A hívek tartsák el az egyházakat

Demokraták Szövetsége európai parlamenti kampányának ezért az a célja, hogy megmutassa: minden fontos kérdésben létezik liberális megoldás, s ezt Magyarországon az SZDSZ képviseli. Az SZDSZ módosítaná az egyházak finanszírozására vonatkozó jogszabályokat, annak érdekében, hogy hitéleti tevékenységüket ne közpénzből, hanem a hívek felajánlásaiból fedezzék. Ezt közölte Demszky Gábor, a szabad demokraták európai parlamenti listavezetője a párt sajtótájékoztatóján. Demszky szerint az egyházak közfeladatait, valamint a műemlékvédelmet továbbra is az államnak kell finanszíroznia, ugyanakkor leszögezte: az egyházak autonómiájának az a biztosítéka, ha hívei támogatásából fedezik működésüket. Mint mondta, az állam és az egyház szétválasztása a legrégebbi liberális törekvések egyike. Módosítanák ugyanakkor azt a szabályozást, melynek alapján a polgárok szabadon dönthetnek arról, milyen szervezeteket, köztük egyházakat kívánnak támogatni. A párt javaslata szerint a mostani kétszer egy százalékot összevonnák, sőt Demszky azt is el tudja képzelni, hogy 3 százalékra növeljék. Az SZDSZ e heti EP-választási kampányának kérdése is az, támogassa-e az állam az egyházakat. A párt szerint erre a konzervatív válasz az, hogy igen, az államnak a költségvetésből, a népszámláláson megállapított vallási arányokat figyelembe véve, az egyházak igényeiből kiindulva kell támogatást nyújtania. A szocialista megoldás az, hogy az állam támogatást ad az egyházaknak, ugyanolyan arányban, ahogy hívei teszik. Az SZDSZ válasza ugyanakkor az, hogy költségvetési pénzből ne támogassák az egyházakat.

• liberális válasz: A költségvetés közvetlenül ne. Az államnak azt kell lehetővé tenni, hogy az egyházak az adózók akaratának megfelelően részesüljenek a személyi jövedelemadó felajánlható részéből.
• konzervatív válasz: Igen, különösen a történelmi egyházakat. A támogatás mértékének a népszámláláson megállapított vallási arányokat figyelmebe véve, az egyházak igényeiből kell kiindulnia.
• szocialista válasz: Igen, ugyanolyan arányban, ahogy híveik teszik. Ezért a személyi jövedelemadó felajánlások arányait figyelembe véve kell az államnak az egyházakat támogatnia, a támogatás nagyságrendjéről pedig meg kell állapodni velük.

