Sok kritika éri a közlekedési hatóságokat a kerület fölött alacsonyan közlekedő repülőgépek hangereje miatt. Különösen igaz ez azóta, hogy a megnövekedett légijármű-forgalom miatt tavaly májusban légtérszerkezet-módosítást kellett bevezetni. Ennek lényege, hogy a leszállásra várakozó repülőgépek a város felett keringenek. Az utóbbi időben azonban több olyan lépés is történt, amely jelentős zajcsökkenést eredményezhet, de a valódi problémát a repülőtér túlterhelése okozza. Lakossági és önkormányzati kezdeményezésre létrejött a tárcáktól független Légtér Munkacsoport. A bizottság tevékenysége a civil szféra, az önkormányzatok, a jogi és környezetvédelmi, valamint légügyi szakértők együttműködésén alapul. Célja a lakosságot érő légiközlekedési zaj mérséklésének elősegítése. A zaj tavaly május óta főként eloszlásában változott meg: a panaszosok szerint hiába alacsony a napi átlag, ha naponta egy-két repülőgép közvetlenül a fejük fölött húz el. A Kóka János vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztérium konstruktív párbeszédet folytat a munkacsoporttal. Megállapításaikat figyelembe véve a tárca jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy miközben igyekszik kielégíteni a megnövekedett légiközlekedési mobilitási igényeket, érvényesíteni tudja a környezetvédelmi szempontokat is. Ezzel párhuzamosan sokoldalú elemzés készül arról, milyen módon lehet a légijárművek repüléseinek irányítását úgy biztosítani, hogy azok a lakosságot minimális mértékben zavarják. Folyamatban van a jelenlegi zajcsökkentési eljárások felülvizsgálata, a légi útvonalak lehetséges és szükséges módosításának elemzése. Vizsgálják azt is, hogy milyen változásokra lenne szükség, ha eltérő irányból, nem a város felől, a lakott területeket minél kisebb mértékben érintve szállnának le a repülőgépek Ferihegyre. A döntés meghozatalához azonban hosszan, gondosan kell elemezni a szélviszonyokat, nehogy a legkisebb hiba is súlyos balesethez vezessen. Áttekintik a jogszabályi hátterét, hogyan szabható ki bírság a légiközlekedési zajcsökkentő eljárásokat megszegőkkel szemben. A ferihegyi repülőtér üzembentartója egyébként már 2004. december 31. óta nem fogadhat a nemzetközi szabványok szerint zajosnak minősített repülőket. Ezt a szigorú szabályozást a közép-európai régióban egyedül Magyarország vezette be, vállalva az ezzel járó üzleti veszteséget is. A Budapest Airport zajfigyelőrendszert is működtet, amely hat telepített és egy mobil zajmérő berendezésből áll, de továbbiak kihelyezésére is van lehetőség. A GKM a zaj által kiemelten érintett területeken objektív mérések elvégzését kezdeményezte. Ezek februárban elkezdődtek. Érdemes tudnunk: a legnagyobb védettségre jogosult területi kategóriában, a „szanatóriumi negyedben” (ide soroljuk például a Bolyai utcai Budai Gyermekkórház épületegyüttesét) nappal 45, éjjel 35 decibel hangnyomásszint nem léphető túl. Bízunk benne, hogy a közös munka eredményeként olyan kompromisszum születik, amely egyszerre szolgálja a biztonságos és balesetmentes légiközlekedést, illetve a II. kerületi polgárok érdekeit.
