Mértékadó

Konzervatív polgármestert választott a kerület. Elvárható tőle, hogy őrizze a hagyományokat. A II. kerületi önkormányzatnak értékes hagyományai vannak. A liberálisok nyertek 1990-ben. Minden rendszer kiépítésében az alapító atyák felelőssége a legnagyobb. Mi, liberálisok tudatosan készültünk az önkormányzásra. A feladatra válogattunk szakembereket. Képviselőink között sosem volt olyan, akinek ne lett volna felsőfokú végzettsége. Szégyelltük volna, ha erővel győzzük meg elfogadható érvek helyett képviselőtársainkat. A liberális frakció személyi összetétele is a legstabilabb. Nem a pártkarrierek hullámzása, hanem a szakmai felkészültség határozza meg frakciónk összetételét. Ötünk közül hárman a kezdetek óta tagjai vagyunk a képviselő-testületnek, s másik két képviselőtársunk is harmadik ciklusát tölti közöttünk. A kerület és az ügyek ismerete hasznára válik az egész testület munkájának. Póta Gyula vezetésével az első nyolc év alatt minden politikai erő által elfogadott működési formát alakítottunk ki. Az önkormányzat életéből tendenciózusan kizártuk a nagypolitikát. A testület csak és kizárólag arra koncentrált, ami a dolga: a helyi ügyek megoldására. A politikai indulatok távoltartása megteremtette a lehetőséget a feladatok konszenzusos megoldására. Kivételes szerencse, hogy mind a konzervatívok, mind a szocialisták kezdettől fogva a liberálisok jó és kreatív partnereinek bizonyultak. Az erőviszonyok megváltozása sem rombolta le az együttműködési készséget. Csak így lehetett nekivágni olyan, kezdetben komoly ellenállást kiváltó ügyeknek, mint az oktatási iténzményrendszerünk racionalizálása, a Fény utcai piac átépítése vagy a Millenáris park kialakítása. A konszenzusos politizálás mellett a liberálisoknak sikerült partnereikkel elfogadtatni, hogy az önkormányzat pénzügyi stabilitását elsődleges szempontként kezeljék. Sem a Bokros-csomag, sem az az öt év, amikor a fővárosi forrásmegosztás igen hátrányosan érintette a kerületet, nem rendítette meg a költségvetésünket. A képviselő-testület nem vett fel hiteleket, nem kezdett pénzügyi kalandorpolitikába, hanem racionálisan visszafogta a költségeket. Az intézményrendszer és a pénzügyi lehetőségeink harmóniájának biztosítása mellett hasonló súlyt fektettünk az élhető környezet fenntartására is. A képviselő-testület eddig egységesen ellenállt külterületek belterületbe vonásának, újabb építési telkek kialakításának. Ezek az elvek nem tűnnek csodadolgoknak. De hány olyan önkormányzat van, ahol mindennek a legkisebb jele sem fedezhető fel! Az elmúlt tizenhét év során persze nem volt mindig ilyen idilli a kép. Az előző fideszes polgármester néhányszor megpróbálta felrúgni a közösen kialakított elveket. Presztízsépítkezésekkel, mint a funkcionálisan rosszul sikerült Klebelsberg Művelődési Központ; a zöldterületek csökkentésével; az oktatási intézményrendszerünk elsorvasztási kísérletével. Valószínűleg bukása is ennek volt köszönhető. Reméljük, hogy Láng Zsolt továbbra is hű marad a kerületi hagyományokhoz, és ebben a tekintetben valóban konzervatív polgármestere lesz a II. kerületnek. Ha úgy folytatja, ahogyan működése első évében elkezdte, akkor az SZDSZ-ben józan ellenzékre talál. Élesen fogjuk képviselni a lefektetett elveket, de minden értelmes és szükséges lépést támogatni fogunk — akkor is, ha az ötlet mástól származik.