Rendezvényeink

Népszavazással a rendszer ellen (Pablo Larraín No című filmje)

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Erdélyi Zsolt (Superman) reklámszakember
  • Bruck Gábor kampányszakértő
Házigazda
  • Koncz Imre

Chile — Magyarország 1988:2017

Idei első programunk olyan lesz, amilyen még nem volt: film + beszélgetés.

Előbb levetítjük Pablo Larraín 2012-es, Oscar-díjra jelölt No című filmjét, aztán esetleg jöhetnek az áthallások. A chilei történet 1988-ban játszódik, amikor már 15 éve hatalmon van Pinochet, akinek rezsimje uralja a hatalmi ágak minden intézményét és az összes médiát, új alkotmánnyal betonozták be hatalmukat, és a gazdasági eredmények ellenére menekülnek az országból a fiatalok. A növekvő nemzetközi nyomásnak engedve népszavazást írnak ki arról, hogy maradjon-e újabb nyolc évre Pinochet. A tábornok biztos lehetett a győzelmében, ellenzéke egymással acsarkodó, végzetesen megosztott pártocskákból állt, a közvéleménykutatások is biztos győzelmet igértek, de a No-kampány meglepetésre sikeres lett.

Mészáros a szerkesztőségben

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Szerető Szabolcs főszerkesztő-helyettes, Magyar Nemzet
  • Rényi Pál Dániel újságíró, !!444!!!
  • Tamás Pál szociológus, a Corvinus Egyetem kutatóprofesszora
Házigazda
  • Haraszti Miklós EBESZ, sajtószabadság-felelős

Élet és Újságírás Orbánon innen és túl

Az első konzervatív kormány még harcolt a médiával. Orbánék maffiaállama szocialista megoldást választott, így-úgy elhallgattatja, aki ellene szól.  Ha nincs hír, nincs botrány. Ha nincs botrány nem bukhat a kormány, s ez Orbánnak minden (köz)pénzt megér. Mint a Gyilkos-tóban a fák, olyan ritkásan állnak az Orbánt szolgáló médiatengerben a tőle független médiumok. Az állami média hét tévén és hat rádiócsatornán sugároz, a helyi rádiókat régóta egy Orbán-hivatalnok cége látja el gondosan ellenőrzött hírekkel, az utóbbi hónapokban pedig raklapszám vásárolt fel közpénzből népszerű újságokat, sokak által hallgatott rádiókat, kereskedelmi tévéket Mészáros (értsd: Orbán), Vajna (értsd: Orbán) és Habony (értsd: Orbán). És a folyamatnak még nincs vége.

Csatatér

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Kozák Márton
  • Magyar Bálint
Házigazda
  • Szentpéteri Nagy Richard politológus

Tájkép a népszavaztatási hadgyakorlat után

A népszavaztatást vitató ellenzéki kritikák mögött az a feltevés húzódik meg, mintha Orbán pártja a korrektség, a törvényesség és az erkölcsösség normái szerint kívánt volna cselekedni, csak sajna nem sikerült nekik. A Fideszen az európai értékeket számon kérni valójában hiába való erőlködés, immunisak rá. Orbánék pontosan tudják, hogy a kérdés és az egész kampány inkorrekt, törvényellenes, erkölcstelen és drága, de ez a legkevésbé sem zavarja őket. Nekik egy céljuk van, a hatalomgyakorlás. Most felmérték , hogy így a ciklus közepén hol tartanak, milyen eszközök állnak rendelkezésükre, képesek-e azokat hatékonyan használni uralmuk megtartása érdekében? A Magyar Narancs október 20-i számában megjelent írásában Kozák Márton és Magyar Bálint a Fidesz hatalomgyakorlásának az európai normáktól elütő racionalitását elemzi. Miben rejlik ez? Milyen csapdákat állított a gyűlöletkampány, s lett volna mód az elkerülésükre? Milyen taktikával, stratégiával lehet eredményesen szembeszállni egy ilyen cinikus, erőszakos , orcátlan maffiával? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk a cikk szerzőivel.

Október huszonharmadikán

1026 Budapest, Orsó utca 43.
Vendégek
  • Beszédet mond: Kuncze Gábor, a Bibó István Közéleti Társaság elnöke
  • Közreműködik: Dés László

Megemlékezés az 56-os forradalomról és vezetőiről

A kerületi liberálisok 1989 óta minden évben Nagy Imre egykori házánál emlékeznek az 1956-os forradalomra és annak vezetőire. Ehhez az egyre keményebb illiberális rendszerben is ragaszkodunk. Budapesten ma ez az egyetlen hely, ahol a liberálisok együtt ünnepelhetnek. Mindenkit szeretettel várunk!

