Rendezvényeink

Rendszerváltás '30 — Tanácsból Önkormányzat

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Demszky Gábor
Házigazda
  • Koncz Imre

Most az a szokás, hogy hamisítják a múltat…
én ott voltam, és jó a memóriám
Úgy volt, ahogy volt
(Bródy János)

Másnap – Ébredés a győzelemre

Sorozatunkban megszólaltattuk az Ellenzéki Kerekasztal egykori tárgyalóit, majd a jelen politikusait kérdeztük, hogy milyen tanulságokkal, felismerésekkel szolgálnak számukra az 1989-90-as évek eseményei. Most Budapest egykori főpolgármestere számol be arról, miért nem volt központi téma a rendszerváltás előkészítésekor az önkormányzatiság, a helyi politika kérdése. Hogyan lett a Demokratikus Ellenzék legendás alakjából egyszer csak főpolgármester-jelölt. Milyen nehézségeket okozott a „90 nyarán erőltetett menetben összerakott önkormányzati törvény.

Emléktábla-állítás Kemény István tiszteletére

1023 Frankel Leó utca 21-23.
Házigazda

Avatóbeszédet mond:
F Havas Gábor

Közreműködik:
Horváth Mária és Máté Erika

Kemény Istvánról az emléktábla-avatás ürügyén

Kemény István családja 1945 tavaszán költözött ebbe a házba, amely előtt most állunk. Valamikor májusban ide állított be Batár Attila, akivel a gimnáziumi években kötött életre szóló barátságot. Barátságukat az alapozta meg, hogy az eltérő családi háttér ellenére egyformán idegennek érezték magukat a korabeli Magyarországon.

Rendszerváltás '30 — múlt és jövő

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Donáth Anna (Momentum, alelnök)
  • Szél Bernadett (országgyűlési képviselő, független)
  • Ujhelyi István (EP-képviselő, MSZP)
Házigazda
  • Szentpéteri Nagy Richard politológus

Mit tanult az elmúlt 30 évből a politikusok új nemzedéke?

Harminc évvel a rendszerváltás után minden egyes nap eseményei arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy a Magyarország demokratikus jogállammá tételére, másképp szólva nyugatosítására tett kísérlet kudarcot vallott: a hatalomkoncentráció mértéke ma már nem kisebb, mint a 89–90-ben örökre leváltani vélt rezsimben.

Legutóbbi rendezvényünkön a három évtizeddel ezelőtti folyamatok alakítói, Bozóki András, Elek István és Magyar Bálint emlékeztek és értékeltek. Most a politika porondjára újonnan fellépett, és a mai közéletre erős befolyással bíró ifjú politikusokat hívtunk meg. Arról kérjük véleményüket, hogy milyen tanulságokkal, felismerésekkel szolgálnak számukra az 1989-90-as évek eseményei? Milyen hibákat követtek el szerintük a rendszerváltók, hogy ide jutottunk? Miért léptünk, léphettünk — a térségben egyedüliként, megcáfolva Hérakleitoszt — még egyszer ugyanabba a folyóba? Mit tennének ők másképp, hogy a reménybeli következő rendszerváltás ne ugyanazt az eredményt hozza, mint a 89–90-es? Mit tesznek ők azért, hogy az új rendszerváltás egyáltalán bekövetkezzen?

Rendszerváltás '30

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Bozóki András (ex-Fidesz)
  • Elek István (ex-MDF)
  • Magyar Bálint (ex-SZDSZ)
Házigazda
  • Szentpéteri Nagy Richard politológus

Gulyáskommunizmustól a maffiaállamig

Egyre kevesebb a kortárs, egyre kevesebb a hiteles szemtanú, mindeközben egyre több médiafelület kerül Orbán intézőinek kezébe, gőzerővel folyik a múlt átírása. Van alapunk azt gondolni, hogy a tényleges 1989-es eseménysorozat a hatalom mai birtokosaitól nagy valószínűséggel megkapná a „sajnálatos” jelzőt – miért akarnák különben meghamisítani?

