Budai Liberális Klub
tiszta beszéd a közélet és a civil társadalom kérdéseiről

Hírlevelek

Megtekintett kifejezés

Kategória: társadalom

társadalom

Haraszti Miklós: A választói mozgalom üdvözlése

Szemben a 2010-es választással, amely a rendszerváltáskor egyedül Magyarországon bevezetett aránytalan rendszer révén „csupán” igazságtalan volt, a 2014-es választás már szabad sem volt. A „nem-fair” választás termelte meg az „alkotmányos diktatúrát”, az pedig a „nem-free” választást. Kiiktatták a szabad választás biztosítékait: a média szabadságát és a pártok egyenlő hozzáférését, a felügyeleti szervek semlegességét, a Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság függetlenségét, az ügyészség pártatlanságát.

(Eredeti megjelenés: Élet és Irodalom, LXI. évfolyam, 18. szám, 2017. május 5.) » Tovább »

Választástársadalom

A választóknak vissza kell kapniuk a hatalmat

Interjú Haraszti Miklóssal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) volt sajtószabadság-felelősével

„Akkor válnak a demokráciák éretté, önfenntartóvá, mondhatni, nyugati minőségűvé, amikor megélik, hogy a szabadságot belülről, például parlamenti úton is el lehet venni tőlük, de nem alkalmazkodnak a látszatdemokráciához, hanem konfliktus árán is nyílttá teszik és végigvívják ezt a válságot” – mondja Haraszti, aki most tért haza Hágából, ahol a holland parlamenti választásokról jelentést készítő EBESZ-csapatot vezette. Hollandiai tapasztalatairól és a 2018-as magyar választás dilemmáiról kérdeztük. » Tovább »

Liberális Klubtársadalom

Több, mint kormányváltás

Dátum: 
2015. január 26., 20:00
Helyszín: 
1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek: 
  • Gulyás Márton, színházas és társadalmi aktivista (Krétakör)
  • Juhász Péter, a Milla alapító tagja, V. kerületi önkormányzati képviselő
  • Vajda Zoltán, a Hatvanezren a magánnyugdíjunkért FB-csoport alapítója
Házigazda: 
  • Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politológus

Magyarország  a maffiaállam bukása után

Ősszel gyökeresen megváltozott Magyarország politikai hangulata, egymást érik a népes tüntetések Budapesten. A választást elvesztő pártok helyett új, civil szervezetek szólítják az utcára a tömegeket. Korábban ismeretlen emberek lépnek a szónoki emelvényekre.  Megtörni látszik a fideszvarázs, növekszik az elégedetlenség. Mindeközben országunk Orbán vezetésével egyre nagyobb sebességgel távolodik a Nyugat civilizációs normáitól, és nem hihető, hogy a kontinens közepén fekvő országban ez az ellentmondás hosszabb ideig fennállhat. Nem tudjuk, mikor, és nem tudjuk, hogy mi, de valamikor valaminek történnie kell, történni fog.

Nagypolitikatársadalom

Alkalmi meditáció a civil engedetlenségről

Két éve Berlinben, barátaimmal Grunewaldból a Kurfürstendammra sétáltam, amikor egy hosszú beszélgetés után kaptam egy kötetet a halálos betegségével küszködő Jehuda Elkánától, a Közép-európai Egyetem volt rektorától, azzal, hogy egyszer még szükségem lesz rá. Jehuda a kitűnő tanár és nagyszerű tudományszervező Mahatma K. Gandhi: Hind Swaraj or Indian Home Rule című könyvét hagyta rám. Ebben a könyvében a kitűnően író szerző pontosan azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyekkel a pesti utcán tüntetők nap mint nap szembesülnek. Az erőszakmentes – egyesek szerint passzív – ellenállás elveit és gyakorlatát taglaló mű, amelyben Gandhi, aki később a Mahatma, azaz a Nagy Lélek melléknevet kapta, kifejti az engedetlenségről vallott tolsztojánus nézeteit. Cikkem első részében azokat a szerzőket idézem, akik a polgári engedetlenségről a legtöbb tapasztalatot szerezték és legszebben írtak róla. A második részben pedig arról írok, hogy a klasszikus szerzők – Gandhi, Tolsztoj, Thoreau – miért aktuálisak ma, amikor megkezdődött a rendszer széthullása és egyre többen fáradozunk a maffiaállam bomlasztásán.

