A II. kerületnek a Dunától a Csatárkáig fekvő területén öt nagy barlangrendszer található: a Molnár János-, a Józsefhegyi-, a Ferenchegyi-, a Szemlőhegyi- és a Pálvölgyi-barlang, amelyek közül az utóbbi kettőt látogathatja a nagyközönség. Az elmúlt hónapokban több híradás is arról szólt, hogy különböző építkezések veszélyeztetik a különleges, föld alatti természeti kincseket. A vészharangot kongató barlangkutatók szerint a felügyeletet ellátó hivatalok nem járnak el elég körültekintően egy-egy engedély kiadásakor. Tény, hogy a kerületi barlangok körül zajló események, mint cseppben a tenger, mutatják meg a környezetvédelem és a hatóságok zavaros kapcsolatát. A Szemlőhegyi-, a Józsefhegyi- és a Frankel Leó úti Malom-tó alatt fekvő, ma még nagyrészt feltáratlan Molnár János-barlangot érintő négy építkezés közül az egyik setben semmilyen építésiengedély-kérelem nem érkezett a II. kerületi polgármesteri hivatalhoz.
Nincs engedély, és mégis…
A Barlang utca 8.-ban álló kis családi ház átépítését sem jelentették be, az ott kialakítandó garázs alapozásakor azonban beomlott a föld, és két barlangüregre találtak. A munkálatokat ekkor leállíttatta a környezetvédelmi főfelügyelőség és a II. kerületi polgármesteri hivatal Építésügyi Irodája. Az építkezés azonban ennek ellenére tovább folyt, bár egy november eleji hétvégén a zöldkommandó és a rendőrség közös fellépését, valamint a sajtó kitüntető figyelmét követően rövid időre eltűntek a munkások. December elejéig újabb négyzetméterekkel gyarapodott a ház melletti épület és a betonalap zsaluzását is kiöntötték. Az alattuk talált barlangüregek a Szemlőhegyi-barlang ma még a nagyközönség előtt zárva lévő termei és járatai fölött húzódnak. Az építtető cinizmusa nemcsak a föld alatt húzódó különleges klímájú barlangrendszert veszélyezteti, hanem a saját építményét is. Ennek a történetnek külön bájt ad, hogy úgy tűnik, jelen esetben egyetlen hivatal vagy hatóság és a rendőrség sem képes jobb belátásra bírni a telektulajdonost. Hiába van leállító határozat, kilátásba helyezett több milliós bírság, illetve börtön, az építkezés tovább folyik.
Engedéllyel, de nem azt…
2005 őszén kezdődött meg — akkor még szintén érvényes engedély nélkül — a Barlang utca 6-ban egy kétszintes családi ház átépítése. Az építtető időközben a szükséges engedélyeket és a környezetvédelmi hozzájárulásokat beszerezte egy négylakásos társasház megépítéséhez. Egyetlen szomszéd sem emelt kifogást, és a használatba vételi engedély határozata ellen sem fellebbezett senki. Az eredeti családi ház dél felé való bővítését engedélyezte a kerületi polgármesteri hivatal és a környezetvédelmi hatóság is, de a kiegészítés végül jóval nagyobb lett, és a házban feltehetőleg legalább hat lakást alakítottak ki. Talán ez a történet a legtipikusabb: van ugyan engedély, de „valamivel” nagyobbra építik, és az építésügyi hatóság nem a bontásról, hanem a fennmaradásról határoz. Néhány, már lezajlott bírósági ügy furcsa precedenst teremtett az ehhez hasonló ügyekben. A bíró ugyanis — elképesztő módon — azt mérlegeli, hogy az önkormányzat vagy az építtető kára lenne-e nagyobb a visszabontás esetén.
Engedik, de nem jól…
A Józsefhegyi-barlang környékéről szóló városi legendák már nem egy útbeszakadást, építkezés-leállítást említenek. A nyolcvanas évek közepén a Belügyminisztérium kisebb lakótelepet tervezett a Józsefhegyi út melletti telkekre. Az építkezés során egy teherautó alatt beomlott a föld, azóta ezt a szakaszt le is zárták az autóforgalom elől, a tervezett házakat pedig nem bírta volna el a talaj. De úgy tűnik, húsz év távlatából elhomályosultak a környezetvédelmi hivatal emlékei is. A Józsefhegyi-barlang fölött az úgynevezett diplomata-lakótelep házainak egy részét idén tavasszal kezdték el bontani. Az építési engedélyt felújításra adták ki, ami azt jelenti, hogy az épületek alapterülete nem változhat. A tervek szerint kilencven, úgynevezett apartmanlakás kialakítását tervezi a beruházó, ami az autóforgalom jelentős bővülését vonja maga után a környéken. A környezetvédelmi hatóság ebben az esetben túl könnyen, és fontos feltételek kiszabása nélkül járult hozzá az építkezéshez. A bontás miatt kialakuló rezonancia ugyanis szinte veszélyesebb a barlangokra nézve, mint maga az építkezés. A másik fontos tényező, hogy az anyagokat el- és odaszállító teherautók súlyát nem korlátozták.
Engedély már volt
A Frankel Leó úti Malom-tó alatt található Molnár János-barlangot már az 1970-es években is szerették volna terápiás célra felhasználni. A pénzhiány miatt nem valósult meg a terv, amely szerint a SZOT-szállóból lifttel szállhattak volna alá a légzőterápiás kezelést igénylő betegek. A SZOT-szálló átépítőinek ez most még nem jutott eszükbe, de egy vállalkozó koncesszióba kapta a Malom-tó melletti területet a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-től. A beadott tervek szerint felújítanák a romos törökfürdőt, és háromcsillagos fürdőszálló épülne mellette. Az építési engedélyt, mivel műemlék épületről van szó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak kell kiadnia, amit már egyszer meg is tett. Az építkezés azonban nem indulhatott el, mert azt a barlangkutatók megfellebbezték. Az építésügyi eljárás azóta folyamatban van, és ha lehet hinni a híreknek, újból lesz érvényes építési engedélye az építtetőnek. Ezek az esetek azt jelzik, hiába vannak az Európai Unióéval harmonizáló törvényeink, rendeleteink, azok megkerülése még mindig bocsánatos bűn, betartatásuk megoldhatatlan feladat. Maszatol a hivatal, a hatóság, a vállalkozó.
Mi védi a barlangokat?
Minden építési engedély megfordul a zöldhatóságnál, amelynek megkötéseit az engedélyező hatóság kötelezően beépíti a határozatába. Ezek közül a legfontosabb, hogy ha az építkezés közben barlangra utaló jelet észlelnek, azonnal le kell állni, és ki kell hívni a szakembereket. Mit védenek az előírások? Elsősorban biztosítják az újonnan feltárt barlang kutathatóságát. Ezek a barlangok nem sajátíthatók ki magáncélra. Védeni kell a barlang statikai biztonságát. Meg kell őrizni a barlang víz- és légháztartását — ez a legelterjedtebb problématípus. Sokszor a közösségi érdek — a barlangok eredeti állapotának megőrzése — ütközik az egyén anyagi érdekeivel. Az emberi gondatlanság ritkán válik olyan nyilvánvalóvá, mint a Barlang utcai építkezésnél. Ismeretes, hogy a Szemlő-hegyi barlangot asztmás betegek gyógyítására használják. Ennek a barlangnak az egyik ágába metszett bele az építkezés, összenyitva a légterét a külső levegővel. Így pedig odalesz a gyógyhatás.
