Milyen a korrupció, ha magyar?
A Transparency International friss jelentése szerint Magyarország egyre lejjebb zuhan a világ korrupciós rangsorában. Különösen szembeötlő a hanyatlás az Európai Unió országaival összevetve, hiszen ma már az ezredforduló után csatlakozott posztkommunista országok közül csak Bulgáriában rosszabb a korrupciós helyzet, mint nálunk. Ugyanakkor nehezen tudjuk elképzelni a pillanatot, amikor mondjuk az őrületes sebességgel gyarapodó Mészáros Lőrinc éppen megken egy közbeszerzési döntéshozót, vagy Andy Vajnáéknál vagyonelszámoltatást tart az adóhatóság, esetleg a Tiborcz-családot megszállja az adókommandó. de Garancsi sem köt tanácsadói szerződést a miniszterelnökkel. Mint ahogy az sem napi tapasztalat, hogy csak baksis ellenében lehetne ügyeket intézni. Egyszóval van is korrupció Magyarországon, de – Horn Gyula legendás mondását aktualizálva – „ami itt van, az nem korrupció”, legalábbis a korábban megszokott értelemben. Itt nemcsak az első százmillió volt piszkos pénz (a pártvagyon lenyúlása, lásd székházügy). De akkor mi az, ami van? Leírható-e a magyarországi korrupció a korrupciókutatás bevett, máshol szokásos eszközeivel, vagy másféle megközelítés vezet inkább eredményre? Van-e a vagyonosodásnak tipikus magyar útja? Ezekről a kérdésekről beszélget a szociológus, a korrupciókutató és a szakújságíró.
(Fotó: mno.hu)