Az ellenzék és a választási rendszer

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Hadházy Ákos LMP, társelnök
  • Molnár Zsolt MSZP, képviselő
  • Staudt Gábor Jobbik, frakcióvezető-helyettes
Házigazda
  • Haraszti Miklós EBESZ, választási misszióvezető

Ami a népszavazás után következik

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke kezdeményezésére az Országgyűlés ellenzéki frakciói egyeztetéseket kezdenek a választási törvény megváltoztatása érdekében. A választási játékszabályok ügyében egybevágnak az együttműködésre mindeddig képtelennek mutatkozó ellenzéki pártok (és ami fontosabb: a választók!) érdekei. Egyértelmű volt az egyetértés már a törvény 2011-es parlamenti vitájában is, amikor az MSZP, a Jobbik és az LMP egyaránt arányos választási rendszert követelt. Ennek ellenére 2014-ben, a kommunizmus óta először, egyetlen párt diktátumos törvénye szerint zajlottak a választások Magyarországon.

Mi változott az eltelt öt évben? Elszántak-e a pártok arra, hogy a tanulságok alapján közös megegyezésen alapuló választási törvényt kényszerítsenek ki már 2018 előtt? Van-e egyáltalán esély a választói akaratot súlyosan torzító mai választási rendszerben az új kétharmad és a rákövetkező még súlyosabb önkényuralom elkerülésére? Folytatódhat-e mindenki harca mindenki ellen, hogy aztán következzen újabb négy év töltelék-lét az újabb Fidesz-parlamentben?

Választások Autokráciában, 2018

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Haraszti Miklós, az EBESZ Belarusszal foglalkozó jelentéstevője, választási megfigyelőcsoportot vezetett Kazahsztánban és Tadzsikisztánban.
  • Nyakó István, az MSZP politikusa, aki már érezte a tarkóján a kopaszok leheletét, s közvetlen tapasztalatokkal bír a választási intézmények működéséről.
  • Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke, néhány hete mutatta be pártjának a választási rendszer átalakítására vonatkozó javaslatát.
Házigazda
  • Szénási Sándor

Feltétel nélküli részvétel, avagy leszavazható-e a maffiaállam?

A Fidesz-alelnök kopasz munkatársainak háborítatlan választási irodai tevékenysége után kevesen hihetik, hogy Orbán hagyja elveszteni a 2018-as választásokat, ha egyszer annak megakadályozásához minden eszköz rendelkezésére áll, és azokat sem nem fél, sem nem röstell használni.

Milyen lehetőségei vannak az autokrácia ellenfeleinek? Leszavazható-e a maffia? Elfogadhatja-e az ellenzék, hogy hamiskártyás osszon cinkelt lapokat? Fontos-e az unióbeli illiberális rezsimnek a választás aktusa? Legyen-e ellenzéki összefogás, és ha igen, mi legyen annak a tartalma? Van-e összefüggés aközött, hogy az átalakuló kelet-közép-európai országok közül csak Magyarországon többségi elvű a választási rendszer és aközött, hogy csak hazánkban összpontosul egyetlen ember kezében lényegében korlátozatlan hatalom?

A maffiaállam tanárai

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Magyar Bálint szociológus, egykori oktatási miniszter
Házigazda
  • Szentpéteri Nagy Richard

A szabad oktatást követelő „Tanítanék” mozgalom zuhogó esőben, immár másodszor, több tízezer embert vitt az utcára március 15-én. Megkérdezzük az egykori oktatási minisztert mit szól a tanárok ilyen erőteljes fellépéséhez.  Mit gondol, mi volt az a bizonyos utolsó csepp ami kiváltotta ezt az elementáris tiltakozást az iskolarendszer végső szétzilálása ellen? Van-e kiút? Vajon van hová hátrálnia Orbánnak? Ha most lenne miniszter, mi lenne az első lépése? A szociológustól azt kérdezzük, vajon miért pont a tanárok tudtak összefogni, és voltak képesek szembeszállni a hatalommal? Mit gondol, sikeres lesz a pedagógusok kísérlete, eljutnak-e az országos sztrájkig?

Szinte napra pontosan 15 éve, az akkor még liberális Magyar Hírlapban jelent meg Magyar Bálint első híradása egy egzotikus lényről, a magyar polipról. Amit a Magyar polip – a szervezett felvilág címmel közölt írás még csak embrionális állapotában tudott bemutatni, az 2010 után, a kétharmados parlamenti többség táptalaján mára a civilizált világot megdöbbentő szörnyeteggé, posztkommunista maffiállammá fejlődött.

Fejlődésének milyen szakaszában van a maffiaállam? Veszélyt jelent-e a nyugati társadalomfejlődésre, vagy csak az egykori vasfüggönytől keletre pusztít? Képes-e ellenanyagot kitermelni a magyar társadalom?  A magyar polip vajon miért nem elégszik meg korlátlan gazdasági térnyerésével, miért frusztrálja az embereket a mindennapi életükbe való beavatkozással? Megannyi izgalmas kérdés; tartalmas beszélgetésre számíthatunk.