Gondolatok az állam és egyház gazdasági szétválasztásáról

Még 75 nap és Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz. Egyszer és mindenkorra lezárul egy átmeneti korszak: végleg befejeződik a rendszerváltás. Most, amikor Magyarország új korszaka előtt állunk a SZDSZ, a magyar liberális párt, szeretné újra feltenni a demokrácia alapkérdéseit. Újra végig kell gondolnunk, hogy mi az állam feladata. Mi a kötelessége, és mi az, amihez semmi köze? Ez az a kérdés, amiben a magyar liberálisok az európai uniós csatlakozás előtt vitára hívják a rivális pártokat. Aztán döntsenek a szavazók melyik elképzelés a legvonzóbb a számukra. Erről szól az a hat hete tartó sajtótájékoztató-sorozat, ahol egy-egy fontos alapkérdést járunk körül. Ezekben a napokban minden magyar család szórólapokat, leveleket talál a postaládájában. Ezekben a levelekben civil szervezetek és egyházak kérik az adózókat, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-át ajánlják fel a számukra. Örömmel olvasom ezeket a leveleket, hiszen egy igazi liberális sikertörténet kiteljesedését látom benne. 1996-ban az SZDSZ kezdeményezte az egyszázalékos rendszert. Azt akartuk elérni, hogy a civil szervezetek és az egyházak támogatása az állampolgárok akaratától függjön. Ma, nyolc évvel később megállapíthatjuk, hogy jó döntést hoztunk. Egyre több állampolgár ajánl fel egyre több pénzt egyre több szervezet számára. A 2003-ra mintegy tízmilliárdra nőtt az összeg, amelyről a polgárok rendelkeztek adóbevallásuk kitöltése során. Ezen belül az egyházak javára felajánlott összeg az 1999-es 1,4 milliárdról, 2003-ban közel 3 milliárd forintra emelkedett. A civil szervezeteknek adományozott összeg hárommilliárdról 6,1 milliárd forintra nőtt ugyanezen időszak alatt. Különösen örvendetes, hogy 2003-ban minden korábbinál több pénzt ajánlottak fel az adózók az egyházaknak. A hívek által felajánlott 3 milliárd forintból 1,8 milliárdot a Magyar Katolikus Egyház, 598 milliót a Magyarországi Református Egyház, 192 milliót pedig a Magyarországi Evangélikus Egyház kapott, a fennmaradó összegen pedig a kisebb egyházak osztoztak. Ebben a támogatási formában az állam csak postás szerepet játszik: közvetíti az adózó felajánlását az egyháznak. Az SZDSZ, a magyar liberális párt arra törekszik, ha ez az elv váljon általánossá az egyházak finanszírozásában. Miért fontos ez? Az Alkotmánya 60. paragrafusa kimondja, hogy „A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.” Az állam és az egyház szétválasztása a legrégebbi liberális törekvések egyike. A vallásháborúk által felperzselt Európában több mint 300 éve született meg az az igény, hogy az állam ne foglaljon állást lelkiismereti kérdésben. Ez az eszme azóta a legtöbb európai Alkotmányba beépült, így biztosítva azt, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa vallását, vagy élhessen egyenjogú polgárként akkor is, ha egyik vallás tanítását sem fogadja el. A történelem azt is bebizonyította, hogy az állam világnézeti semlegessége segített az egyházaknak újrafogalmazni társadalmi szerepüket. A politikai befolyás folyamatos csökkenésével az egyházak társadalmi felelőssége nem szűnt meg, csak átalakult. A liberálisok meggyőződése, hogy a sokszínű, modern társadalmakban az egyházak erkölcsi tanítása, szociális érzékenysége is hozzájárul egy emberségesebb és élhetőbb világ megteremetéséhez. Magyarországon azonban az egyházak autonómiája ellentmondásos. Az egyházak ugyan szabadon hirdethetik tanaikat, de anyagilag függenek az államtól. Az egyszázalékos rendszer mellett az egyházak támogatási rendszerében jelentős szerepe van az állami költségvetésnek, amelyet a mindenkori kormánypártok szavaznak meg. Ez a gazdasági függés sérti az egyházak autonómiáját. Nem meglepő, ha sok egyházi szereplő érzi azt, hogy politikai elvárásoknak kell megfelelnie. Az sem véletlen, hogy sok politikus próbál visszaélni helyzetével, és politikai szerepvállalásra ösztönzi az egyházakat. A hívek által felajánlott 3 milliárd forinthoz tavaly jelentős — 7 milliárd forintos — állami kiegészítés is járult. Az egyházak állami támogatására azonban ennél jóval nagyobb összeg jut. A hitélet támogatására és egyházi rekonstrukciós célokra 18 milliárdot fordított tavaly az állam, a volt egyházi ingatlanok tulajdonrendezésére pedig 14 milliárdot költöttek. Ezen kívül további 50 milliárdot kaptak azok az egyházak, amelyek közfeladatot látnak el, például iskolát, kórházat vagy öregek otthonát üzemeltetnek. Emellett az egyházak adó-, vám- és járulékkedvezményeket is élveznek, sem gépjármű-, sem helyi adókat nem kell fizetniük. Mindez azt jelenti, hogy az egyházak támogatásáról jóval nagyobb arányban dönt az állam, mint a hívek. Ezért a szabad vallásgyakorlás, az önrendelkezés jogának és az Alkotmány előírásának érvényesítése érdekében az SZDSZ az egyház-finanszírozás új rendszerére tesz javaslatot. A liberális alapelvből indulunk ki: az egyházak autonómiájának az a biztosítéka, hogy híveik támogatása fedezi működésüket. 