Mi lesz veled, Víziváros?

A vízivárosiak nem akarnak irodaházat, mélygarázst sem szívesen látnának a Medve utca és a Ganz utca sarkán. Irodaházat terveznek a most még üres közterületre A Víziváros már nem csendes, nyugodt, kopott patinájú városrész. A foghíjak helyén egyre-másra új épületek nőnek ki a földből. Az itt élők növekvő aggodalommal szemlélik környezetük átalakulását. Annál is inkább, mert úgy érzik, nem alakítói, csak elszenvedői a változásoknak. Az Önkormányzat a Víziváros új szabályozási tervét a helyi közösség szinte egyöntetű tiltakozása ellenére fogadta el. A lakók legfőbb sérelme a Medve és a Ganz utca sarkán lévő közterület megszüntetése és eladása volt. Egyesületet szerveztek, lakossági fórumot hívtak össze, tüntettek, tárgyaltak a polgármesterrel, parlamenti és önkormányzati képviselőknél lobbiztak, de az önkormányzati többség nem engedett. Park helyett építési telekké vált a közterület. Hatemeletes irodaház és mélygarázs épülhet az ERFI előtt. A Városvédő Egyesület vízivárosi csoportja mégsem adta fel. Továbbra is küzd az igazáért. Bírósághoz fordul. Az építési engedélyeket tanulmányozza. A napokban lakossági fórumot hirdettek, hogy beszámoljanak a környéken élőknek a legfrissebb fejleményekről. A fórumon a Városvédők kezdeményezésére a tervezők bemutatták a Medve utcai iskolaépítkezés, valamint az OTP Ingatlan Rt. Kapás utcai lakóházépítkezésének terveit is. Több mint százan vettek részt a beszámolón, és követték nagy figyelemmel a tervismertetéseket. Annál is inkább, mert eddig még nem fordult elő, hogy a környék lakói hamarabb ismerkedhessenek meg a tervekkel, minthogy az építkezés elkezdődne. A vízivárosiak csodálkozva vették tudomásul, hogy míg a tüntetésükre és a korábbi lakossági fórumukra szinte minden párt elküldte parlamenti és önkormányzati képviselőjét, erre a gyűlésre már csak a helyi szabad demokraták jöttek el. Sajnos, a magyarázat is kézenfekvő. Ez ügyben csak az SZDSZ képviselőinek lehet tiszta a lelkiismerete. Póta Gyula és Eörsi Mátyás nem csak hitegette a helyieket, ők valóban nem szavazták meg sem a szabályozási tervet, sem a közterület eladását. Többen emlékeztek viszont dr. Balsai István képviselő szavaira, amikor a fáklyás tüntetésen a tömeghangulattól megittasodva elkérte a megafont, és 99%-ra megígérte, hogy az őt támogató pártok nem fognak a polgárok ellen szavazni. Aztán mégis úgy lett, ahogy egy hölgy felolvasta a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét: minden MDF-es és Fidesz-es szavazat a közterület kiárusítása mellett szólt. Baráth Árpád, a városvédő csoport vezetője elmondta, a továbbiakban a kármérséklésre koncentrálnak. Céljuk, hogy az ERFI-székház bővítése s a mélygarázs megépítése a lehető legkisebb mértékben zavarja a környék közlekedési rendjét, csökkentse a lakosság által igénybe vehető parkolóhelyek számát. A városvédők már a szabályozási terv egyeztetésekor jelezték az Önkormányzatnak, hogy az ERFI bővítésekor ügyfélként szeretnének részt venni a majdani engedélyeztetési eljárásban. Bár akkor ígéretet kaptak erre, az Önkormányzattól mégsem értesítették őket arról, hogy az ERFI elvi építési engedélyért folyamodott. A terveket is csak a Fővárosi Tervtanácsban ismerhették meg. Kiderült, hogy a tervezett mélygarázsban összesen 154 parkolóhelyet építenek, miközben a kibővített ERFI-irodaháznak a szabványok szerint legalább 360 helyre lenne szüksége. A mélygarázs forgalmának biztosítására a Medve, a Ganz és a Kandó utcát is egyirányúsítani kellene a Bem József utca irányába. A Kacsa utcától a Kandó utcáig meg lenne tiltva a parkolás. Ha ez megvalósul, akkor a környék lakói lehetetlen helyzetbe kerülnek, sehol sem tudnak majd leállni az autóikkal, és a tetejébe ablakaik alatt még a megnövekedett forgalmat is el kellene viselniük. Bencze B. György polgármester a közterület megszüntetését és az olcsó eladási árat az ügylet megkötésekor azzal magyarázta, hogy a szerződés szerint az építtetőnek 80 gépkocsi-beállóhelyet bárki által igénybe vehető közcélú parkolóként kell üzemeltetnie. Később azonban ez a kitétel eltűnt a szerződésből. S mint látható, nemhogy a beépítés ellenében biztonságos parkolási lehetőséghez jutottak volna a helyiek, de lemondhatnak arról is, ami jelenleg a rendelkezésükre áll. Vajon kinek érte meg ez a szerződésmódosítás? A Fővárosi Tervtanács, szemben a helyi építési hatósággal, észlelte a terv szabálytalanságait és hiányosságait, s nem támogatta az elvi építési terv elfogadását. A helyiek mindenesetre résen lesznek. Az biztos, hogy az ERFI-vel szomszédos ingatlan tulajdonosainak, a Medve utca 23. lakóinak lesz beleszólása az építési engedélyezési eljárásba, akkor is, ha a Polgármesteri Hivatal továbbra sem tekinti ügyfélnek a városvédőket. Már ott a fórumon megszerveződött egy akciócsoport, s az egész engedélyezési folyamat során ügyvédi segédlettel fogják képviselni a környék érdekeit. Ragaszkodni fognak hozzá, hogy a környék számára az esetleges építkezés után is legalább annyi szabadon használható parkolóhely álljon rendelkezésre, mint előtte. Az ERFI-irodaházat pedig csak annyival lehessen bővíteni, hogy az építendő mélygarázs képes legyen helyet adni az irodaházhoz szükséges összes parkolónak. Vagyis, egészen biztos, hogy a volt tér helyére nem lehet majd hatemeletes irodaházrészt emelni.