A nemzet és öntudatos napszámosai

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Lator Lászó (tanár, Veres Péter Gimnázium)
  • Salamon Eszter (Európai Szülők Magyarországi Egyesülete)
  • Naszódi Eszter és Pap Gergely (kölcseys diákok)
Házigazda
  • Ónody Molnár Dóra újságíró

Az iskola a tanárok, a diákok és a szülők szemével

A BAZ megyei napilap január elején közölte a miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestületének novemberi keltezésű levelét, s ettől Magyarország váratlanul valósággal felrobbant. A tanitanek.com oldalon az egész országból napok alatt a megfélemlítettnek, kiszolgáltatottnak tartott pedagógusok tízezrei, tantestületek százai csatlakoztak a kormány oktatási rendszert veszélyeztető tevékenysége ellen tiltakozó miskolciakhoz.  A kormány először nem vette komolyan a petíciót, majd mikor mégse hátráltak, megpróbálta megosztani őket. Csúfos kudarcot vallottak kommunikációs trükkjeikkel. A Kossuth téri tüntetés résztvevői megmutatták, hogy van méltóságuk. És van humoruk is, hiszen a beszédek sem habzottak a gyűlölettől. Döbbenetes erejű volt, ahogy a szakadó esőben – a szervezők kérésére – 5 percig állt néma csöndben a több tízezres tömeg. Csak az eső kopogott a nyitott esernyőkön. Senki nem szólt, senki nem kiabált, senki nem mozdult. Az öntetszelgő, diktatórikus, gátlástalan hatalomnak ideje szembenéznie ezzel az erővel, amely ott volt velünk, bennünk, közöttünk a Kossuth téren. A Budai Liberális Klub rendezvényén a tanárt, a diákot, a szülőt kérdezzük, hogyan telt meg a pohár, mi volt az utolsó csepp, s mi lehet a következő lépés, s mi lenne az, amivel elégedetten visszavonulnának az iskola falai közé?

Olimpia Budapesten – hát kell ez nekünk?

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Szalay-Berzeviczy Attila korábbi tőzsdeelnök, az Olimpiai Védnökök Testületének tagja
  • Erdélyi Katalin újságíró, az olimpiáról szóló népszavazás kezdeményezője
  • Fokasz Nikosz egyetemi tanár (ELTE Szociológiai Intézet)
Házigazda
  • Szentpéteri Nagy Richard politológus

A Budapesten 2024-ben megrendezni szándékozott olimpiáról eddig semmiféle nyilvános vitában nem ütköztek álláspontok. Most fognak.

Brit tudósok megfigyelései szerint az olimpiarendezés költségei eddig minden esetben messze túlszaladtak az eredeti terveken – a tehetősebb országok kibírták, a szegényebbje ebbe (is) belerokkant, az illiberális demokráciáknak (lásd Szocsi) meg mindegy. Magyar hazafiak ezzel szemben azt állítják, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által 2014-ben elfogadott Agenda 2020 reformprogram miatt a jövőben a rendezés a nemzeti dicsőség sosem volt magasságokba emelése mellett üzletnek sem lesz utolsó, és nem csak azért, mert így lesz mit építeni Mészáros Lőrinc, Garancsi István és más strómanok cégeinek. De egy ilyen hatalmas vállalkozás kapcsán messze nem csak a gazdasági vagy magyarságteljesítményi vonatkozások mérlegelendőek – vajon foglalkoztak ezekkel is a támogatók? Nem tudunk róla.

Menekültek, bevándorlók, migráció

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Andor László, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős korábbi biztosa
  • Sík Endre egyetemi tanár, a TÁRKI vezető kutatója
  • Dr. Tóth Judit egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője 
Házigazda
  • Ónódy-Molnár Dóra újságíró

A csóna​k megtelt?

Mit hozhat, és mit visz a migráció Magyarországnak? Milyen veszélyeket rejthet az idegen kultúrákból érkező menekültek letelepedése, milyen haszonnal járhat az országba beáramló kvalifikált munkaerő? Hogyan tudtak beilleszkedni a befogadó országokba a korábbi menekülthullámmal érkezők? Mit mutatnak a nemzetközi tapasztalatok? Van-e más alternatívája az európai szociális rendszer fenntartásának, mint a megélhetési migránsok munkába állítása?  Védőbástyája vagyunk-e Európának, avagy rés az európai eszmeiségen?

Esély vagy veszély az Európába áramló menekültek sokasága? Hogyan készült vagy nem készült fel az EU a menekültek fogadására? Milyen stratégia van születőben a befogadásukra, letelepítésükre? Ilyen és hasonló kérdésekre keressük a válaszokat.