Jövő héten ilyenkor Magyarország az Európai Unió tagja lesz. Hat nap múlva elérkeztünk oda, amire 15 éve olyan sokan várunk. De mondhatjuk-e, hogy ezzel vége, elértük a céljainkat?
Szerintem a válasz nem.
Hiszen az Európai Unió éppen olyan, mint maga a demokrácia. Jóval kevesebb, mit tökéletes.
Még a politikusok között is sokan vannak, akik azt gondolják, most egy olyan óriási rendszer részei leszünk, amin változtatni nemigen tudunk. ők az uniót leginkább egy óriási tengerjáró hajónak képzelik el, amin mi, újonnan belépők harmadosztályú utasokként a kabinunkban kucorgunk, anélkül, hogy befolyásolni tudnánk, merre vesszük az irányt. Én ezt nagyon másként látom. Szerintem sokkal többet tudunk tenni közös otthonunk, Európa lépésről lépésre történő javításáért, mint legtöbben gondolják.
A mai napon egy olyan kérdésről lesz, amelyben lehet és kell is változást elérnünk. A városaink jövőjéről van szó.
Hiszen az Európai Unió egyre kevésbé a nemzetállamok, hanem — egyre inkább — a régiók és városok Európája.
Európa lakóinak 80%-a, a magyar lakosságnak pedig 64%-a városokban él. Ehhez képest háttérbe szorulnak a városban élők érdekei az unióban. Egy sor városi probléma európai szinten jelentkezik, az EU mégsem támogatja megfelelő mértékben a megoldásukat.
Erről szól e heti kérdésünk, és részben erről beszélünk annak az országjárásnak a során, amely a mai nappal kezdőik és a választásokig tart.
A kérdés tehát: Mire fordítson több pénzt az Európai Unió?
- konzervatív válasz: A mezőgazdasági termelők támogatására, hiszen eddig is erre fordított a legtöbbet. Több árkiegészítést kell adni a tej-, sertés- és búzatermelőknek.
- szocialista válasz: Mindegy, hogy melyik területre fordít több pénzt az unió, az a lényeg, hogy minél többet megkapjunk belőle.
- liberális válasz: A városi problémák megoldására, hiszen Európa polgárainak 80%-a városlakó. Több pénz kell a lakótelepek felújítására, a városi környezetvédelemre és a közlekedés fejlesztésére.