újabb tanulmányok a posztkommunista maffiaállam működéséről

Csak néhány hete került a könyvesboltokba, de az olvasói érdeklődés máris a sikerlisták élére röpítette a Magyar polip második kötetét. A változatlan érdeklődés azt jelzi, hogy a Magyar polip márkává vált, másrészt pedig, hogy a mai Magyarország posztkommunista maffiaállamként való leírása és értelmezése összecseng azzal, amit a mindennapokban az olvasók tapasztalnak. De vajon alkalmas-e ez az értelmezési keret arra, hogy azoknak is otthont és nézőpontot nyújtson, akik nem liberálisok? Ha nem, milyen kifogások vetődnek föl vele szemben? Kiindulópontként szolgálhat-e ez az elméleti keret egy nyugatias, joguralmon alapuló, a politikai és gazdasági szabadság helyreállítását preferáló politikai stratégia megalkotásának? Baló György erről beszélget Magyar Bálinttal, a Magyar polip szerkesztőjével és kidolgozójával, meghívott vendégeivel és a közönséggel.

Együtt és külön-külön

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Falus Ferenc főpolgármester-jelölt, Együtt-PM
  • Hajdú Nóra II. kerületi polgármester-jelölt, Együtt-PM
  • Horváth Csaba II. kerületi polgármester-jelölt, MSZP
  • Schiffer János II. kerületi polgármester-jelölt, DK
Házigazda
  • Koncz Imre
     

Koordinált jelöltállítás az önkormányzati választásokon

Elérkeztünk a 2014-es választási év finiséhez, az önkormányzati választáshoz. A parlamenti és az EU-választáson kiderült, hogy a ballib tábor nem rendelkezik elegendő támogatóval Orbán leváltásához. Sem az áprilisi választáson az utolsó pillanatban összehozott összefogás, sem az EU-választás egyenkénti megmérettetése nem hozott új szavazókat a Fidesszel szemben álló demokratikus táborba. Az ezévi utolsó megmérettetéshez valami újat találtak ki a pártok: úgy hívják, hogy „koordinált jelöltállítás”. A demokratikus pártok felosztották egymás között a terepet. A főpolgármesteri székért az Együtt színeiben Falus Ferenc száll szembe Tarlóssal, a többiek támogatják, de csak amolyan félszívvel, nem fognak szerepelni a neve mellett a szavazólapon. A kerületekben pedig a teljes összefogástól a teljes különállásig terjed a megoldások skálája. Megkérdezzük vendégeinktől, miért alakult ez így? Mi az egyes jelölteknek a városról alkotott víziója? Milyen városban szeretnének élni, hogyan vezetnék Budapestet, vagy a választott kerületüket? Miben különböznek az egymás ellen induló pártok helyi politikái? Milyen világképet kínálnak a választóiknak? Vannak-e markáns eltérések, melyek lehetetlenné tették a közös indulást, vagy csak helyi dominanciaharcokról van szó? Mit gondolnak, vajon a választók ki fognak igazodni az eléjük kerülő szavazólapokon? És végül, hogy milyen eredményre számítanak?

Izgalmas beszélgetés lesz. Jöjjön el Ön is, és tegye fel kérdéseit, vendégeink szívesen válaszolnak rá.