Országgyűlés harmadgőzzel

Az SZDSZ tudományos háttérintézete, a Politikai Szakértői Intézet összefoglalót készített az Országgyűlés 1999. I. félévi munkájáról. A tavaly alakult „virtuális intézet” elsősorban szakértői háttérmunkák koordinálására szerveződött, és mind a párt, mind a frakció számára végez szakmai feladatokat. A parlament — a költségvetés novemberi tárgyalását kivéve — továbbra is három hetente ülésezik. A „sokkal több mint kormányváltás” jegyében januárban végrehajtott változtatás miatt 1999. I. félévében az előző ciklus azonos időszakához képest 36 százalékkal kevesebb napon ülésezett az Országgyűlés, a tárgyalási idő negyedével csökkent. Ez utóbbin belül a részletes vitára, az interpellációkra, kérdésekre, azonnali kérdésekre csak fele annyi idő jutott, mint négy évvel korábban. A fele annyi időben a kormány ellenőrzésére hivatott intézménnyel, az interpellációval — a normális országok normális parlamenti szokásaival ellentétben — roppant szívesen éltek a kormánypárti képviselők: az általuk elmondott interpellációk száma tizenkétszeresére nőtt, miközben a mai ellenzékiek négy évvel ezelőtti elődeiknél kevesebbszer ragadták meg az alkalmat a felszólalásra. Az egyharmaddal kevesebb ülésnapon ugyanennyivel kevesebb törvényt fogadott el a T. Ház. A nemzetközi szerződések törvénybe iktatását mindkét ciklusban leszámítva az elfogadott törvények száma a korábbi 54-gyel szemben csak 35 volt. Az SZDSZ frakció legtöbb módosító javaslatot benyújtó képviselője Hack Péter, Béki Gabriella és Horn Gábor volt. A parlament leggyakrabban felszólaló szabad demokrata kéviselője Bauer Tamás volt (77 felszólalás csaknem 7 órai időtartamban), őt Béki Gabriella (56 felszólalás, 5 óra), Kovács Kálmán (37 felszólalás, 3,5 óra) és Kis Zoltán (33 felszólalás, 3 óra) követi. (1999/2, 4. oldal)