A II. kerület egyedülállóan érdekes és értékes, védett természeti emléke a híres Kondor úti cédrusfa. A mintegy 130 esztendős, gyönyörű cédrus ma a néhány régi nyaralóval és újabb villákkal beépített terület szélén helyezkedik el, a Nyéki-hegy délkeleti lejtőjén. De hogyan került ide ez a Közép-Európában nem honos, itt igen ritkán előforduló fa? Magától nem nőtt, valakinek ültetnie kellett. Márpedig a Keselyű úti villa, amelynek közelében áll, a fánál lényegesen fiatalabb. A XIX. század derekán ez a vidék még nem volt lakott; erdők, rétek, helyenként szőlők borították a domboldalakat. Ez idő tájt közel és távol a környéken csak egyetlen épület állt: az Ördögárok-patak völgyében, a mai Páfrány úton a lipótmezei vendéglő. Magát a Lipótmezei dűlőt is e vendéglő tulajdonosáról, Göbl Lipótról nevezték el. Ez a vendéglő nagy kertjével és szép környékével annak idején igen népszerű volt a zöldbe vágyó budaiak és pestiek körében. 1824-ben egy Liebrich nevű művész meg is örökítette a vendéglőt és kertjét. A vízfestmény előterében az Ördög-árkon átvezető híd látható, amelyen éppen egy hintó halad át; a híd korlátját szobrok díszítik, a kertben emberek sétálgatnak, illetve üldögélnek az asztaloknál.
Három-négy évtizeddel később azonban egy újabb vendéglő is létesült a környéken, mégpedig ennél sokkal nehezebben megközelíthető helyen: a mai Kondor út 5. szám alatt. A kerttel körülvett, fatornácos épület először Buda város egész területének 1870–1871-ben készült felmérési térképén szerepelt „A szép kilátáshoz” felirattal. A korabeli címtárak szerint az épület Huber Antalé volt. A térkép szerint „A szép kilátás” vendéglőt a mai Szalonka utcából lehetett megközelíteni, ahonnan egy fasor vezetett hozzá. A szép kilátás elnevezésnek akkoriban megvolt az alapja, hiszen a még teljesen beépítetlen, meredek domboldalról valóban pompás kilátás nyílhatott az Ördög-árok völgyére és a szemközti hegyvonulatra (Nagy és Kis Hárs-hegy, János-hegy, Sváb-hegy).
Később az egész környék az Apáthy-család birtokába került; erről a családról kapta nevét az Apáthy-szikla.
Visszatérve kiindulópontunkhoz, a cédrushoz: a fát 1870 körül csakis Huber Antal (vagy a házanépéből valaki) ültethette, hiszen az a terület, amelyen a fa áll, a vendéglő körüli kerthez tartozott. Ma egy külön, túlontúl kicsinyre méretezett, bekerített teret jelöltek ki számára, amely természetvédelmi területnek minősül (egyébként a Nyéki-hegynek a Kondor út páros – eddig még szerencsére nem beépített – oldalától északnyugatra eső egész lejtője is természetvédelmi terület). A régi kocsma és melléképülete helyén ma is állnak lakóépületek, amelyek – jóllehet átalakított formában – azonosak lehetnek Huber egykori, „A szép kilátáshoz” címzett vendéglőjével. Mindenképpen meg kellene akadályozni, hogy a környéken teljes gőzzel folyó sűrű beépítés elvegye a cédrusfa és a régi vendéglő levegőjét, életterét.
Litvánné Gál Éva