1. Az első konkrét javaslatunk az egyszázalékos rendszer reformjára vonatkozik. 2003-ba az adófizetők mintegy egyharmada rendelkezett a civil szervezetek és mintegy egyhatoda az egyházak javára. (A vallásszociológiai vizsgálatok hosszú évek óta azt jelzik, hogy a lakosság mintegy 16-17 százaléka tartozik a vallásukat ”az egyház tanítása szerint” gyakorlók, illetve a legalább hetenkénti templomlátogatók közé. Figyelemre méltó módon esik ezzel egybe az adó egy százalékát valamely egyház számára felajánlók aránya.) Felvetődik az a kérdés is, hogy jogosan jár-e az egyházaknak pozitív megkülönböztetés más közhasznú társulásokkal, így a civil szervezetekkel szemben. Mi, liberálisok úgy véljük, nem. Javaslatunk szerint a személyi jövedelemadó felajánlható kétszer 1 százalékát össze kell vonni, hogy a polgárok szabadon dönthessenek arról, milyen szervezeteket kívánnak támogatni. Természetesen, a személyi jövedelemadó 2 százalékának fel nem ajánlott részének elosztásába be kell vonni az egyházakat. A témában az SZDSZ törvényjavaslatot is be fog nyújtani a Parlamentben. 2. Második javaslatunk arra vonatkozik, hogy hitéleti támogatás közpénzből ne legyen adható, mert az sérti az állam világnézeti semlegességének elvét. Fontos hangsúlyozni, hogy ez csak a hitéleti támogatásra vonatkozik. Az állami közfeladatokat átvállaló egyházakat normatív alapon a jövőben is támogatni kell. A különböző egyházak nagyon fontos oktatási, egészségügyi és karitatív tevékenységet végeznek, ezért megérdemlik a nekik juttatott pénzeket. Ezen célokra normatív alapon jár a költségvetési pénz. Amennyiben egy egyház kórházat, szociális otthont vagy iskolát működtet, ugyanúgy részesedik a költségvetési támogatásból, mint egy állami intézmény. A Fővárosi Önkormányzat ilyen alapon működünk együtt a legkülönbözőbb egyházakkal. A hajléktalan-ellátásban nélkülözhetetlen partnereink az egyházak. A budapesti kórházi ellátórendszer stabil elemeit jelentik az egyházaknak visszaadott kórházak, mint például az Orfi vagy a Bethesda kórház. Van még egy terület, ahol a volt kommunista országokban az államnak adóssága van az egyházak felé: ez az egyházi ingatlanok területe. A tulajdon szentsége liberális alapelv, és ezért is értünk egyet azzal, hogy az előző rendszerben a tulajdonuktól megfosztott egyházakat az állam kompenzálja. Ugyanez igaz a műemlékvédelmi feladatokra: a templomokat az állam hagyta lepusztulni 40 évig, ezért kötelessége részt venni a felújításukban. Az önkormányzatoknak például nincs ilyen kötelezettsége, de mi a fővárosnál ezért végeztük el például a Rózsák téri templom rekonstrukcióját. Mi, liberálisok úgy gondoljuk, kizárólag ez az a három terület — az állami közfeladatok ellátása, a műemlékvédelem és a tulajdonrendezés — ahol az állam pénzt adhat az egyházaknak. A konzervatívok és a szocialisták mást gondolnak erről. Erről szól e heti kérdésünk: Támogassa-e az állam az egyházakat? Konzervatív: Igen, a történelmi egyházak sokat tettek és tesznek a nemzetért, ezért az államnak a költségvetősből kell támogatni őket. Az egyházakat a népszámláláson megállapított vallási arányokat figyelembe véve, az egyházak igényeiből kiindulva kell támogatni. Szocialista: Igen, de az államnak ugyanolyan arányban kell támogatnia az egyházakat, ahogy híveik teszik. Ezért a személyi jövedelemadó felajánlások arányait figyelembe véve kell az államnak az egyházakat támogatnia, a támogatás nagyságrendjéről pedig meg kell állapodni velük. Liberális: Költségvetési pénzből ne, az egyházaknak híveik támogatásából kell megélniük. Az államnak lehetővé kell tenni, hogy az egyházak és a civil szervezetek egyenlő feltételek mellett, az adózók akaratának megfelelően részesüljenek a személyi jövedelemadó felajánlható részéből. Ezeket a kérdéseket a választóknak is feltesszük majd a kampányunk során. Egy nagyon fontos szempontot külön is szeretnék hangsúlyozni: az SZDSZ-nek nem célja, hogy az egyházak kevesebb pénzből gazdálkodjanak a mainál. Készek vagyunk megvizsgálni, miképp lehetne növelni a felajánlható, összesen két százalékos adóhányadot. A magam részéről akár 3 százalékos szabadon felajánlható részt is el tudok képzelni. Az SZDSZ és az európai liberálisok ugyanezen az elvi alapon emelnek szót azért is, hogy Európa új alkotmánya semleges legyen a világnézeti kérdésekben. Hogy ne hivatkozzon vallásra és istenre. Még akkor se, ha az európai kultúra zsidó-keresztény gyökerei vitathatatlanok. Ma Magyarországon a többi parlamenti párt vagy mást gondol erről a kérdésről, vagy nem mer megszólalni, mert attól fél magára haragítja a vallásos embereket. Európa akkor lesz otthona mind a 400 millió polgárának, ha minden ember szabadon gyakorolhatja a saját maga világnézetét, meggyőződését és vallását, anélkül, hogy az unió alaptörvénye — akár csak említés szintjén — megkülönböztetné őket. Demszky Gábor

