társadalom

Magyar polip

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Magyar Bálint
  • Lakner Zoltán politológus
Házigazda
  • Baló György

Újabb tanulmányok a posztkommunista maffiaállam működéséről

Csak néhány hete került a könyvesboltokba, de az olvasói érdeklődés máris a sikerlisták élére röpítette a Magyar polip második kötetét. A változatlan érdeklődés azt jelzi, hogy a Magyar polip márkává vált, másrészt pedig, hogy a mai Magyarország posztkommunista maffiaállamként való leírása és értelmezése összecseng azzal, amit a mindennapokban az olvasók tapasztalnak. De vajon alkalmas-e ez az értelmezési keret arra, hogy azoknak is otthont és nézőpontot nyújtson, akik nem liberálisok? Ha nem, milyen kifogások vetődnek föl vele szemben? Kiindulópontként szolgálhat-e ez az elméleti keret egy nyugatias, joguralmon alapuló, a politikai és gazdasági szabadság helyreállítását preferáló politikai stratégia megalkotásának? Baló György erről beszélget Magyar Bálinttal, a Magyar polip szerkesztőjével és kidolgozójával, meghívott vendégeivel és a közönséggel.

Magyar polip 2 - A posztkommunista maffiaállam

Benczúr Hotel (1068 Budapest, Benczúr u. 35.)
Vendégek
  • Szelényi Iván Széchenyi-díjas szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja,
  • Szigeti László (Pozsony), Visegrád-díjas műfordító, könyvkiadó,
  • Tóta W. Árpád, Joseph Pulitzer-emlékdíjas újságíró, publicista
Házigazda
  • Kőrössi P. József kiadóvezető

Könyvbemutató

A  Magyar polip – a posztkommunista maffiaállam a tavalyi év egyik sikerkönyve, mely a tudományos művek esetében példátlan módon, több mint 12.000 példányban kelt el, nagy sajtóvisszhang közepette.  Ezt követi most az immáron berendezkedett autokratikus rendszert elemző második, többségében új szerzők által jegyzett tanulmánygyűjtemény.

Minden kormányt jobb híján választják, vagy másképpen minden országnak olyan a kormánya, mint amilyet megérdemel. Ebben az egyszerűen hangzó népi igazságban foglalható össze a Fidesz 2010 óta többszörösen megismételt győzelmeinek magyarázata. Mindegy, hogy az vezetett a Fidesz győzelméhez, hogy a választók rosszul vizsgáztak (Mihályi Péter: Választási utónapló),  vagy Ungváry Rudolf írásai szerint: „ Magyarország jobboldali ország.” (Ungváry: A felkészülés, mint remény. NSZ 2009. 06. 15.)

A Fidesz (segédcsapatával: a Jobbikkal együtt) 2010 óta mindig megszerezte a leadott szavazatok 2/3-át, ami Ungváry találó meghatározását nemcsak bizonyítja, hanem arra is rámutat, hogy a baloldali-liberális alternatíva mind rövidtávon, aktuálisan, mind a nyílt nyugatias társadalom, piac-és versenyelvű, parlamentáris demokrácia stratégiai megvalósítójaként képtelen labdába rúgni. A bal.-lib. versenyképtelenségének csak egyik oka az államot, a választási rendszert, az alkotmány, az Alkotmánybíróságot a maga céljaira és a maga képére formáló ragadozó Fidesz („posztkommunista maffiaállam” — Magyar B.). A valódi ok azonban az, hogy a baloldalon nincs átélhető ajánlat. Ennek hiányában, sokan gondolják úgy, hogy a Fidesz azért volt képes 2014-ben is megismételni a 2010-es „fülkeforradalomban” elért eredményét, mert világos és minden elemében összecsiszolt világképet (víziót) mutatott választóinak, aminek megvalósításához hozzá is kezdett, egyértelművé tette, hogy nem tágít, Fidesz uralom lesz itt időtlen-időkig. A Fidesz 2014-es választási és kormányprogramja ezért egyszerűsödhetett a végletekig: „Folytatjuk!”

Itt rosszabb vagy ott jobb?

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Grecsó Krisztián író
  • Lukáts Andor színész
  • Vásárhelyi Júlia újságíró
  • Gábor György vallástörténész
Házigazda
  • Karsai György egyetemi tanár

Közérzeti beszélgetés
 

Rendszerváltók a kormányváltásról

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Kőszeg Ferenc
  • Pető Iván
Házigazda
  • Bauer Tamás

Negyedszázada megdőlt a roskadozó önkényuralmi rendszer, és létrehoztunk helyette egy demokráciát. Kőszeg Ferenc azok közé tartozott, akik nevükkel vállalva szerkesztették a Beszélőt. Bauer Tamás és Pető Iván álnéven írt bele. Mindhárman ott voltak az SZDSZ alapítói között.

