Kilátó és pihenőpark a társasházak között

A második kerület kellős közepén, a Józsefhegyi út mentén, a társasházak között jelentős méretű be nem épített terület található. Szívesen írtam volna zöldterületet, esetleg parkot, de akkor nem lettem volna hű a tényekhez. Itt látható a Józsefhegyi kilátó, melyet a Vízművek szépen felújított. A közvetlen környéke is rendezett, de a terep nagy része rendezetlen, építésihulladék-kupacok tarkítják. Fák szinte nincsenek, meredek rézsűk között botladozik néhány, a kíváncsi szemek elől elbújni kívánó szerelmespár. Kár, hogy ilyen elhanyagolt ez a páratlan adottságú környék. Csodálatos kilátás nyílik innen Észak-Budára, a Dunára. A több hektáros terület legnagyobb része a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében van. Az önkormányzatnak is van itt egy telke, amelyet kívánatos lenne hozzácsatolni a nemzeti park területéhez, hiszen az alatta lévő Józsefhegyi-barlang miatt úgysem lehet beépíteni. Az itt létesíthető Józsefhegyi park a kerület, de az egész főváros egyik jelentős zöldterületi objektuma lehetne. A terület, adottságainál fogva, pár lépésre a város forgatagától, kiválóan alkalmas a természetben való hasznos időtöltésre, aktív és passzív pihenésre. Ennek lehetőségét a Csejtei közt a Józsefhegyi úttal összekötő sétaút kiépítésével, padokkal, esetleg néhány szabadtéri sporteszköz kihelyezésével meg lehet teremteni. Első lépésként a terepet kell rendezni. A rendkívül nagy költségek miatt a lerakott építési törmelék eltávolítása szóba sem jöhet. Erényt kovácsolva a kényszerből, a terület adottságait kihasználva egy második kilátóteret lehetne kialakítani. A kilátóhely cölöpalapra helyezett fagerendákból álló, deszkapadozatú kialakítást kaphatna, esetleg felerészben esőtetővel ellátva. A tiszta levegőjű parkban egész biztosan hasznos lenne kiépíteni egy játszóteret. Ehhez talán jó mintát szolgáltathatna a Zöld Péter játszótér a Millenáris parkban. Mindez nem kerülne horribilis pénzekbe. A kerület itt használhatná fel az építkezések fatelepítés-megváltásait. Ez úgy évi tízmillió forint. A fővárosnál is lehet pályázni parkkialakítás támogatására. (Ez évben ilyen forrásból újult meg a vízivárosi Nagy Imre tér.) Valószínűleg a nemzeti park is tudna pár fillért mozgósítani, és talán vannak még más pályázati források is. Javaslom, hogy az önkormányzat az elkövetkező években ide csoportosítsa parképítésre szánt energiáit. A tájépítészek által készített terveket a lakosság elé tárva közvéleménykutatást kellene tartani, mit szeretnének a kerület lakói ezen a területen látni. Esetleg egy alapítvány életrehívásával a megvalósítás anyagi forrásai is könnyebben előteremthetőek lennének. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy a Józsefhegyi park London parkjaihoz legyen hasonlatos. Megérdemelnénk!

A Józsefhegyi-barlang

A véletlennek és néhány lelkes barlangásznak köszönhető, hogy ma még beszélhetünk a Józsefhegyi parkról. Ide is társasházakat terveztek. A lakótelep építése közben 1984 februárjában a munkások kicsiny gömbfülkére bukkantak. A Pálvölgyi-barlangnál dolgozó barlangászok Adamkó Péter és Leél-Őssy Szabolcs vezetésével azonnal nekikezdtek a feltárásnak. Hatvan napi reménytelen ásás után elérték a minden képzeletet felülmúló, hévizes eredetű, csodálatos képződményekben egyedülálló barlangot. A három szintes barlang függőleges kiterjedése meghaladja a száz métert, a járatok hossza több mint öt kilométer. A barlangászok kis kutatóháza és a barlang lejárata az Áfonya utca torkolatától kicsit balra található a Józsefhegyi úton.