Az állam és egyház gazdasági szétválasztása

Az Alkotmány 60. paragrafusa kimondja, hogy „A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.” Az állam és az egyház szétválasztása a legrégebbi liberális törekvések egyike. A vallásháborúk által felperzselt Európában több mint 300 éve született meg az az igény, hogy az állam ne foglaljon állást lelkiismereti kérdésben. Ez az eszme azóta a legtöbb európai Alkotmányba beépült, így biztosítva azt, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa vallását, vagy élhessen egyenjogú polgárként akkor is, ha egyik vallás tanítását sem fogadja el. A történelem azt is bebizonyította, hogy az állam világnézeti semlegessége segített az egyházaknak újrafogalmazni társadalmi szerepüket. A politikai befolyás folyamatos csökkenésével az egyházak társadalmi felelőssége nem szűnt meg, csak átalakult. A liberálisok meggyőződése, hogy a sokszínű, modern társadalmakban az egyházak erkölcsi tanítása, szociális érzékenysége is hozzájárul egy emberségesebb és élhetőbb világ megteremetéséhez. Magyarországon az egyházak autonómiája ellentmondásos. Az egyházak ugyan szabadon hirdethetik tanaikat, de anyagilag függenek az államtól. Jelenleg az egyházak támogatási rendszerében jelentős szerepe van az állami költségvetésnek, amelyet a mindenkori kormánypártok szavaznak meg. Ez a gazdasági függés sérti az egyházak autonómiáját. Nem meglepő, ha sok egyházi szereplő érzi azt, hogy politikai elvárásoknak kell megfelelnie. Az sem véletlen, hogy sok politikus próbál visszaélni helyzetével, és politikai szerepvállalásra ösztönzi az egyházakat. A szabad vallásgyakorlás, az önrendelkezés jogának és az Alkotmány előírásának érvényesítése érdekében az SZDSZ az egyház-finanszírozás új rendszerére tesz javaslatot:

1. A egyházak autonómiájának az a biztosítéka, hogy híveik támogatása fedezi működésüket.
2. A személyi jövedelemadó felajánlható kétszer 1 százalékát össze kell vonni, hogy a polgárok szabadon dönthessenek arról, milyen szervezeteket kívánnak támogatni.
3. A személyi jövedelemadó 2 százalékának fel nem ajánlott részének elosztásába be kell vonni az egyházakat.
4. Az állami közfeladatokat átvállaló egyházakat normatív alapon a jövőben is támogatni kell.
5. Hitéleti támogatás közpénzből nem adható, mert az sérti az állam világnézeti semlegességének elvét.