Magyar polip – a posztkommunista maffiaállam

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Magyar Bálint
Házigazda
  • Krekó Péter, a Political Capital igazgatója

Akkor még sokan vitatták az új fogalmi megközelítés helyességét, amelynek kulcskategóriái a „szervezett felvilág”, a „maffiamódszereket alkalmazó állam” és a „politikai családtagok” voltak. A kritikusok e kategóriákat inkább metaforának, mintsem a rendszert leíró koherens fogalmi apparátus elemeinek tekintették. A Fidesz 2002-es választási bukása részben levette a napirendről a kérdést. 2010-ben azonban a kétharmados parlamenti többséggel jórészt megszűntek a hatalomgyakorlás intézményes korlátai. A párt után az állam is egyetlen személy fennhatósága alá került, aki azóta az engedelmességre kényszerítés Fideszen belül alkalmazott technikáit már a társadalom egészén alkalmazza.

Már a boltokban a Magyar Bálint által szerkesztett könyv, mely a helyszínen kedvezményes áron lesz megvehető.

Bizánc vagy Brüsszel?

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Béndek Péter (Polgári Konzervatív Párt)
  • Barcs Endre (Európai Föderalisták Uniója)
  • Seres László (kapitalizmus blog)

Sokan mondják, hogy Magyarország az utóbbi három évben sok ezer kilométert utazott keletre a politikai térképen. De nem mindenki akar egyre távolabb kerülni Brüsszeltől.

Jól lehet, ha a választásokra készülődő pártokat kérdeznénk mindegyik nyugatosnak tartaná magát, de vajon ilyennek képzeli mindenki a piacgazdaságot?

Vannak, akiket nem elégít ki a szocialisták „Munkát! Kenyeret!”szlogenje, de Bajnaiék óvatosan megfogalmazott államilag kontrollált piacgazdaság ígérete sem. Egyre többen vannak, és ezt jól lehetett érzékelni a Műegyetem előtt október 23-án „összefogást” skandáló tömeg hangerején, akik úgy érzik kimaradtak az MSZP-E14-PM egyezségből, az ellenzéki oldalon sincs képviseletük.

Kik ők? Értelmiségiek? Munkások? Diákok? Nyugdíjasok?

Mit keresnek? Miért nem elég nekik Mesterházy, Bajnai, Gyurcsány, vagy Orbán politikai konstrukciója?

Senki – a politikus – sem mindenható. Vannak tragédiák és igazságtalanságok a világban, amelyek minden igyekezet és a legjobb szándékok ellenére is megtörténnek. De lehet és kell is tenni azért, hogy az egyének és a közösségek élete jobb legyen; hogy kevesebb legyen a tragédia és az igazságtalanság.

Egy korszakváltást ígérő párt programja új megközelítést, új elveket, új értékeket tételez fel a politizálás tartalma és stílusa tekintetében. A legfontosabb, hogy – Sen tanácsát megfogadva – összeegyeztesse a reálpolitikai egzigenciákat a magasabb eszmékkel és értékekkel. Ez tesz majd különbséget az ön(ös)célú hatalomgyakorlás és valódi országépítés között. Írásunkat az Együtt 2014-nek ajánljuk, mert ez a formáció áll legközelebb hozzánk – ám úgy hisszük, a demokratikus ellenzék bármely szereplője fontolóra vehetné.

Ara-Kovács Attila – Magyar Bálint

(A cikk a Magyar Narancs 2013. 08. 01-jei számában jelent meg, „A kiszorított test — Bajnai és az ország esélyei“ címen)

Amit Kis János a jobb- és a baloldal szükséges párbeszédéről, majd kiegyezésükről ír, az több, mint kívánatos lenne. Amellett is érvel, hogy ez nem lehetetlen: „A 2010-es választásokat megelőző egy-másfél évtizedben a köztársaság hívei defenzívába szorultak; csak bonyolult magyarázatok kíséretében tudták – amíg tudták – védeni a demokratikus jogállamot. A „fülkeforradalom” botrányos közjogi dúlása nyomán azonban új konszenzus alakulhat ki az alkotmányosság, a versengő többpártrendszer, az alapjogok és a joguralom eszméi körül. Ha valóban kialakul, erre alapozódhat a jobb- és a baloldal közti megegyezés.” (Beszélő, 2013. május 5.)

Hé, uraim, melyik út megyen itt Európába?

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Kolosi Tamás szociológus
  • Magyar Bálint szociológus, expolitikus
  • Széky János újságíró
Házigazda
  • A beszélgetést Baló György újságíró vezeti

Orbán Viktor három évi botránykormányzása után is magabiztosan vezet a Fidesz, az ellenzék egy jottányit sem erősödött. A szocialisták ugyanott tartanak, ahol Gyurcsány lemondásánál, az LMP, a baloldali protesztpárt lassan elenyészik, a megváltóként várt Bajnai-féle Együtt2014 lendületes kezdés után nem találja partnereit. Mindenki összefogást hirdet, de a progresszív értelmiséget egyik csapatnak sem akaródzik befogadni. Mi lehet ennek az oka? Miért szűkül be a tere a tényekre alapozott politikacsinálásnak, s nő a populizmus tábora? Tényleg nem lehet racionálisan belátható értékrendszert érzelmileg is vonzóvá tenni? Miért nem találja meg a saját hangját az ellenzék, miért játszik fideszes kottából? A szereplőkkel vagy a mondanivalójukkal van baj?