Einstand

A Mahir letarolta a II. kerületi hirdetési piacot

A második kerületet is bekebelezte a Mahir-monopólium. A Vár, a Hegyvidék és Óbuda önkormányzata után a II. kerületben is a közbeszerzés megkerülésével a Mahir vállalkozása nyerte el a reklámrendszergazda-megbízást. Kerületünkben, mint az egész országban, a hirdető cégek és magánreklámosok minden szabályt áthágva, lépten-nyomon üzenetekkel bombázzák az arra járókat. A legszembeötlőbbek azok az építési reklámháló-hirdetések, amelyek mögött semmiféle tatarozás nem folyik. Az állványzatot csak azért állítják fel, hogy legyen mire kitenni a hirdetést. Az épületfalakon, kerítéseken, előkertekben elhelyezett reklámberendezések illegálisan kerültek a helyükre. A profi berendezések mellett időről időre oszlopokra, fákra erősítve, hevenyészett táblákon cirkuszok, koncertek, egyéb rendezvények plakátjai lepik el a közterületeket. És maradnak ott, aktualitásukat rég elvesztve, amíg a szél, az eső, az idő el nem koptatja őket. Az építési hatóság, a közterület-felügyelet hozza a formáját: tehetetlenül szemléli a történéseket. Az üzleti arrogancia megfékezhetetlennek tűnik. Ha nem megy a hatóságokkal, akkor próbáljuk meg — állt elő az ötlettel az önkormányzat vezetése — magáncégbe kiszervezni a rendcsinálás feladatát. A reklámgazda-pályázaton végül is csak egy cég jelentkezett. Évenkénti tizenöt millió forintot ajánlott azért, hogy a kerület reklámügyeit intézze. Akár jó üzletnek is tűnhetett: rendet csinál, és még fizet is ezért. Csak az SZDSZ képviselői éltek a gyanúperrel, hogy nem lehet ilyen szép a történet. Nézzük meg a szerződést, hogy tulajdonképpen miről is van szó. A többiek nem voltak kíváncsiak rá, látatlanban elfogadták az ajánlatot. Most előkerült a szerződés. Kiderült belőle, hogy a reklámgazda súlyos árat kér. Monopóliumot a kerület tulajdonában lévő összes közterületre. Ezentúl csak a Fidesz-közelinek mondott Mahir-cégnek lehet hirdetőberendezése az utakon. A többieknek le kell szerelni a tábláikat, citylightjaikat, utasváróikat és egyéb reklámberendezéseiket. A monopóliumért cserébe jóformán semmit sem kap a kerület. A nagy ügybuzgalommal kitalált reklámgazdai feladatkörökből csak a hivatásos feljelentő szerepét vállalta el a cég. Negyedévenként listát gyárt majd az illegális hirdetési felületekről. Ezzel aztán kezdjen a hatóság, amit tud. Nyilván semmit. Elég, ha átmegyünk az első vagy a tizenkettedik kerületbe. Itt már két éve egy Mahir-cég a reklámgazda, és a rendetlenség semmit sem változott. Erre mondják, hogy vajúdtak a hegyek, és nevetséges egeret szültek. Persze, csak a lakosság szemszögéből. A Mahir-cég felől nézve éppen fordított az eredmény; nevetséges árért, szinte semmi feladatellátásért hirdetési monopóliumhoz jutottak Buda egyik legértékesebb körzetében. Aki itt akar hirdetni, csak tőlük vásárolhat felületet. Konkurencia kiszorítva. Szabadon szabhatják meg az árat, és ha éppen azt akarják, hát a tartalmat is. Az önkormányzat és a Mahir között kötött szerződésről a vak is látja, hogy ellenkezik a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmával. Mégis, a bizottsági üléseken és testületi szavazáskor csak a liberális képviselők emelték fel szavukat a megállapodás ellen, a többiek mind megszavazták.

