Nemzeti békekölcsön

Csillag István–Magyar Bálint

Orbán Viktor 2014. március 19-én, a Magyar Gazdasági Kamara „Évnyitó” c. rendezvényén hirdette meg az új szerkezetű gazdaság kialakításának tíz pontban összefoglalt programját. Első pontként az új szerkezetű gazdaság eléréséhez az államadósság minél nagyobb arányú hazai finanszírozását tűzte ki célul: „A magyar államadósság finanszírozása üzleti kérdés. Ha megéri a Templetonnak, hogy magyar állampapírokat tartson, akkor Kovács Józsefnek miért ne érné meg, ha van pénze? Indokolt az államadósságunkat jelentős részben forintban finanszírozni és hazai megtakarításokból. Ezért minden más megtakarítási forma fölé próbálunk ígérni, például az új állampapír-sorozattal.”

A hazai közgazdászok közül nem kevesen támogatják ezt a célkitűzést, hiszen valóban igazolhatják makrogazdasági és pénzügyi érvek, hogy biztonságosabb az adósság finanszírozása, ha árfolyamkockázat, illetve a nemzetközi pénzpiacok befagyásának kockázata nem fenyegeti az államadósság folyamatos megújíthatóságát. Bár az államadósság aránya eléri, illetve meghaladja a GDP 100 százalékát, Olaszország vagy Belgium pénzügyi rendszere, államháztartása mégsincs állandó nyomás alatt. Ennek az oka, hogy az ottani hazai háztartások megtakarítása teljes egészében képes az államadósságot megtestesítő kötvényeket és kincstárjegyeket megvásárolni. Ha szükséges, ezt követően sajátos pénzügyi technikákkal kerülhet sor azok lerablására.

Gondolatok az Orbán-rendszer gazdasági hatásairól

Értelmezési nehézségek

Ideje, hogy az országgyűlési választásokhoz közeledve mérleget készítsünk az orbáni gazdaságpolitikáról és a 2010 óta Magyarországon bekövetkezett gazdasági változásokról.

A Magyarországon működő vállalkozások (szerencsére) ezer szállal kapcsolódnak Európához és a világhoz, a bezárkózó, önellátásra törekvő, a világtól elszigetelődő szocialista berendezkedés (ennek Ceaușescu független, államadósságot felszámoló, önellátó gazdasága volt a szélsőséges példája) szétesése óta. A vállalkozók, a háztartások, a munkavállalók –az Unió tagországaként ez a szabadság nem vehető el tőlük – bármikor a számukra szabadabb világot választhatják, ha az adózási és működési feltételek, a hitel ára és felvételének módja, a létfeltételek az állami gazdaságpolitika akarnoksága miatt elviselhetetlenekké válnak, ezért az orbáni gazdasági akarnokság is csak jelentős erőfeszítésekkel és gazdaságon kívüli kényszerek erőszakosságával ér el odáig, ami a megszokott: az államhatárokig.

Uniós pufferzóna – az autokraták játéktere

Ara-Kovács Attila – Magyar Bálint

Az Európai Unió eddig nem látott konfliktusokkal kénytelen szembenézni mind a határain belül, mind pedig azokon kívül. A magyarországi posztkommunista maffiaállam 2010-2014 közötti kiépülése után az az értelmezési keret elveszítette érvényét, amely az unió nagy, 2004-es Drang nach Ostenje után a felvételt nyert kelet-európai társadalmak demokrácia-deficitjét szimplán gyermekbetegségnek tekintette, melyet – megfelelő kezelés esetén – bizonyosan kinőnek majd. Határain kívül pedig – például Ukrajnában – illúziónak bizonyul az a remény, hogy a limesen kívüli társadalmak szükségszerűen közelednek az európai, „civilizált” normák felé.