Iskola a római romokon

A Medve utcai iskola bővítését már 1994-ben elhatározta az Önkormányzat. A szándék az volt, hogy a Bem József utcai iskolát összevonják a Medvével úgy, hogy közben korszerűsítik a régi épületet, s a sporttagozatosok igényeit is kielégítő új tornacsarnokot építenek a régi iskola mellé. Póta Gyula az akkori szokásoknak megfelelően pályázatot írt ki a tervekre. A győztes terv engedélyezése során azonban kiderült, hogy a telken olyan értékes római kori romok találhatók, melyek helyszíni bemutatáshoz a Budapesti Történeti Múzeum ragaszkodik. Vagyis a CIB által parkolónak használt telken csak lábakon álló épületet lehet építeni. Póta Gyula a horribilis költségeket látva akkor elállt a Medve utcai iskola bővítésétől. A Fidesz-adminisztráció azonban felmelegítette az épületbővítés tervét. Pályázat mellőzésével új tervet készíttettek, s megkezdték az építkezést. Az átépítés alatt a Medve utcai iskolások a Margit körúti volt kisegítő iskola épületében tanulnak, abban az épületben, melyről a képviselő-testületi többség még 1999-ben kimondta, hogy nem alkalmas oktatásra. Igaz, akkor a polgármester célja a kisegítő iskola megszüntetése volt. A lábakon álló épületszárnyban tornaterem épül, a régi tornatermet már el is bontották, az eredeti épületet az udvar felé bővítik. Az építési költség meg fogja haladni az 1 milliárdot. A terveket Cságoly Ferenc és Sólyom Benedek készítették. A fórumon bemutatott látványterveket a közönség nem fogadta egyöntetű lelkesedéssel. Nem értették, hogy a tornatermi szárnyat miért lapostetővel tervezték, s az ablakkiosztások sincsenek összhangban a magastetős régi épülettel. Sajnos, a tervezők úgy döntöttek, hogy lapunknak nem adnak látványtervet az épületről. Elnézést kérünk olvasóinktól, hogy ezért nem tudjuk bemutatni, milyen lesz az Önkormányzat új iskolája. Siker a Kapás utcában A Kapás utcai foghíjon jelenleg parkoló működik, a szomszédok szerint meglehetősen rendezetlen körülmények között. A telek tulajdonosa, az OTP Ingatlan Rt. lakásokat szeretne itt építeni. A beruházó tisztában van a foghíjbeépítés minden buktatójával. A lakók már megszokták, hogy a telken nem áll ház; nehezen fogadják el, ha egyszercsak zárt házsor szűkíti le utcájuk légterét. A tűzfalak túloldalán élők gyakran élnek a lehetőséggel, s bár szabálytalanul, de ablakokat nyitnak az üres telekre. Az új házaknak kötelező lakásonként egy garázst biztosítani. Ezt csak mélygarázzsal lehet megoldani, de a szomszéd házak alapja nem biztos, hogy sértetlenül kibírja, ha mellette az új ház pincéjét mélyebbre ássák. Ezért a lakók tartanak a szomszédok építkezésétől. Hajnal Zsoltnak, a Kapás utca 26–44. tervezőjének, úgy látszik, minden problémára sikerült megnyugtató megoldást találnia. Zártsorú beépítés helyett épületei között utca szélességű (16 méter) teret hagyott. Szellemes megoldással úgy sikerült elhelyezni a 126 parkolót biztosító mélygarázst, hogy nem kell majd a szomszéd épületek alapjait megközelítenie. Az épületek elhelyezésénél tekintettel volt a tűzfalon lévő ablakokra, úgy, hogy egyiket sem kell majd befalazni.