Hozzászólások

Beküldődr. Szalai Tiborbe 2008/03/10 19:21

Koncz Imre képviselő úr részére Tisztelt Képviselő Úr! A 2008. január 31-i Képviselő–testületi ülésen Ön által feltett kérdésekre – minden válasz előtt a kérdést idézve – az alábbiakról tájékoztatom: 1./ „Mikor döntött erről a Képviselő–testület, hogy kizárólagos jogot biztosít a reklámgazdának?” Mint az Tisztelt Képviselő Úr előtt is ismert a 255/2007. (VI. 28.) Kt. határozatban döntött az Önkormányzat arról, hogy nyilvános, kétfordulós versenytárgyalást ír ki a közterületeinek reklám célú hasznosítására, valamint az ezeken folytatott hirdetési és reklámtevékenység felügyeletére pályázati eljárás keretében a határozat mellékletét képező Hirdetményben, és Pályázati Felhívásban meghatározott feltételek szerint. A Pályázati Felhívás sem kizárólagosságot, sem korlátozást a közterületek tekintetében nem tartalmazott, hanem az abban foglaltak szerint az Önkormányzat, mint kiíró az ajánlattevők részére – többek között – az alábbiak csatolását, illetve tartalmi követelményeket írta elő: – az ajánlattevő referencia igazolását arról, hogy a közterületi reklám(hirdetési)eszköz ellenőrzés, a közterületi reklám(hirdetési) célú bérbeadás, valamint a reklám(hirdetési)eszköz-fejlesztés területén megfelelő tapasztalattal rendelkezik; – a megvalósítani kívánt reklám(hirdetési)eszköz-rendszer mennyiségi, minőségi, elhelyezkedési paramétereit; – a megvalósítás és a reklám-gazdai (hasznosítás + arculat) tevékenység tevékenységi elemeit; – javaslatot a jogosulatlan reklám célú közterületi reklámtevékenység megszüntetésére (felügyelet). A nyertes ajánlattevők ajánlatának elfogadásáról a 315/2007. (IX. 20.) és 403/2007. (XII. 20.) Kt. határozatok döntöttek, és ezek a határozatok tartalmazzák azt, hogy a pályázat első fordulójára beérkezett, a Mahír Cityposter Kft. és a PRO – AURUM ZRt. konzorciumának a határozat mellékletét képező ajánlatát fogadja el a Képviselő–testület, és ezzel a második fordulóban való részvételre feljogosítja, illetve hogy a Képviselő–testület a második fordulóban a konzorcium által benyújtott ajánlatot fogadta el. A megkötött szerződés tartalma – a nyertes ajánlattevők konzorciuma megszerzett jogai, és a konzorciumot terhelő kötelezettségek – a fentiek alapján a Képviselő–testület fenti határozatával elfogadott pályázati felhívás, és az ugyancsak a Képviselő–testület fenti határozataival elfogadott nyertes ajánlat tartalma szerint került megállapításra. A szerződésben ezért kizárólagosság nem szerepel sem a közterületek, sem pedig a reklámhordozók tekintetében. A szerződés VII/1. pontja csak azt tartalmazza, hogy: „Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen szerződés tárgyát képező reklámhordozók elhelyezésére a jelen szerződés időtartama alatt a jelen szerződés teljesítésének biztosítása érdekében közterület-használati hozzájárulást csak a Társaságnak ad.” A fenti rendelkezés nem tekinthető kizárólagosságnak, csak azt az elvárható rendelkezést tartalmazza, hogy a szerződés teljesítésének biztosítása érdekében a tulajdonos Önkormányzat maga is együttműködik, és vállalja azt, hogy a szerződés tartama alatt a szerződés tárgyát képező reklámhordozók elhelyezésére a szerződés szerinti díj megfizetése ellenében csak a társaságnak ad közterület-használati hozzájárulást a szerződés függelékeiben meghatározott közterületeken. Ha ez nem így lenne, és jogosult lenne az Önkormányzat a szerződés tartama alatt a konzorcium helyett harmadik fél részére engedélyezni a reklámhordozók elhelyezését a szerződésben meghatározott közterületeken, akkor ez lehetővé tenné az Önkormányzat részéről a szerződésben foglaltak megszegését, illetve meghiúsítását, ami sértené azt az általános polgári jogi elvet, amely szerint a megkötött szerződéseket azok tartalma szerint kell a feleknek teljesíteni. 