Gandhiról tudtam, hogy egyetemi tanulmányait Londonban végezte, ügyvédi vizsgát tett és azt is, hogy fiatalon áttelepült Dél-Afrikába, hogy jogászként részt vegyen az ott élő hindu vallásúak egyenjogúsításáért folytatott emberi jogi küzdelemben. Ám a kötet előszavából az is kiderült, hogy a következő években dolgozta ki az erőszakmentes rezisztencia elméletét és – gujarati nyelven – a fent említett alapművét, amelyet amikor 1914-ben visszatért Indiába, angolul is publikált. A britek első un. ”áprilisi” vérengzései után, hirdette meg a megszállók elleni erőszakmentes harcot. Hívei megtagadták a britekkel való minden együttműködést, bojkottálták a kormány iskoláit, nem fogadtak el polgári vagy katonai állásokat. Válaszul az angolok évekre bebörtönzik Gandhit, akit szabadulásakor honfitársai már szabadsághősként ünnepelnek. 1932-ben ismét passzív ellenállást hirdet, éhségsztrájkok sorozata következik, megint bebörtönzik, de most már az egész világ közvéleménye mellette áll. Fontos megjegyezni, hogy Gandi soha nem lépett fel 'hindu vezetőként'. Világéletében ellenezte a vallásközpontú politizálást, s miatta vált India szekuláris állammá, nem pedig hinduvá. Folyamatos erőfeszítéseket tett, hogy egységes indiai öntudatot alakítson ki, amely vallástól független. A második világháború alatt, 1942-ben, ismét bezárták, a háború végén szabadult és karizmatikus vezetőként vesz részt azokon a tárgyalásokon, melyek eredményeként 1947 augusztusában India elnyeri a függetlenségét. » Tovább »

Liberális KlubFideszgazdaságtársadalom

Magyar polip

Dátum: 
2014. október 20., 19:00
Helyszín: 
1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek: 
  • Magyar Bálint
  • Lakner Zoltán politológus
Házigazda: 
  • Baló György

Újabb tanulmányok a posztkommunista maffiaállam működéséről

Csak néhány hete került a könyvesboltokba, de az olvasói érdeklődés máris a sikerlisták élére röpítette a Magyar polip második kötetét. A változatlan érdeklődés azt jelzi, hogy a Magyar polip márkává vált, másrészt pedig, hogy a mai Magyarország posztkommunista maffiaállamként való leírása és értelmezése összecseng azzal, amit a mindennapokban az olvasók tapasztalnak. De vajon alkalmas-e ez az értelmezési keret arra, hogy azoknak is otthont és nézőpontot nyújtson, akik nem liberálisok? Ha nem, milyen kifogások vetődnek föl vele szemben? Kiindulópontként szolgálhat-e ez az elméleti keret egy nyugatias, joguralmon alapuló, a politikai és gazdasági szabadság helyreállítását preferáló politikai stratégia megalkotásának? Baló György erről beszélget Magyar Bálinttal, a Magyar polip szerkesztőjével és kidolgozójával, meghívott vendégeivel és a közönséggel. » Tovább »

Nagypolitikatársadalom

Magyar polip 2 - A posztkommunista maffiaállam

Dátum: 
2014. szeptember 29., 17:00
Helyszín: 
Benczúr Hotel (1068 Budapest, Benczúr u. 35.)
Vendégek: 
  • Szelényi Iván Széchenyi-díjas szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja,
  • Szigeti László (Pozsony), Visegrád-díjas műfordító, könyvkiadó,
  • Tóta W. Árpád, Joseph Pulitzer-emlékdíjas újságíró, publicista
Házigazda: 
  • Kőrössi P. József kiadóvezető

Könyvbemutató

A  Magyar polip – a posztkommunista maffiaállam a tavalyi év egyik sikerkönyve, mely a tudományos művek esetében példátlan módon, több mint 12.000 példányban kelt el, nagy sajtóvisszhang közepette.  Ezt követi most az immáron berendezkedett autokratikus rendszert elemző második, többségében új szerzők által jegyzett tanulmánygyűjtemény. » Tovább »

Publicisztikagazdaságtársadalom

Akik vagyunk

Minden kormányt jobb híján választják, vagy másképpen minden országnak olyan a kormánya, mint amilyet megérdemel. Ebben az egyszerűen hangzó népi igazságban foglalható össze a Fidesz 2010 óta többszörösen megismételt győzelmeinek magyarázata. Mindegy, hogy az vezetett a Fidesz győzelméhez, hogy a választók rosszul vizsgáztak (Mihályi Péter: Választási utónapló),  vagy Ungváry Rudolf írásai szerint: „ Magyarország jobboldali ország.” (Ungváry: A felkészülés, mint remény. NSZ 2009. 06. 15.)

