Kerület

Még egyszer a Lajos utcai bérlakásépítésről

A Budai Polgár hasábjain folytatódott a vita a Lajos utcai úgynevezett szociális bérlakásépítésről. A II. kerületi SZDSZ-frakció szerint fajlagosan 460 ezer forintba került egy négyzetméter lakás kialakítása, s ezért a pénzért a Rózsadombon nagyon jó minőségű lakást lehet venni, nem pedig szociális bérlakást. Ennyi pénzből nem ötven, de száz-százötven család problémáját lehetett volna megoldani, ha az építkezés megkezdésekor, 2001-ben döntési helyzetben lévő polgármester, Bencze B. György (Fidesz) és a program másik életre hívója, dr.
A Budai Polgár című lapban már hónapok óta zajlik a vita a Lajos utcai szociális bérlakásépítésről, de az álláspontok továbbra sem közeledtek. A liberálisok szerint felelőtlen pénzpocsékolás történt, és az építkezés megkezdésekor (2001-ben) döntési helyzetben lévő polgármester, Bencze B. György (Fidesz), illetve a program másik életre hívója, dr. Szieberth Istvánné (MDF) nem megfelelően bánt a közvagyonnal. Szieberth Istvánné — aki jelenleg is kerületi képviselő és lakásügyi tanácsnok — viszont továbbra is helyes döntésnek tartja a szociális bérlakások felépítését.

Súlykorlátozást!

Ez nem lehet igaz — a tévéhíradó egy félig mélybe lógó, az útkorláton éppen csak fennakadt, kővel rakott Kamaz billencset mutat. A narrátor szerint egy második kerületi kis utcában történt az eset. A fékrendszer felmondta a szolgálatot, a sofőr a meredek úton elvesztette uralmát a kocsi felett. De ilyen rakománnyal miért ment erre? És ki engedte meg, hogy arra menjen?

Nyolc évi várakozás után végre terveket láthatott a nagyszámú érdeklődő közönség a Klebelsberg Művelődési Központba meghirdetett lakossági fórumon. Horváth Csaba polgármester bemutatta a végállomás környékére kiírt építészeti tervpályázat díjnyertes terveit. A megjelent alkotók ismertették terveiket, majd a lakosság elmondta a véleményét. Sőt, a polgármester társadalmi zsűrit hirdetve megkérte a résztvevőket, hogy szavazzanak a tervekről (a helyszínen és később is le lehetett adni a szavazatokat), és a lakosságnak legkedvesebb tervből kiindulva fog elkészülni a kiviteli tervdokumentáció.

Egy pillanatra itt volt Európa

Beszélgetés Póta Gyulával

Az előző ciklus derekán, úgy 1996 táján egy parlamenti vitában az egyik képviselő a magyar egészségügy területi egyenlőtlenségeit szemléltetendő a II. kerülettel példálódzott, mondván: amíg a II. kerületi egészségügyi ellátás színvonala a Benelux államokéhoz közelít, addig — az általa megnevezett — külpesti kerületéé inkább egy harmadik világbeli ország színvonalára emlékeztet. Póta Gyulát, az akkori polgármestert kérdezzük: Három és fél év elteltével tartja-e a kerület korábbi kedvező pozícióját?

A Ganz-sztori

Még a kilencvenes évek elején is reménytelen ipartelepként terpeszkedett Bel-Buda közepén a Ganz-gyártelep. Az 1989-ben végbement kvázi-privatizáció végképp megpecsételte a gyár sorsát. Az olasz tulajdonba került gyártókapacitás vidékre távozott, a gyártelek a felszámoló kezébe került. Míg a gyárudvaron hitehagyott munkások a 150 éves gyár elköltöztetésével foglalkoztak, az irodákban már az ingatlanvagyonra alkudoztak. Volt is vevő a gyár minden szegletére – kialakulóban volt az úgynevezett Csepel-szindróma. Így nevezik azt a jelenséget, amikor a gyárcsarnokokat részenként eladják.

Szépilona lakópark

A Budakeszi úton valamikor hatalmas telkeken elegáns nyaralók sorakoztak. A háború után ezeket kisajátították. Néhány épen maradt a rendszerváltásig, mások helyén iskola, óvoda épült. Az egész területet intézményi övezetként tartották nyilván, s az Európa-szálló környékét kivéve új lakóházak nem is épültek.
Példaértékű eset, hogyan lehet ártani egy közösségnek. Volt az Önkormányzatnak egy telke Adyliget peremén a Rézsű utca 84.-ben az erdő szélén. Bár önálló helyrajzi száma volt, a rendezési terv erdőövezetbe sorolta. Méltán, hiszen volt is rajta sok fa, bokor. Valaki valakinek felhívta a figyelmét a lehetőségre. Az illető azonmód be is jelentette vételi szándékát az önkormányzatnak. Zavarbaejtően magas árat ajánlott a beépíthetetlen területért. Az 1800 m2-es telekért végül is 16,2 millió forintot fizetett — erdőért sokat, építési telekért nagyon keveset.