A múlt meghamisítása és átírása ellen a leghatásosabb gyógyszer, ha a rendszerváltás legfontosabb szervezeteinek meghatározó szereplői mondják el, mi történt, hogyan és miért. Az akkori események alakítói nem csak emlékeznek, értékelnek is – minden úgy volt-e jó, ahogy volt, avagy ha most márciusban újrakezdhetnék, változtatnának-e valamit? Mi vezetett oda, hogy a posztszocialista államok élvonalából a sereghajtók közé süllyedtünk, miközben a Fidesz továbbra is a legtámogatottabb párt maradt? Miért képtelen az ellenzék megerősödni? Diktatúra lesz-e, vagy Orbán bukásával visszatérünk a demokratikus államok sorába? Élménybeszámoló és értékelés az események főbb szereplőivel.

Sajtóvisszhang

Magyar Bálint: Ha szaros a gatyám, azt is leváltom, nem várom meg, míg kitisztul a seggem

Egy az akarat, hány a lista?

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Tóth Bertalan, az MSZP elnöke
  • Donáth Anna, a Momentum alelnöke
Házigazda
  • Haraszti Miklós

Az MSZP és a Momentum az EP-választásról

Az ellenzék decemberi váratlan magára találása, a pártok addig példátlan együttműködése és kitörése a rendszer csapdáiból reménységgel töltötte el az Orbán államával nem rokonszenvező közönséget.

Kérdés, hogy a májusi Európai parlamenti választáson a pártok mire akarják fordítani a hirtelen megnövekedett bizalmi tőkét.

Mi minősül jó eredménynek a közélet egyetlen arányos választási eseményén? A pártjuk megerősödése az ellenzék többi alakulatához képest? A Fidesz kisebbségbe szorulása?

Atommágia

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Pataki István, az Energia Hivatal egykori elnökhelyettese
  • Székffy Klára szektorelemző
  • Szabó András oknyomozó újságíró, Direkt36
Házigazda
  • Koncz Imre

Van-e az országnak energiapolitikája?

Az emberek többsége fél az atomerőművektől, a zöldek kifejezetten tiltakoznak az atomenergia erőművi felhasználása ellen, Magyarország mégis új erőmű építésébe fogott.

A Paks II létrehozására kötött Orbán–Putyin paktumot az Európai Unió alig tudta lenyelni, a hazai közvélemény nagy része idegenkedve fogadta.

Vajon akkor mégis miért vállalt fel egy ilyen kétséges támogatású projektet a Fidesz-kormány? Milyen Magyarország energiapolitikája, milyen szerepet foglalnak el benne az atomerőművek? Van-e érvényes, hosszú távú energiapolitikánk? Mi helyettesíthetné Paksot? Hogyan áll a megújuló energiaforrások hasznosítása? Hogyan tárolható az energia? Miért nem külföldről szerezzük be a szükséges áramot, ha ott olcsóbb? Ki az Orbán–Putyin biznisz titokzatos kulcsszereplője, Herr Mangold? Mit tudnak az oroszok, hogy velük üzletelünk? Hogyan tervezik közép- és hosszú távon biztosítani energiaellátásukat a környező országok? Miért éppen az atomerőműveket leállító Németországban a legdrágább az áram?

Október huszonharmadikán

1026 Budapest, Orsó utca 43. (Nagy Imre Emlékház)
Vendégek

Beszédet mond: Ungváry Rudolf közíró

Házigazda
  • Budai Liberális Klub

Az egykori SZDSZ elvi nyilatkozatában egyik elődjének vallotta Nagy Imrét, a forradalmi kormány miniszterelnökét. A budai liberálisok 1989 óta minden évben Nagy Imre egykori házánál emlékeznek az 1956-os forradalomra, melyben megnyilvánult a magyar nép akarata a politikai pluralizmus teljes értékű formája: a többpártrendszer és az önigazgatás iránt. Ünnepelünk és tiltakozunk Nagy Imre és a forradalom hősei emlékének meggyalázása ellen. Budapesten ma ez az egyetlen hely, ahol a liberálisok együtt ünnepelhetnek.