A Fidesz (segédcsapatával: a Jobbikkal együtt) 2010 óta mindig megszerezte a leadott szavazatok 2/3-át, ami Ungváry találó meghatározását nemcsak bizonyítja, hanem arra is rámutat, hogy a baloldali-liberális alternatíva mind rövidtávon, aktuálisan, mind a nyílt nyugatias társadalom, piac-és versenyelvű, parlamentáris demokrácia stratégiai megvalósítójaként képtelen labdába rúgni. A bal.-lib. versenyképtelenségének csak egyik oka az államot, a választási rendszert, az alkotmány, az Alkotmánybíróságot a maga céljaira és a maga képére formáló ragadozó Fidesz („posztkommunista maffiaállam” - Magyar B.). A valódi ok azonban az, hogy a baloldalon nincs átélhető ajánlat. Ennek hiányában, sokan gondolják úgy, hogy a Fidesz azért volt képes 2014-ben is megismételni a 2010-es „fülkeforradalomban” elért eredményét, mert világos és minden elemében összecsiszolt világképet (víziót) mutatott választóinak, aminek megvalósításához hozzá is kezdett, egyértelművé tette, hogy nem tágít, Fidesz uralom lesz itt időtlen-időkig. A Fidesz 2014-es választási és kormányprogramja ezért egyszerűsödhetett a végletekig: „Folytatjuk!” » Tovább »

Liberális Klubtársadalom

Itt rosszabb vagy ott jobb?

Dátum: 
2014. június 23., 19:00
Helyszín: 
1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek: 
  • Grecsó Krisztián író
  • Lukáts Andor színész
  • Vásárhelyi Júlia újságíró
  • Gábor György vallástörténész
Házigazda: 
  • Karsai György egyetemi tanár

Közérzeti beszélgetés
 

Liberális Klubtársadalom

Rendszerváltók a kormányváltásról

Dátum: 
2014. március 31., 19:00
Helyszín: 
1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek: 
  • Kőszeg Ferenc
  • Pető Iván
Házigazda: 
  • Bauer Tamás

Negyedszázada megdőlt a roskadozó önkényuralmi rendszer, és létrehoztunk helyette egy demokráciát. Kőszeg Ferenc azok közé tartozott, akik nevükkel vállalva szerkesztették a Beszélőt. Bauer Tamás és Pető Iván álnéven írt bele. Mindhárman ott voltak az SZDSZ alapítói között.

» Tovább »

Liberális Klubtársadalom

Magyar polip – a posztkommunista maffiaállam

Dátum: 
1999. november 30., 01:00
Helyszín: 
1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek: 
  • Magyar Bálint
Házigazda: 
  • Krekó Péter, a Political Capital igazgatója

Magyar Bálint 2001-ben „Magyar polip – a szervezett felvilág” címmel írt cikket az egész pályás lenyúlást alkalmazó, a jogállam intézményrendszerét szétzüllesztő Fideszről, illetve az általa berendezett világról, ahol a demokratikus intézményrendszer keretei között működő hatalom maffiamódszerekkel, állami segédlettel terjeszkedik lefelé. Ebben a rendszerben az állam nem a maffia eszköze, hanem maga a maffia, amely az államhatalom teljes fegyvertárát beveti politikai és gazdasági érdekei érvényesítéséért.

Akkor még sokan vitatták az új fogalmi megközelítés helyességét, amelynek kulcskategóriái a „szervezett felvilág”, a „maffiamódszereket alkalmazó állam” és a „politikai családtagok” voltak. A kritikusok e kategóriákat inkább metaforának, mintsem a rendszert leíró koherens fogalmi apparátus elemeinek tekintették. A Fidesz 2002-es választási bukása részben levette a napirendről a kérdést. 2010-ben azonban a kétharmados parlamenti többséggel jórészt megszűntek a hatalomgyakorlás intézményes korlátai. A párt után az állam is egyetlen személy fennhatósága alá került, aki azóta az engedelmességre kényszerítés Fideszen belül alkalmazott technikáit már a társadalom egészén alkalmazza.

Már a boltokban a Magyar Bálint által szerkesztett könyv, mely a helyszínen kedvezményes áron lesz megvehető. » Tovább »