Makett

Az épület makettja a jelenlévők között osztatlan sikert aratott. A cég képviselőjétől már a helyszínen többen érdeklődtek, hol lehet majd venni az itt épülő lakásokból, s mennyi lesz az ára. Az érdeklődés azonban még korai. A Kapás u. 24. tulajdonosai fellebbeztek. Az építési engedélyre még várni kell.

Parkolási anomáliák

A Vízivárosban a helyi lakosok szerint a parkolási rendszer bevezetése elkapkodott dolog volt. A mai napig nem egyértelmű, hogy hol kell fizetni a parkolásért, hol nem. Érthetetlen, hogy miért lehet a Bem téren és a Bem József utcában ingyen parkolni, miközben a mellékutcákban Budapest legdrágább parkolási övezete fekszik.

Parkolás az ERFI körül

Ugyanez a bizonytalanság tapasztalható az ERFI körüli területen. Itt hol felszerelnek egy parkolóautomatát, hol leszerelik azt. Az egyik parkolóőr tudja, hogy a parkoló autó éppen közterületen vagy az egyik telek be nem kerített részén áll, a másik nem. Kiszámíthatatlanul hullanak a „mikuláscsomagok”. A parkolási rendszer bevezetése előtt nem ártott volna az egész területre átfogó forgalomtechnikai tervet készíteni, s a szükséges szegélykorrekciókat, parkolóöblöket megépíteni. Az egész beindításán az látszik, hogy valakik minél előbb pénzt szerettek volna keresni, de igazából nem értettek ahhoz, amit csináltak. Az iskolaépítkezés elkezdésével a CIB Bank működéséhez nincs többé elég parkolóhely. Mit szándékozik tenni a CIB és az Önkormányzat a helyzet megoldásáért, kérdezték többen is. És még egy elvi kérdés merült fel: ha valaki a cégautót magáncélra is használja, akkor személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást is kell érte fizetni. Miért nem jár ilyenkor a helyi lakost megillető parkolási kedvezmény a cégautót használónak?

A Tervtanács elutasítja

Részlet a Fővárosi Tervtanács 2001. december 19-én a Medve utca 25–29. szám alatti irodaház-bővítés és korszerűsítés elvi építési engedélyi tervéről készült jegyzőkönyvéből.

A bemutatott terv alapján a Tervtanács megállapította, hogy a tervező az RRT-ben javasolt közterület alatti mélygarázs létesítésével sem oldotta meg a parkolási igényeket, ezért átgondolásra javasolja különösen a közterületre tervezett mélygarázs közlekedési kapcsolatát. A tervezett és meglévő többszintes épület nagy tömegű beépítést eredményez, ami szervetlenül illeszkedik a meglévő városszövetbe. A régi irodaépület építésének idején divatos függönyfalas szerkezet is alapvetően eltérő karaktert hozott a vízivárosi környezetbe. A tervezett árkádosított, a régihez hasonló raszteres homlokzattal kialakított új irodaépület ezt az állapotot tovább rontja, nem javítja a karakterét vesztett környezetet, ezért a Tervtanács javasolja, a tervező gondolja át újra a tervét a régi épület homlokzatának átalakításával, ritmusával a környezettel jobban harmonizáló, „vízivárosiasabb” beépítés kialakításával. A Tervtanács az opponenssel egyetértve javasolja az alaprajzi elrendezés belső funkcionális kapcsolatainak újragondolását. A Tervtanács a bemutatott terv ebben a formában történő engedélyezését nem támogatja.