Politikai akció a strasbourgi kétharmad után

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő
  • Szurday Kinga jogász, a Magyarországi Európa Társaság tagja
Házigazda
  • Szentpéteri Nagy Richard politológus

Aláírásgyűjtés, Európai Ügyészség – szabálytalan támadás a rendszer ellen

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kikényszerítése érdekében indított aláírásgyűjtési kezdeményezése nem várt helyről kapott hatalmas támogatást. A Sargentini-jelentés elfogadása teljesen új dimenzióba helyezi ezt az európai integrációt támogató és a hazai kormánypolitikusi bűnök üldözését hiányoló politikai akciót.

Tényleg ennyire hülyék lennénk?

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Krémer Balázs szociológus, egyetemi docens
Házigazda
  • Ónódy-Molnár Dóra újságíró, 168 óra

Megtévesztett szavazók, torz világképek

A felvilágosodás eszmevilágának örökösei, a ráció és a joguralom hívei szerte a világon megdöbbenve tapasztalják az etnicizmus, a populizmus, a vezérelvűség térhódítását. Szinte hihetetlen számukra, hogy az eddig érvényes és széles körben elfogadott normák szerint mulatságosnak-hibbantnak tűnő figurák nem csak gondokkal küszködő, friss demokráciákban, hanem még konszolidált, jómódú, eddig normálisan működő országokban is képesek demokratikus választásokon korábban elképzelhetetlen társadalmi támogatottságot elérni. Szavazók tömegei hoznak érdekeikkel ellentétesnek látszó döntéseket. Úgy tűnik, hogy a válságban megkeseredett emberek hajlamosak elveszíteni józan ítélőképességűket, s könnyű kézzel szavaznak olyanokra, akik perspektíva helyett csodavárást kínálnak követőiknek. Vendégünk, Krémer Balázs a behavioral economics fogalmi rendszerét használva bemutatja, hogy a társadalmi és gazdasági válságokban elbizonytalanodott emberek hogyan válnak könnyen manipulálhatóvá, s milyen eszközöket vetnek be a gátlástalanul hatalomra törő politikusok. De szó lesz arról is, hogy hogyan lehet mindez ellen harcolni.

Érdemes meghallgatni!

Az ügyészség közbelép: Czeglédy kontra Tiborcz

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Hankó Faragó Miklós ügyvéd
  • Fleck Zoltán jogszociológus
Házigazda
  • Szentpéteri Nagy Richard politológus

A joguralom állapota Magyarországon

A World Justice Project (WJP) friss elemzése lesújtó képet mutat a jogállamiság magyarországi helyzetéről. Nincs ebben semmi meglepő, ehhez már hozzászoktunk. Az viszont kifejezetten dermesztő, hogy kormányunk tevékenységének kontrolláltsága, fékek és ellensúlyok általi korlátozottsága tekintetében Magyarország nem csupán korábbi önmagához, a frissen csatlakozott EU-tagállamokhoz vagy a posztkommunista országokhoz képest csúszott vissza, hanem globálisan is a vert mezőnyben van: a vizsgált 113 országból a 93. helyen vagyunk, egy bugyorban Moldovával és Elefántcsontparttal.

Legújabban mintha a Tiborcz István Elios illetve Czeglédy Csaba ügyében tapasztaltak is a WJP diagnózisát támasztanák alá, miszerint a mi miniszterelnökünknek törvény és intézmények által éppoly kevéssé van megkötve keze, mint fekete-afrikai és a posztszovjet kartársainak. A jog uralmának magyarországi helyzetéről beszélget vendégeinkkel, Fleck Zoltán jogszociológussal (ELTE) és Hankó Faragó Miklós ügyvéddel (Czeglédy Csaba védője, volt országgyűlési képviselő (SZDSZ), korábbi igazságügyi államtitkár) Szentpéteri Nagy Richard.