2./ „Összefér-e ez (a kizárólagosság) a gazdasági versenykorlátozás tilalmát megfogalmazó törvénnyel?” Tekintettel arra, hogy a fentiekben ismertetettek szerint nem áll fenn kizárólagosság, ezért a szerződés nem sérti a versenykorlátozás tilalmát megfogalmazó törvény rendelkezéseit. A szerződés azért sem sérti a versenykorlátozás tilalmát, mert csak a II. kerület területén lévő, a Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló közterületekre terjed ki, nem érinti többek között a II. kerület területén lévő, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában, illetve a magántulajdonban lévő területeket, valamint a konzorcium ajánlata szerint azokat az állandó hirdetés tartalmú reklámokat sem, amelyek valamely cég kereskedelmi szolgáltatási egysége megközelíthetőségét, illetve tevékenységét mutatják be. 3./ „Megismerve a szerződést, nem kellett volna-e közbeszerzés keretében lebonyolítani a reklámgazda, rendszergazda kiválasztását?” A tevékenység akkor tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, és akkor szolgáltatási koncesszió a Kbt. 242. § (4) bekezdése szerint, ha a hasznosítással együtt a működtetés felelőssége, a gazdasági kockázat átadásra kerül az átvevőnek, valamint a szerződés tárgyát képező szolgáltatás hasznosítási jogának átengedése együtt jár azzal, hogy a szolgáltatást igénybe vevő (3. személy) annak díját, a szolgáltatás jogát az átvevőnek fizeti meg. A Képviselő–testület fenti határozatával elfogadott Pályázati Felhívás, a nyertes ajánlattevők konzorciuma ajánlata, és a megkötött szerződés sem tartalmaz olyan elemeket, hogy a hasznosítással együtt a működtetés felelőssége, és a gazdasági kockázat átadásra kerül a konzorciumra, továbbá hogy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás hasznosítási jogának átengedése együtt jár azzal, hogy a szolgáltatást igénybe vevő annak díját, a szolgáltatás jogát a konzorciumnak fizeti meg. A pályázati felhívás egy atipikus szerződés létrejöttére kiírt pályázat volt, amely a közbeszerzési törvény szerinti értelemben nem tekinthető visszterhes szerződés megkötésére irányuló, megadott tárgyú, és értékű közbeszerzésnek a Kbt. 2. § (1) bekezdése alapján, és ezért az nem tartozik a Kbt. szerinti közbeszerzés körébe. 4./ „Hogyan fogja ellátni a reklámgazdára vonatkozó feladatokat, mert a megismert szerződésben a rendeletben meghatározott feladatokra nem…?” A megkötött szerződés a reklámgazda kötelezettségeit, és jogait részletesen tartalmazza, de a VI.4./ pontban úgy rendelkezik, hogy: „A Társaság ellátja a 34/2007. (XII. 22.) önkormányzati rendeletben a reklámgazdára meghatározott feladatokat a rendeletben meghatározottak szerint, és határidőben. A Társaság, mint reklámgazda a közterület-használati szerződések megkötésére és a közterület-használati díjak beszedésére nem jogosult, ezt a jogot az Önkormányzat fenntartja.” A fenti megfogalmazásból egyértelmű, hogy a hivatkozott önkormányzati rendeletben meghatározott valamennyi feladatot el kell látnia a reklámgazdának, kivéve a közterület-használati szerződések megkötését, és a közterület-használati díjak beszedését, amelyek tekintetében azért került kizárásra a reklámgazda eljárása, mert a nyertes ajánlattevők konzorciuma ajánlatában a fentiekkel kapcsolatos ajánlat nem szerepelt, és a Képviselő–testület a pályázati felhívásról döntő 255/2007. (VI. 28.) Kt. határozatban úgy rendelkezett, hogy nem közbeszerzési pályázatot ír ki, ezért a fentiekre nem lehetett a reklámgazdának felhatalmazást adni. Budapest, 2008. március 10. Tisztelettel: dr. Szalai Tibor jegyző