Kádár, izmus, alatt, valók

A Rózsadomb Hegyközség bemutatkozó estje

Mintha valójában most érne véget a kádárizmus. Le kell szakadni az állam köldökzsinórjáról, nem lehet tovább tologatni a nagy elosztogató rendszerek reformját, megszűnik a Szabó család. Valami véget ér, és ez fájdalmas, különösen, mert abban a világban szocializálódtunk. Hogyan is nézett ki a sokat emlegetett különalkuk rendszere, milyen attitűdöket alakított ki a portásország (Esterházy Péter) a maga korlátozott és korlátolt módján állampolgáraiban-alattvalóiban, mennyire vagyunk autonóm állampolgárok és mennyire vagyunk alattvalók?. A március 15-ének szinte az előestéjén zajló beszélgetésen Kornis Mihály íróval, Gyarmati György és Ungváry Krisztián történészekkel Tompa Imre újságíró beszélget. Ez a Rózsadomb Hegyközség című beszélgetés-sorozat első összejövetele. E beszélgetéseken nem annyira a napi politikáról, mint inkább az események hátteréről esik szó. A beszélgetést borbemutató és borkóstolás követi. Rózsadomb Hegyközség: bor és beszélgetés. Talán sosem volt ekkora szükség a baráti diskurzusokra, mint manapság. A bor pedig köztudottan hidat ver az emberek közé. Hogy e beszélgetéseknek fórumot teremtsünk, létrehozzuk a Rózsadomb Hegyközséget (RHK). A bor ürügyén a kultúra és a közélet iránt érdeklődő, szabad(elvű) budai polgárokat hívjuk alakuló ülésünkre. Buda elsőrangú borvidék volt a XIX. század végéig — egészen addig, amíg a filoxéra és a terjeszkedő lakóházak fel nem falták a szőlőket. A Budai Városi Jogkönyv már a XIII. században szól a szőlőhegyi rendről, a török kiűzése után pedig a budai vörösbor sikeres exportcikké vált, Londonig is eljutott. Manapság a magyar bor reneszánsza zajlik: ez a merőben polgári kulturális jelenség, a bor egyre több és szebb árnyalatot mutat poharunkban. Ezeknek az árnyalatoknak a felfedezésére, jó beszélgetésekre, a köz ügyeinek higgadt megvitatására invitáljuk a Rózsadomb Hegyközség estjeire a budai polgárokat.