Új közlekedési terv
„Nem úgy van ez, mint a cowboyfilmekben, hogy valaki bejön, és aztán rendet tesz” — mondja egy szimpatikus kisvárosi polgármester az egyik kampányfilmben. És nagyon igaza van — az önkormányzati munka ma már egy szakma. Óvakodni kell azoktól, akik csak felelőtlenül ötletelnek. Egy város közlekedése bonyolult szervezet; ha beavatkozunk az egyik ponton, annak könnyen súlyos lehet kihatása másik háromra. A kilencvenes évek közepén a kerület tömegközlekedése már nagyon akadozott. A veszélyes útkereszteződésekben naponta történtek balesetek. Dugókban araszoltak előre az autók és a buszok, miközben a torlódások elől menekülők addig csendes mellékutcák nyugalmát borították fel néhány perces előnyszerzésért. Az Önkormányzat vezetése az egész kerületre kiterjedő, átfogó közlekedési intézkedési tervet rendelt a Pro Urbe cégtől, hogy erre alapozva költségvetési helyzetének függvényében fejlessze úthálózatát. A tömegközlekedés előnyben részesítése az elkészült terv vezérgondolata. Javaslatai alapján lett kialakítva a Szépvölgyi úti, a Bimbó úti és a Rómer Flóris utcai buszsáv. A kereszteződések könnyebb átjárhatóságát és főleg biztonságosabbá tételét célzó javaslat volt az akkor még szokatlan körforgalmak kiépítése. Elsőként a Pasaréti tér készült el, majd az Ady Endre utcai, idén pedig a Pusztaszeri körönd és az éppen átadott Nagykovácsi úti. Jogerős az engedély a Hidegkúti Városközpontra is. A terv javaslatot adott jó néhány kisebb jelentőségű úgynevezett kiskorrekcióra. Ezekből is több megépült már. Ilyen a Szépvölgyi út—Zöldlomb utca sarka, vagy a Marczibányi tér forgalmi rendjének átszervezése. Szintén a terv alapján jelölték ki a Tempó 30-as övezeteket. S bizony, ez a terv javasolta a látszólag csak az autósok bosszantására a menekülőútvonalak elvágását is. Azóta is hányszor próbálják valamilyen indokkal újra megnyitni az átmenőforgalom előtt a Völgy utcát. De biztosan sokan fognak panaszkodni a Szalonka út átjárhatatlanná tétele ellen is. A menekülőútvonalak újbóli megnyitása semmivel sem csökkentené a főútvonalak zsúfoltságát, viszont megbolygatná egész lakóövezetek nyugalmát. A közlekedési terveknek a motorizáció gyors fejlődése miatt hamar lejár a szavatossága. A következő négyéves ciklus egyik legsürgetőbb feladata lesz új intézkedési tervet készíttetni, mert az elmúlt tíz év során sok új közlekedési probléma merült fel. Hidegkút akut problémái mellett meg kell vizsgálni, hogy a Törökvész út másik két forgalmas, nehezen áttekinthető csomópontjában, a Kapy utcaiban és az Alsó Törökvész útiban is megoldást hozna-e egy körforgalom kialakítása, vagy például miképpen lehetne a Szilágyi Erzsébet fasort követően a Hűvösvölgyi úton buszsávval gyorsítani a tömegközlekedést. Egészen biztosan át kell szervezni a Mammutok körüli forgalmi rendet, mert ma már nagyon gyakran bedugul itt a forgalom. Számtalan problémára sokféle megoldás képzelhető el. A felelőtlen rögtönzésektől azonban óvakodni kell! Népszavazás a végállomásról? Horváth Csaba polgármester a közelmúltban bemutatta a hidegkúti végállomás környékére kiírt építészeti tervpályázat díjnyertes terveit. A megjelent alkotók ismertették terveiket, majd a lakosság elmondta a véleményét. Sőt, a polgármester társadalmi zsűrit hirdetve megkérte a résztvevőket, hogy szavazzanak a tervekről, és a lakosságnak legkedvesebb tervből kiindulva fog elkészülni a kiviteli tervdokumentáció. Véleményem szerint a szavazás legfeljebb a lakosság ízlését tükrözheti, de az információk hiánya és a laikusság miatt nem várható el, hogy bárki felelős döntést hozzon egy több hektáros terület beépítésének mikéntjéről, hogy a pénzügyi következményekről már ne is beszéljünk. Hidegkút kapujának kialakításáról, a városrész egészére ható döntésről van szó. Még nincs eldöntve véglegesen semmi, ezért mégis jó lehetőséget látok egy társadalmi párbeszédre. Éljünk vele, de ne elégedjünk meg a szavazással. Alakítsunk ki valós társadalmi zsűrit, de ne egy már elbírált tervpályázat újraértékelésére, hanem a területfejlesztés valódi kérdéseire. Például: valóban kell-e ide egy újabb bevásárlóközpont (mert azt tudni kell, hogy mindegyik terv 12 ezer négyzetméter eladótérrel számol)? Mennyi parkolóhely létesüljön; elég-e az építési szabályokban előírt minimum? Megépüljön-e az innen induló elkerülő út, mely — megmászva a Kővári utat — a repülőteret átvágva elér a Patakhegyi útig? Esetleg csak egy piactér létesüljön itt, hangulatos vendéglátó és szolgáltató egységekkel? Egy találkozási pont legyen nekünk, hidegkútiaknak padokkal és virágokkal? Hogyan is működne egy ilyen társadalmi zsűri? Ez is csak egy időrabló pótcselekvés lenne-e, vagy a képviseleti demokrácia hibáit kiküszöbölő hatékony eszköz? A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy a társadalmi részvétel egyik eredményes technikája az esküdtszéki bíráskodás mintájára létrehozott társadalmi zsűri. A rendszerint 12–16 fős testületek lehetnek egy kistelepülés vagy akár egy ország felkészített kiválasztottjai. Az érdekelt felek képviselőiből (például egy önkormányzat, szakértők, helyi lakosok, természetvédők, szabályozó szerv, támogatók és ellenzők) álló tanácsadó testület meghatározza a megtárgyalandó alternatívákat, részt vesz a tagok kiválasztásában. Nem lehetnek tagok, de felszólalhatnak az előkészítésben részt vevő szakemberek, pro és kontra kampányolók, választott képviselők, hivatalnokok. A moderált vitafolyamatban mindenki egyenlő esélyeket kap, a záródokumentumba pedig mindenkinek az ajánlása bekerül. A társadalmi zsűri legitimitása nyilván attól függ, hogy a benne részt vevők mennyire reprezentálják a helyi közösséget. Hidegkút évtizedekre meghatározó döntések előtt áll: a végállomás és környéke kérdésköre mellett még nagyon fontos a Szabadság utcai sportpálya, az Erzsébet-liget sorsa, az M0-ás… Érdemes lenne időt szánni a fontos kérdések megbeszélésére, a képviselőknek is szükségük van arra, hogy megismerjék a véleményeket. A legjobban annak örülnék, ha ezek a megbeszélések nem pártok szerint szerveződnének. Valódi társadalmi zsűrit hozzunk létre! Én ezt szeretném!
Lassabban, biztonságosabban
A kerület lejtős utcái száguldásra csábítják az autósokat. A vezetők sokszor nem is érzékelik, hogy túllépték a lakott területen előírt maximális 50 km/órás sebességhatárt. Az önkormányzat első lépésként az autósok figyelmeztetésére napelemmel működő automatikus sebességkijelző táblákat állíttatott fel a legveszélyeztetettebb útszakaszokon. Ezek azok a helyek, ahol korábban a rendőrség is gyakran tartott radaros sebességmérést a balesetveszély csökkentése érdekében. 
Mivel a készülékek elhelyezése nem igényel útbontást, könnyen áthelyezhetők. Jelenleg a Zöldlomb utcában, a Törökvész úton, a Kapy utcában és a Nagykovácsi úton találkozhatunk a lassításra ösztönző táblákkal. Egy készülék 800 ezer forintba került. Hármat az önkormányzat saját költségvetéséből finanszírozott, a negyedik elhelyezésére egy BM-pályázatból elnyert összeg adott lehetőséget. Az önkormányzat további készülékek beszerzését is tervezi.
Kevesebb fekvőrendőr
Az utóbbi időben felújított utcáknál többen észrevételezték, hogy nem állították helyre a fekvőrendőröket. Így tűnt el a Garas utcából és a Szemlőhegy utcából is a lassításra késztető útakadály. Kollár György, a Településüzemeltetési Bizottság elnöke elmondta lapunknak, hogy az önkormányzat egy a Közlekedéstudományi Intézet által készített vizsgálat alapján változtatott a korábbi gyakorlaton, és fekvőrendőr építését csak közlekedésbiztonsági szempontból indokolt helyen, például iskolák és közintézmények környékén engedélyezi. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a mesterséges akadályok az átmenő forgalmat nem térítik el a lakóutcáktól, ugyanakkor a járművek állandó gyorsításra és lassításra kényszerítésével közvetve környezetszennyezést okoznak. Hozzátette, a helyben lakókat joggal irritáló átmenő forgalom korlátozására új forgalomtechnikai megoldásokat kell keresni. Ilyen lehet például az átmenő forgalmat ellehetetlenítő egyirányúsítás. Ehhez azonban az egész kerületre kiterjedő közlekedésszervezési stratégiát kell kidolgozni, amelyben a fő hangsúlyt a lakó- és pihenőövezetek forgalmának csillapítására, a közlekedésbiztonság javítására kell helyezni. A konkrét helyszínekkel kapcsolatban Kollár György megnyugtatott, az elbontott menetdinamikai küszöbök vissza fognak kerülni a korábbi helyükre. Sok panasz érkezett a fekvőrendőrök kialakításával és láthatóságával kapcsolatosan, ezért a közlekedésbiztonsági szempontból indokolt helyeken a meglévő fekvő rendőröket az önkormányzat az autósok számára is elfogadhatóbb kialakításúra cseréli. Az átépítéskor azt is mérlegelni fogják, hogy például a gyalogátkelőhelyek környezetében nem célszerűbb-e magát a zebrát emelni ki az út síkjából. A Településüzemeltetési Bizottság elnöke szerint a második kerületben élők nagy többsége balesetmentes, csöndes, kis forgalmú lakóövezetben szeretne élni. Erre az egyetlen megoldás a forgalom csillapítása, a lakóövezetek átmenő forgalmának korlátozása. Véleménye szerint, ha ezzel párhuzamosan sikerül a tömegközlekedés minőségén is javítani, akkor az autósok előbb-utóbb otthon fogják hagyni az autóikat, ami hatékony előrelépést jelenthet a kerület környezeti állapotának javításában, az egészséges lakókörnyezet megteremtésében és megőrzésében.
